Ismerősömmel találkozom, és kérdem: hogy van? Legyint s azt mondja: rettenetesen. Mi baj? — Kiderül, hogy iszonyúan fáj a foga. Már egy hete. Iszonyúan fáj, kimondhatatlanul, rettenetesen. Fogyott hét kilót, és komolyan foglalkozik a fájdalom megszüntetésének leggyökeresebb gondolatával, a — halállal. Én a foghúzást ajánlottam. Erre kiöntötte féltve őrzött titkát, azt, ami talán még a fogánál is jobban fájt. Tovább »
(Brassói Lapok kiadása, 2014)
Hogyha a gyermekek most otthon dühöngenek az online-al és mérgelődnek, hogy a futárszolgálat még nem hozta el az ugyanilyen módon megrendelt márkás tornacipőt, akkor a szüleik mutassák meg vagy olvassák fel nekik az alábbi néhány passzust. Tovább »
Akvarell. Forrás: szerző FB-oldala
szenvedélyes legyen, kívánja a kor
de ez értelmem szenvedélye
gondolataim vesézem
hulljon, ami férges Tovább »
Egy hang
a sötétben,
szomorkás, furcsa
játék, egy
beépített mikrofon
az agyban, indítja
némán álmaim tüzét,
s a szétfeszülő
vágyat önmagamban. Tovább »
Mióta pappá szentelték, és összekülönbözött az apjával, Madaras tiszteletes mindig szorongva lépte át az atyai ház küszöbét. Tulajdonképpen nem is igen találkoztak. Az apja nem hívta, ő meg nem mert közeledni az öreghez. Eleinte még be-beugrott Soltvadkertre, de az ingerült hang, sorozatos számonkérés teljesen elvették kedvét a vidéki kiruccanásoktól. Most viszont hívta, és ez már egész más tészta: mennie kellett, mert ezt diktálta a szülei iránti engedelmesség. Azért még így is szorongott, másrészt kíváncsi is volt, mit óhajt. Tovább »
Megkérték a kobrát szigorú levélben,
ne marjon már annyit örökös mérgében.
Ám a kobra ezért még csak le se vette
szemüvegét, míg e kijelentést tette: Tovább »
Forrás: szerző FB-oldala
A kisregény indító jelenete
/napló, jegyzetek/
1936. május 22.
A sima, fekete hanglemez forogni kezd, a tű hozzáér a széléhez és a könyvek között, a fűtőtest és a telefón közelében megszólal Sümegi Jánosné 62 éves somogy-megyei asszony hangja. Nyersen és varázslatosan száll a hang a szobában, zenekíséret nélkül és kissé elfogódottan. Régi balladát énekel, Bodor Katalinról, a szegény zsellérleányról, kit özvegy anyja eladott egy hatalmas és félelmes „úrfinak”, aki „nappal csak aluszik, éjjel gyilkolódik”. Tovább »
Isten elsózta a tengert; nyilván, szerelmes volt. De kibe? * Kép és szöveg Hajdú Mónika
(Bookart, Csíkszereda, 2008, szerkesztette Láng Zsolt, tipográfia Hajdú Áron)
Fordítsuk csak a szerző nevét angolra: Sharon Stone. Vajon ez a művészi álnév eredője? A Basic Instinct szex-szimbóluma a világ számára alighanem éppen olyan maradt, mint 1992-ben a filmvásznon, hiába töltötte be az idén a 62. életévét.
És Balettka vajon hány éves? A könyv szerint most éppen 13, de hát ez a furcsa, táncos lány, vagy inkább fura táncos lény, aki úgy változtatja alakját, ruházatát és mozdulatait, mint a számítógépek zenelejátszó programjai, ha éppen bekapcsoljuk a véletlenszerű szín-, fény- és formakavalkádot elővarázsoló gombokat, már jóval előbb megszületett. Alighanem még azokban az ezredfordulós években, amikor a disk jockey-ék világszerte hol innen, hol onnan ötvözték a fényjáték kisérte zenéjüket és nem kétséges, hogy mindezekből a töredékből nem csupán valamiféle új zenét, hanem új műfajt is teremtettek. Tovább »
Az ifjú költő arról ismeretes szűkebb baráti körben, hogy — finoman kifejezve — a valóságnak meg nem felelő dolgokat szokott előadni. Ebből következik az alábbi jelenet.
Az ifjú költő odalép Szenes Bélához, és szól:
— Olvastad a versem a Nyugatban?
— Olvastam. Tovább »
Forrás: szerző FB-oldala
(Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996. A kéziratot Pál-Antal Sándor egészítette ki, a térképeket Nagy Zoltán Attila marosvásárhelyi mérnök készítette, a fényképeket Kádár Lajos marosvásárhelyi tanár bocsátotta a kiadó rendelkezésére.)
Persze, mondhatunk most bármit: hogy az egyik székelyföldi kisváros az anyaváros, a másik a művelődési, a harmadik a sport, a negyedik a turisztikai központ, az ötödik pedig az udvarterek városa és így tovább, de annyi bizonyos hogy a székelység számára az igazi nagyvárost mindig Marosvásárhely jelentette. Tovább »
kitaláltál
egy szimfóniát
s eljátszottad
nekem Tovább »
A helykeresés végtelen dilemmája
Az egész megismeréstudomány korszakos kérdése, a tapasztalati tudás és a mindig lehetséges/tudható távolság életszervezési alapgondja a hollét tapasztalata a hogyléttel közös élményvilágban. Írhatod-e naplójegyzetedet arról, amit épp átélsz, úgy, hogy közben éppen az élés helyett jegyzetelsz? Ott vagy-e, amikor Fiadhoz szólsz a lehetséges világ lehetetlenségeiről, vagy osztálytalálkozót szervezel a már meg sem ismerhető emberekkel? Utazol, pörögsz, pályád és szakmád van, nyelveket tanulsz és használsz, s közben ott sem vagy már otthon, ahol itthon lehetnél. A tudás, a közlés-átadás, a társadalomnéprajz és a kultúramegismerés évszázados alapkérdése lett és maradt is az OTT és itt együttese, a bármelyiknek bármelyik elé helyezése, a kiemelés hitelessége, a tapasztalati közvetítés lehiggadt (és sokszor állapot-idegen) nyelvbe átültetése, a „tolmácsolás” joga és olykor félrevezető mersze a „valóság” megnevezésében. Tovább »
Hinterstoder, 2020
az emberek nagy többsége
úgy sétál be a kelepcébe
észre sem veszi mi a dörgés
kényelmesen csúszik le torkán
a szűk gödörmélynek
honnan ki nem bányássza
se jelen, se jövő zenéje Tovább »
Fazekas Anna Öreg néne őzikéje című könyvének ihletében
Forró Ágnesnek
Egyre rövidültek a napok és Öreg néne készülődött a karácsonyra. Nagyon szerette az erdőt, a fákat és az Állatokat. Két Fia volt. Őket is természetszeretetre tanította; nagyobbik Fiából Erdész lett, a kisebbikből Állatorvos.
Öreg néne mézeskalácsot sütött: kör alakúakat, szív alakúakat, néhány négyzet alakú mézeskalácsból két házikót állított össze. Az egyik házikó olyan lett, mint az erdészlak, a másik házikó pedig az állatklinikához hasonlított. A két házikót az asztal két végébe helyezte, hogy ha majd jönnek a Fiai, ki-ki megtalálja a magáét. Sütött még mákos és diós tekercset, meg mindenféle finomat karácsonyra.
Jött Nyuszi. Bekukkantott Öreg nénéhez. Tovább »
Ion Mihai Pacepa tábornok 92 éves korában a koronavírus járvány következtében a napokban elhunyt. A legendás titkosszolga alakjának és életútjának felidézéséhez Ara Kovács Attila egykori elemzését hívtuk segítségül, aki 2013-ban a Magyar Narancsban így emlékezett meg Pacepa alakjáról: Tovább »
hamvaim elvegyülhessenek
halott szent fiam hamvaival
(Sepsiszentgyörgy, 2020. december 30.)
Életrajz. Első kötet (1877-1907). Második kötet (1907-1912). Harmadik kötet (1912-1919). (Várad Kiadó, Nagyvárad, 2019, szakmai partnerek: Noran Libro kiadó Budapest, Holnap Kulturális Egyesület, Nagyvárad, szerkesztette Szűcs László, borítóterv, tipográfia és nyomdai előkészítés: Benkő J. Zoltán)
A három kötet több mint ezerkétszáz oldal. Nagy formátumban. Hogy jobban elképzelhető legyen: az oldalak méretei 24×22 cm. Öt centivel rövidebb, de egy centivel szélesebb, mint általában a közforgalomban levő A4-es papírlap. Tovább »
Pusztai Péter rajza
