HOGY JUTUNK EGY KORTY ITALHOZ?
Ismerősömmel találkozom, és kérdem: hogy van? Legyint s azt mondja: rettenetesen. Mi baj? — Kiderül, hogy iszonyúan fáj a foga. Már egy hete. Iszonyúan fáj, kimondhatatlanul, rettenetesen. Fogyott hét kilót, és komolyan foglalkozik a fájdalom megszüntetésének leggyökeresebb gondolatával, a — halállal. Én a foghúzást ajánlottam. Erre kiöntötte féltve őrzött titkát, azt, ami talán még a fogánál is jobban fájt. Tovább »
Csató Ferenc: Énekfüzet. Népdalgyűjtemény.
(Brassói Lapok kiadása, 2014)
Hogyha a gyermekek most otthon dühöngenek az online-al és mérgelődnek, hogy a futárszolgálat még nem hozta el az ugyanilyen módon megrendelt márkás tornacipőt, akkor a szüleik mutassák meg vagy olvassák fel nekik az alábbi néhány passzust. Tovább »
szenvedélyes legyen, kívánja a kor
de ez értelmem szenvedélye
gondolataim vesézem
hulljon, ami férges Tovább »
Egy hang
a sötétben,
szomorkás, furcsa
játék, egy
beépített mikrofon
az agyban, indítja
némán álmaim tüzét,
s a szétfeszülő
vágyat önmagamban. Tovább »
EGY TISZTA LELKŰ EMBER avagy TISZTELD APÁDAT ÉS ANYÁDAT!
1.
Mióta pappá szentelték, és összekülönbözött az apjával, Madaras tiszteletes mindig szorongva lépte át az atyai ház küszöbét. Tulajdonképpen nem is igen találkoztak. Az apja nem hívta, ő meg nem mert közeledni az öreghez. Eleinte még be-beugrott Soltvadkertre, de az ingerült hang, sorozatos számonkérés teljesen elvették kedvét a vidéki kiruccanásoktól. Most viszont hívta, és ez már egész más tészta: mennie kellett, mert ezt diktálta a szülei iránti engedelmesség. Azért még így is szorongott, másrészt kíváncsi is volt, mit óhajt. Tovább »
Megkérték a kobrát szigorú levélben,
ne marjon már annyit örökös mérgében.
Ám a kobra ezért még csak le se vette
szemüvegét, míg e kijelentést tette: Tovább »
/napló, jegyzetek/
1936. május 22.
A sima, fekete hanglemez forogni kezd, a tű hozzáér a széléhez és a könyvek között, a fűtőtest és a telefón közelében megszólal Sümegi Jánosné 62 éves somogy-megyei asszony hangja. Nyersen és varázslatosan száll a hang a szobában, zenekíséret nélkül és kissé elfogódottan. Régi balladát énekel, Bodor Katalinról, a szegény zsellérleányról, kit özvegy anyja eladott egy hatalmas és félelmes „úrfinak”, aki „nappal csak aluszik, éjjel gyilkolódik”. Tovább »
Kövi Sára: Balettka
(Bookart, Csíkszereda, 2008, szerkesztette Láng Zsolt, tipográfia Hajdú Áron)
Fordítsuk csak a szerző nevét angolra: Sharon Stone. Vajon ez a művészi álnév eredője? A Basic Instinct szex-szimbóluma a világ számára alighanem éppen olyan maradt, mint 1992-ben a filmvásznon, hiába töltötte be az idén a 62. életévét.
És Balettka vajon hány éves? A könyv szerint most éppen 13, de hát ez a furcsa, táncos lány, vagy inkább fura táncos lény, aki úgy változtatja alakját, ruházatát és mozdulatait, mint a számítógépek zenelejátszó programjai, ha éppen bekapcsoljuk a véletlenszerű szín-, fény- és formakavalkádot elővarázsoló gombokat, már jóval előbb megszületett. Alighanem még azokban az ezredfordulós években, amikor a disk jockey-ék világszerte hol innen, hol onnan ötvözték a fényjáték kisérte zenéjüket és nem kétséges, hogy mindezekből a töredékből nem csupán valamiféle új zenét, hanem új műfajt is teremtettek. Tovább »
ÁBRÁND ÉS VALÓSÁG
Az ifjú költő arról ismeretes szűkebb baráti körben, hogy — finoman kifejezve — a valóságnak meg nem felelő dolgokat szokott előadni. Ebből következik az alábbi jelenet.
Az ifjú költő odalép Szenes Bélához, és szól:
— Olvastad a versem a Nyugatban?
— Olvastam. Tovább »
régi esküvő
a szervezetét
hűs oltárra helyezi
lelkén pizsama
Budapest, 2021. II. 14. Tovább »
Vigh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak
(Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996. A kéziratot Pál-Antal Sándor egészítette ki, a térképeket Nagy Zoltán Attila marosvásárhelyi mérnök készítette, a fényképeket Kádár Lajos marosvásárhelyi tanár bocsátotta a kiadó rendelkezésére.)
Persze, mondhatunk most bármit: hogy az egyik székelyföldi kisváros az anyaváros, a másik a művelődési, a harmadik a sport, a negyedik a turisztikai központ, az ötödik pedig az udvarterek városa és így tovább, de annyi bizonyos hogy a székelység számára az igazi nagyvárost mindig Marosvásárhely jelentette. Tovább »
kitaláltál
egy szimfóniát
s eljátszottad
nekem Tovább »
A helykeresés végtelen dilemmája
Az egész megismeréstudomány korszakos kérdése, a tapasztalati tudás és a mindig lehetséges/tudható távolság életszervezési alapgondja a hollét tapasztalata a hogyléttel közös élményvilágban. Írhatod-e naplójegyzetedet arról, amit épp átélsz, úgy, hogy közben éppen az élés helyett jegyzetelsz? Ott vagy-e, amikor Fiadhoz szólsz a lehetséges világ lehetetlenségeiről, vagy osztálytalálkozót szervezel a már meg sem ismerhető emberekkel? Utazol, pörögsz, pályád és szakmád van, nyelveket tanulsz és használsz, s közben ott sem vagy már otthon, ahol itthon lehetnél. A tudás, a közlés-átadás, a társadalomnéprajz és a kultúramegismerés évszázados alapkérdése lett és maradt is az OTT és itt együttese, a bármelyiknek bármelyik elé helyezése, a kiemelés hitelessége, a tapasztalati közvetítés lehiggadt (és sokszor állapot-idegen) nyelvbe átültetése, a „tolmácsolás” joga és olykor félrevezető mersze a „valóság” megnevezésében. Tovább »
az emberek nagy többsége
úgy sétál be a kelepcébe
észre sem veszi mi a dörgés
kényelmesen csúszik le torkán
a szűk gödörmélynek
honnan ki nem bányássza
se jelen, se jövő zenéje Tovább »
Fazekas Anna Öreg néne őzikéje című könyvének ihletében
Forró Ágnesnek
Egyre rövidültek a napok és Öreg néne készülődött a karácsonyra. Nagyon szerette az erdőt, a fákat és az Állatokat. Két Fia volt. Őket is természetszeretetre tanította; nagyobbik Fiából Erdész lett, a kisebbikből Állatorvos.
Öreg néne mézeskalácsot sütött: kör alakúakat, szív alakúakat, néhány négyzet alakú mézeskalácsból két házikót állított össze. Az egyik házikó olyan lett, mint az erdészlak, a másik házikó pedig az állatklinikához hasonlított. A két házikót az asztal két végébe helyezte, hogy ha majd jönnek a Fiai, ki-ki megtalálja a magáét. Sütött még mákos és diós tekercset, meg mindenféle finomat karácsonyra.
Jött Nyuszi. Bekukkantott Öreg nénéhez. Tovább »
Ion Mihai Pacepa tábornok 92 éves korában a koronavírus járvány következtében a napokban elhunyt. A legendás titkosszolga alakjának és életútjának felidézéséhez Ara Kovács Attila egykori elemzését hívtuk segítségül, aki 2013-ban a Magyar Narancsban így emlékezett meg Pacepa alakjáról: Tovább »
hamvaim elvegyülhessenek
halott szent fiam hamvaival
(Sepsiszentgyörgy, 2020. december 30.)
Péter I. Zoltán: Ady. Az Értől az oceánig.
Életrajz. Első kötet (1877-1907). Második kötet (1907-1912). Harmadik kötet (1912-1919). (Várad Kiadó, Nagyvárad, 2019, szakmai partnerek: Noran Libro kiadó Budapest, Holnap Kulturális Egyesület, Nagyvárad, szerkesztette Szűcs László, borítóterv, tipográfia és nyomdai előkészítés: Benkő J. Zoltán)
A három kötet több mint ezerkétszáz oldal. Nagy formátumban. Hogy jobban elképzelhető legyen: az oldalak méretei 24×22 cm. Öt centivel rövidebb, de egy centivel szélesebb, mint általában a közforgalomban levő A4-es papírlap. Tovább »