Nem csupán a sport világában növelte a magyar építőművészet hírét és tekintélyét Ázbej Sándor (1913–1998) építész, az algíri Július 5. Stadion tervezője és kivitelezésének egyik irányítója; 1967-ben megkezdődött az olimpiai sportkomplexum építése, és ennek főeleme, a stadion 1972-re el is készült. Tovább »
Pasztell, 50×70 cm, Digitális Képarchívum
Fehér Illés műfordításaiból
Én is onnan jöttem,
abból a torz világból,
ahol a mindennapos
megaláztatásokon keresztül
az ember emberi mivoltát
a tűréshatáron túl teszi próbára, Tovább »
Annak ellenére, hogy el akartam kerülni mindenféle megkötöttséget olaszországi napjaim idején, nagyon vigyáztam ugyanakkor arra is, hogy bizonyos rituálék kialakuljanak. És ha nem is napi jelleggel, de bizonyos rutinok jellemezzék az itt töltött mindennapokat. Ezek a kisebb-nagyobb rendszerességgel megismétlődő tevékenységek távol az otthoni rutintól, és még távolabb a munkautak során helyszínenként más-más formában életbe lépő szokásoktól talán azért fontosak nekem, mert világéletemben a legalapvetőbb biztonságérzetet egy adott közegben ezek a biztos kapaszkodók adták meg. Mert ezek azok: kapaszkodók. Kereszteljük el habitus-pontnak. Tovább »
Pengő Zolinak ma kötelezően csuklania kellett, hiszen többízben is emlegették tíz napja megkezdett Kőrösi Sándor nyomdokaira tervezett gyalogútját. Az történt ugyanis, hogy a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár vendégül látta a Gyimesekben vakációzó dr. Kubassek János geográfust, tudománytörténészt, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum világjáró igazgatóját, akinek A Himalája magyar remetéje. Kőrösi Csoma Sándor életútja című munkája pár éve harmadik kiadásban jelent meg Magyarországon. Tovább »
Székely hegyekből messze Ázsiába,
Az őshazába vándorolt ki ő,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az Idő. Tovább »
Érdekes kísérletet hajtottak végre New Yorkban. Táviratot postáztak egy címre, és az üzenettel ugyanoda küldtek egy futárt. A futár jóval hamarább érkezett meg, mint a távirat. Ez első pillanatra ésszerűnek is látszik. Ha a futár egy intézményt képviselne és hagyományos tekintély fedezné, bizonyára neki is lett volna bátorsága a késlekedésre. Tovább »
(Toulouse-Lautrec festménye alá)
Ez nem a prostitúció maszatos kirakata,
hanem védőbeszéd
a kor által kitermelt
és megvetett elítéltekért – Tovább »
Csokifogyatkozás * Kép és szöveg: Hajdú Mónika
Gazdamulatságnak nézném, halotti tor kizárt, mert erdélyi gyászebéden nem, vagy ritkán csujogtatnak az asszonyok, teraszon terítve citromsárga ernyők alatt, mert ernyők alá jön felmentő fuvallat, amikor az ember azt gondolja, nincs tovább, tarkóhoz kap, szívéhez nyúl, de a holnapi hajnal igazolja, az égvilágon semmi baj, százharminchét per nyolcvankettő a vérnyomás, úgyhogy meg kellett volna inni azt a pohár bort, Tovább »
Alulnézet… / In memoriam World Trade Center
somvörösen lobogó zászló lett grúzia éke
kis feketével béke-fehérrel díszitik azt
büszke georgia most már gyurka-kereszteket állít
rúd tetejére szép no de szebb a somlobogó
Budapest, 2019. IX. 7.
Egy ideje divatba jött a bakancslista,
persze csak egy „bizonyos” kor után,
hogy lássa a világ: még mindig tudok,
még sok minden lehet idelent – Tovább »
Katalónia fővárosában 2009 őszén ünnepélyesen leleplezték Kubala Lászlónak (1927–2002), a nagyhírű helyi futballcsapat legendás játékosának két méter magas szobrát. Tovább »
Mert megtörténhet egyszer,
hogy nem születik több vers,
és nem köszön a reggel,
mert nem lesz már kinek, Tovább »
Pasztell, 70×50 cm, Digitális Képarchívum
MINT ISMERETES, az idősebb rágalmazók avval a problémával állnak szemben, hogy nem tudnak fiatal rágalmazó szakkádereket nevelni a jövő számára, s így nem lesz utánpótlás, ha majd kidőlnek. Ezért tartom fontosnak az alábbi befeketítő tanfolyam anyagának kiadását, ajánlva tanulni vágyó ifjúságnak. Tovább »
Egy német újságíró felkereste a minap Görgey Artúrt, s érdekes, sőt részben szenzációs cikkben referál a Frankfurter Zeitung ma érkezett számának a tárcarovatában. A beszélgetés során Görgey nem egy erőteljes mozdulattal is bizonyságát adta annak, hogy még csudálatosan „jól bírja magát”.
— Azt hallom — mondta a német újságíró —, hogy tábornok úr nagyon könnyelmű, s télidőben nyitott ablaknál esik túl a hideg fürdőjén? Tovább »
Ha látsz majd bongó harangot, melynek hangja
elhal a fenyők alatt
s visszhangja csattanó fájdalmával
meg sem születhetett.
Talán akkor megértesz
engemet.
Nagy István képei alá
Nagy István: Kapások
A fájdalom az arcokon,
a mitől-is-kevés-az ember,
a nem-bírom-de-tart-nagyon,
szemben a saját életemmel, Tovább »
Pengő Zoltán az elmúlt két napban, amióta Havasalföld útjait járja, úgy érezte, hogy „látni kezdte az alagút végét”. Számításai szerint két nap alatt 82 ezer lépést tett meg, s a mai nap folyamán szándékszik elérni Bukarest elővárosait. Ezt írta legutóbbi tapasztalatairól: Tovább »
Várjam meg a villában, lehet, juttat nekem is valamit, üzeni a villaszolga, Ghica bácsi jó embere, megy hajtani, csakis apróvad jöhet szóba, gondolom, fácán, nyúl, róka, de róka nem jöhet szóba, ugyanis prémmel öltöztetett nagykabát nincs már divatban, mindegy, azt mondom, Erdély valamirevaló fürdőhelye Szováta, klíma szempontjából domb- és hegyvidék átmeneti zónájában, viszont bánt, szóvá is teszem Ghica bácsinak, kár, hogy az ő villája nincsen benne turisztikai katalógusokban, Tovább »
csak csöndesen csak csöndesen
ordítja gyomrom és vesém
kötetlen sétálok s egyenesen
a hagymaföldek közepén Tovább »
A házainkat elfoglaló szlovákokat a nép közönséges rablóknak tekintette. Hogy nem ők voltak a rablók, hanem az akkori csehszlovák kormány, legfőképpen Beneš, a legnagyobb rabló, az nem érdekelte az embereket. A tolvaj az, aki elveszi a tulajdonunkat. Márpedig Rejdovján, Martinko, Pupala meg a többiek bitorolják a vagyonunkat…
A saját házunkban Rejdovjánék szemében mi voltunk a betolakodók. Mi kerülgettük őket, vigyáztunk arra, valamivel meg ne sértsük egyikőjüket se… Tovább »
Pusztai Péter rajza
