A jelenlegi amerikai elnöknek, a bohócnak az fáj, hogy a demokraták keresztülhúzzák a számításait. Például nem kap megfelelő összeget, hogy megépítse a falat. Van neki egy ilyen a fejében. Fal.
Fáj az is, hogy a dánok nem adják el neki Grönlandot.
Ezért tör-zúz, akár egy elefánt a porcelánboltban: mond fel szerződéseket, von meg pénzeket, mocskolja Obamát meg Clintont; ez utóbbi igencsak a begyében van. Tovább »
Keszthelyi György, Cseke Gábor, B. Tomos Hajnal, Hervay Gizella versei
Csak nézem: ősz ez vagy mifene?
Mert szekerünk rúdja kifele
Állt egész évben és
Nyakunkon volt a kés –
Nincs egy évszaknak se hitele. Tovább »
De egyáltalában, van-e otthonom? A házamban idegenek vannak. Hol van most a családom? Merre induljak? Hol találom meg őket? Kinél, melyik barátnál, rokonnál húzták meg magukat? És vajon, teljes biztonságban vagyok-e már? Innen is visszatoloncolhatnak. A távolság nem számit. Én hivatalosan protivíni lakos vagyok. Cseléd egy Režábek Alojz nevű gazdánál, akitől elszöktem.
Az állomást megkerülve mentem ki az utcára. Tovább »
Egyik hódmezővásárhelyi lap a következő kis cikket írja:
— Itt a rendőrkutya! Kristó Máté polgári rendőr tegnap egy nyomozási ügyben a Mihály-utcában járt. Egy gyanúsított egyént keresett, Mindjárt a nyomozás legelején feltűnt előtte, hogy az emberek csomókba verődve mutogatnak rá.
— Nézd, ott megy, az lesz az! Tovább »
Archív, F/F, analóg.
Anyegin még nem kiégett;
éppen ég ki.
— Splean-je van, uram? — kérdezném,
de hevesen tagadná:
neki nem lehet angol,
legfeljebb francia betegsége. Tovább »
Figyelmesen elolvasom naponta a Pengő Zoltán útibeszámolóihoz fűzött olvasói megjegyzéseket, kérdéseket, véleményeket. Már-már egyöntetű a lelkesedés, az egyetértés, hogy ilyen gesztusokra szükség van önbecsülésünk végett; némi irigység is kiolvasható a kommentekből, hiszen magam is szívesen lennék a gyalogutat megtevő riporter helyében, de azt is belátom, hogy itthonról követni az utazókat fölötte kényelmes és kockázatmentes – sokszor elég, ha a gondolat száguld s teszi meg helyettünk a szükséges lépéseket. Tovább »
Megjön a pakk, dzsip hozza, mit mondjak, mint egy cipős doboz, gondosan csomagolt pakk, a villaszolga szemügyre veszi, alá kell-e írni valamit, nem kell, a pakk hónalj alá csapva, szól a dzsipes, száraz helyen tartandó, ez Karcsi bácsi szigorú utasítása, a szolga megrázza, semmi, annyit tudni, hogy a csomag Kéry bácsival kapcsolatos, akinek lekapcsolható lába van, falába, nem is falába, hanem Párizsból beszerzett protézise, Tovább »
Archív. F/F, analóg
Most került kezembe ez a könyv.
Azért is érdekelt jobban, mint a többi, mert interjúkötetnek is nevezhető, vallomásnak is, önéletrajznak is.
Kevés olyan könyv van, ami annyira rólad szól, hogy szinte az az érzésed, egyik rokonod írta, aki ismer. Tudja, hol születtél, milyen életkörülmények között éltél, milyen volt az időjárás, a bebarangolható tájakat is tudta, bejárta, azokkal az emberekkel találkozott, akiket te is ismertél, az érdekelte, ami valójában téged is – úgy vonzódsz ahhoz, amiket leír, mint amikor találkozol valakivel, akinek egész lényéből az az igazán itthoni-otthoni érzés árad, a hegyek illata, a magányos, vagány bátraké, a meg nem alkuvóké. Tovább »
Az utak
még most is havas ösvények
még mindig nagy tenyér a Föld Tovább »
Cirmos cicamama már az udvarunkban élt, amikor egyik éjjel bevetődött hozzánk egy kutya. Vagy eltévedt, vagy a gazdája tette ki a szűrét. Hiába kergettük, csak nem távozott. Minden éjszaka visszajárt, és elfogyasztotta a macska ételét, amit kint felejtetrtünk, amikor az bent aludt a konyhában.
Reggel Cirmos egyenesen a tányérjához sietett, de mivel az üres volt, hangos nyivákolással jött hozzám. Szerettem volna kilesni a kutyát, de az reggelre mindig eltűnt, csak a lábnyomok, meg az üres tányér árulkodtak látogatásairól. Tovább »
nem füstös
nem furcsa
de üdítő hűvös
jelzi hogy jegyet nem vesznek már
pálmás tengerpartra Tovább »
New Yorkban mindenki egy nemrégen összekerült házaspár afférján mulat. Ott kezdődik a dolog, hogy Hauston, dúsgazdag bankár feleségül vett egy táncosnőt. A hölgy gyönyörű lábai révén lett híres, ami úgy történt, hogy á la miss Duncan táncolt. A házasélet boldog volt egy ideig, ámde a művésznő korábbi imádói nem akartak lemondani a gyönyörűségről, hogy Hauston feleségének lábait meztelenül ne láthassák. Tovább »
A kártyának sokáig nagymálna íze volt, aztán piros kisfröccs, később könnyed fehér hosszúlépés, mostanában inkább keserű kávé. De nem a 20 filléres alapon elszenvedett réges-régi veszteségek miatt, egyszerűen így szeretem. Tovább »
Nagy István: Erdélyi tájkép-éhez
Ez itt Erdély. Sem több, sem kevesebb.
Egymásra néző, sötétbüszke fák.
Egy szűkszavú és hiteles világ
emberek nélkül ébren szendereg. Tovább »
A négereket nyugodtan védhetem, elsősorban azért, mert nem vagyok (néger. Így szóba se jöhet az a föltételezés, hogy véleményemben a fehérek elleni gyűlölet lappang és tárgyilagos szavakkal egy fekete maffiáról akarom a figyelmet elterelni. Tovább »
Erdélyi magyar sajtótermékeket, folyóiratokat és könyveket digitalizált az Iskola Alapítvány és a Jakabffy Elemér Alapítvány. Az Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka betaverziója már elérhető. Az 1000 év Erdélyben – 100 év Romániában program keretében megvalósuló digitalizálási program első évében összesen 550 166 oldalnyi sajtótermék és könyv digitális, .pdf formátumú másolatát sikerült elkészíteni. Tovább »
(Zelk Zoltán: Sirály)
magára marad az ember, ha vén lesz
nincs ebben panasz
de magára marad hiába nézne
felé bárki, így van
nem tudja senki vénségéből
visszahúzni az életbe
vele együtt sem tud meghalni Tovább »
Könyvreklám az Univers kiadónak * Forrás: a szerző Facebook oldala
Tudom, az olvasó lát kőszoborból eleget, lát főleg tereken, városi tereken, újabban lát kőszobrokat vidéki villák kertjében, azokból is eleget, mert futószalagon jön ki a kőszobor, olyant is lát, ami vizet pisilik, száján fröcsköl esetleg, ilyesmik (csak pénzért adok további tippeket), de kőszívet látni kevésbé, akárhogy is nézzük, kőszívet nem látunk, óriási nemes szervet, dobogót; értem is, minek kell Elemér úrnak kőszív, hát, azért kell, mert Elemér úr azt mondja, az a szülőföld szíve lesz, ami, ki tudja, mióta nem dobog, megmered, kihűl, de mi nem mered meg és mi nem hűl ki, Tovább »
– Kedves Imre, hajdani kenyeres pajtásom a Romániai Magyar Szónál, aki egy nemzedéknyi távolságból követed a már nyugalomba vonult előtted járókat, bár fiatalon írásra adtad a fejed, első köteted, a Nekuláj almája tudomásom szerint, 2016-ban jelent meg a Mentor Könyvek kiadónál, 35 hosszabb-rövidebb prózai munkát tartalmazott. Miként fogadott a szakma, a kritika?
– Egy-két recenzióra emlékszem, különösebb érdeklődésről nem tudok. Kötettel csakugyan későn jelentkeztem, eszem ágában se volt valaha is könyvet írni, nem számoltam ilyesmivel, annak ellenére sem, hogy noha mondják, minden újságíró titokban vagy hangoztatva dédelget ilyen szándékokat. Tovább »
A hetedik napon eljött hozzám az én jóságos cseh vasutasom. Holnap feladhatom a táviratot. A harmadik napon Tornalján lesz a vagon.
Búcsúzáskor hosszan fogtuk egymás kezét. Tudtuk, ez az utolsó találkozásunk. Holnapután hajnalban én is elutazok. Vasárnap már én is otthon leszek. Búcsút veszek Protivíntől. Itt hagyom a rossz emlékeket. Sajnálom, akik itt maradnak… Tovább »
A problem az, hogy lassan mennek a dolgok. Még inkább, hogy nincs reszpekt. A britek nem akármilyen nemzet, a britek voltak nagyhatalom. Legyenek hát függetlenek.
Akármennyit gesztikulál Borisz az angol parlamentben, nem hallgatnak rá. Túl sok az ellensége. Először is a Korbinok. Egyet ígérnek, másként szavaznak. Azonkívül a rebellis sztoryk. Átülnek az ellenfélhez, még ha Borisz kizárással fenyegeti őket, akkor is. Nincs reszpekt.
Makaronról nem is beszélve. Összejátszik Merkellel. Ezek az M-esek. Méj, Makaron, Merkel…
Pusztai Péter rajza
