A Nyugat íróinak és olvasóinak bizonyára sejtelmük sincs róla, hogy egy ismeretlen vagy teljesen félreismert költő él itt valahol Magyarországon, aki az ő irányukat képviseli, holott pedig egy verses kötete is megjelent tavasz előtt igen díszes kiadásban nem kisebb kiadónál, mint Singer és Wolfner. Boross Sándor, a Tánc c. verseskönyv szerzője, tudtommal ugyan sohasem írt […]

Hogyan került bele Bagó Julis a Timesbe Bagó Julis egy kis magyar parasztlány, a Times pedig egy nagy angol ujság. Egyik se tudott a másikról semmit. Az egyik Londonban jelenik meg, a másik Pándon jelent meg a világban. Fölösleges megmondani, hogy az utóbbi Julis volt.

Aforizmák Nem próféta az, aki vizet nem prédikál és bort nem iszik. A szamárfülnek két határozott előnye van. Az egyik az, hogy nem lehet belőle kocsonyát főzni s így nem rontja el az emberek gyomrát; a másik az, hogy bele lehet görbíteni a legokosabb könyvbe is.

Egy erdélyi kerületben összegyűltek a főbb kortesek, s nagy bölcsen elhatározták, hogy ők bizony nem fognak egymással marakodni, hanem a képviselői állást nyílt pályázat útján töltik be. Legott meg is szerkesztették a fölhívást, amely ekképen hangzott:

Milyen lesz a mennyország? A mennyországban nem lesz ismerős, ott csak jók, rendesek és becsületesek lesznek. Csupa igazlelkű, megbízható ember. Erényes hölgyek és odaadó férfiak, kik mentesek a káros élvezetektől, a hiú gondolatoktól, a bűntől. Milyen az, például, ha a mennyországban két nő találkozik?

Híres emberek feleségei Az a probléma, hogy a híres emberek miért imponálnak az egész világnak, csupán a tulajdon feleségüknek nem: igazság szerint nem is mondható problémának. Annyira természetes dolog ez, hogy a legkisebb fejtörés nélkül is rá lehet jönni a megoldására. Az igazán nagy ember ugyanis még a feleségének is imponálna; de hol a földkerekségén […]

Szépiát ettem 18. vasárnap, Velence. És még sok mindent szeretnék enni, mindenféle halakat, pókokat, rákokat, tengeri rózsát, meg azokat a kis furcsa csikókat, ezeket az eleven sakkfigurákat, amik a tengerben vannak. Szemem és fülem és orrom és ujjam kevés, hogy ezt a csodavilágot, ezt a nagy, híg tömeget befaljam és szétárasszam – az ínyemmel és […]

Milyen a bor? Tüzes, ellenzéki, magyarlelkű szónok volt; Közép-Szolnok vármegye főispáni helytartója lett 1804-ben. Ekkor történt egyszer, hogy nagy ebédet adott zsibói kastélyában. Idősebb Wesselényi Miklós báró büszke volt a kitűnő boraira s rendkívül bosszantotta, ha valaki nem dicsérte a pincéjéből felkerült nektárt. Az ebédre hivatalosak voltak a megye összes előkelőségei. A többiek közt egy […]

Az erdélyi íróról Az egyik majdnem hetilapban a cikkíró felkínálja sokadszorra a nagy kérdést, ki tekinthető erdélyi magyar írónak, van-e különszobás erdélyi magyar irodalom, vagy mind ugyanabban a vásárcsarnokban árulunk külön-külön gyékényeken – szabad és liberális gyékényen, népi motívumokkal meghintett szőttesen (halina és hagyma), ódon újság- és magazinpapíron, zsebből, zugban zúgolódás nélkül –, ezen vagy […]

Irénke néni politikailag halhatatlan Levelet írtam az unokáknak Vásárhelyre, hogy valamit csináljanak, mert a nagyanyjuk folyamatosan megjelenik itt a választók listáján. Engem nem zavar, de itt vannak a nénik, ráadásul itt vannak a románok. Irénke néni valamikor szomszédunk volt a kolozsvári belvárosi udvaron. (Férjével, Irénke bácsival élt túl csendes házasságban, lakásuk egy konyhából és három […]

Kovács Szabó János István táncot és illemtant tanít a fiának Kovács-Szabó János István – Kolozsvár külvárosában – lelkére köti házibuliba induló kamasz fiának, ifj. Kovács-Szabó János Istvánnak: – Amikor megérkezel a Kerekdombra, Erzsike születésnapjára, bemész szépen, és először köszönsz az öregeknek, mondod szépen Banyó néninek: „csókolom, Banyó néni, hogy még tetszik lenni?” Utána mondasz valamit […]

Megadják a fűtést Régebb a blokkban a távfűtést pontosan október 15-én „adták meg”. Mindig így mondtuk: „megadják a fűtést”. Akkor is október 15-én adták meg, ha, mondjuk, előtte már egy héttel napközben folyamatosan mínusz hat fok volt kint. – Ezek még mindig nem adták meg a fűtést, Vaszi – mondta Tokány néni, hivatásos szomszédasszony, a […]

A makaronizmusról azt írja a lexikon, hogy a nyelvkeveredésnek az a fajtája, melynek során az anyanyelvi szövegbe latin vagy más idegen nyelvű szóelemek (képző, ragok), szavak, ill. mondatok szervesen épülnek be. A makaróni stílusú költészetet a 15. sz. végén Itáliában találták ki, majd nagy népszerűségre tett szert Franciaországban és Németországban.

Aluljáró Nevessenek ki: ha a reggeli lapban cikkem vagy novellám jön, én már az előző este kíváncsi vagyok rá, nem nyugszom otthon, beugrom érte a nyomdába, s mostanában tizenegy után az Emke-aluljáróban is kapni másnapi újságokat. És ez csak részben hiú gyöngeség, hogy minél hamarabb megjelenve lássam, amit úgyis szóról szóra tudok.

Miért ugrik nagyot a bolha? Jaj, hogyan is kezdődött? Jól játszotta szerepét, s állatkerti vizitára vitte vígan bolhamama ezerötven csintalanka gyerekét.

Gyere máskor is, bácsi! Nem vagyok babonás természet, de a hármas szám, úgy érzem, nálam nagyobb jelentőséggel bír, mint a többi. Van, aki a hetes számban hisz, van, aki a tizenhármassal bajlódik. Nekem a hármas szám jelentett jó vagy rossz óment. A jó ómenek közé tartozik, hogy három fiam van. Három könyvem jelenhetett meg nyomtatásban.

Ó, a nők! Imádni csak Istent, szeretni a nőket is szabad. A nők persze mindig szépek, de csak nyáron igazán. Ha nő volnék, világmozgalmat kezdeményeznék a tél megszüntetésére, bár utólag az sem teljesen rossz, ha a havas költészet kályhalángja lengi be ködös napjainkat.

Kiből lehet jó hazafi? Mottó: „Az aranykornak azt a kor nevezzük, melynek adósságait a következő bádogkor fizeti meg.” (Sir Galahad: Bizánc) Ez a história a mindenhónapos holtunalom politikai „nevelési körök” felejthetetlen korszakában történt. A csalhatatlan államfő, pártvezér és a Kárpátok zsenije védőszárnyai alatt. Egy szép napon „fentről” bejelentették a neves egyetemi tanár, irodalmár, szociológus és […]

A furfangos székely legények A székely legmunkásabb faj az egész magyar földön, amit bizonyít az, hogy oly kis darab földön, mint az övék, hatszázezer székely meg tud élni, mégpedig tisztességesen, mondhatni bőségben és kényelemben, és hogy egy köblös földet a székely határban húsz pengő forintért is kibérelnek, s a székely kaszásnak háromannyi díjt fizetnek, mint […]

Segítség, megvakultam! A klinika egyik felejthetetlen, kiemelkedő egyénisége volt Imre bácsi. A magas, szikár, fehér hajú, kimért, de finom humorú, szinte csalhatatlan diagnoszta főorvosról mindenki tudva tudta, hogy a másik belgyógyászati klinika amúgy szőröstől- bőröstől nem lakik éppen a szíve közepében…

A captiosus kérdés Körutat tett az esperes, kire az volt a kádencia, hogy a kákán is csomót keres, és szörnyen egzaminálta a jámbor papokat, akik útjába estek. Nem lévén egyéb dolga, mint azon törni a fejét, hogy kit hogy akaszthasson meg, mindig tele volt captiosus kérdésekkel, mik annyiban különböztek a találós meséktől, hogy megfejtésüket maga […]

Nőegylet Kisgyermek koromban nőegylet is volt szülőfalumban, a Kissomlyó tövében. A nőegylet „hólabda-teát” meg más, mostani szemmel bárgyú rendezvényt hozott össze – többet nem tudok róla, mert édesanyám nem volt tagja. Ám óvodáskoromban magam is szerepeltem az egyik ilyen „hólabda-tea” műsorában, ahol néhány kisfiúval és kislánnyal „lepketánc”-ot lejtettünk a közönség – részemről kiváltképpen nagymamám – […]

A szerelmes ember Budán volt dolgom. A Gellérthegy előtt mentem el, ott találkoztam vele. Hatalmas gránitkövet görgetett maga előtt, homlokán csorgott a verejték és az orra mellett összefolyt a könnyeivel. — Koncsek! — kiáltottam fel megrendülten, mert felismertem. — Koncsek! Mit csinál?

Úr ír Az ember ír, és ez nem marad következmények nélkül, mert az embert olvassák. A törvénykönyvet is annyiféleképpen lehet értelmezni, ahányféleképpen akarjuk. És mennyi mindent kell értelmeznie az Alkotmánybíróságnak…! Persze az embert nem az Alkotmánybíróság olvassa, hanem maga az Olvasó, akiért él, hal, ír és lóg az ember.

A páncélszekrény titka Jelentés a Titanicról A víz alatti kamera, amely körbetapogatta az elsüllyedt Titanic óceánjárót, váratlanul egy páncélszekrény képét vetítette ki a hajóroncs belsejéből. – Well – mondta a feltárást irányító főmérnök Morgan bankárnak, az expedíció pénzügyi felelősének –, ez a páncélszekrény rendkívül kedvező helyen fekszik, egy nyitott felület alatt. Könnyűszerrel felhozhatjuk. Megpróbáljuk?