…Laczkó Vass Róbert és együttese jiddis népdalokat énekel Már hetek óta velük alszom el. Tizenkettő-egy körül szünetet tartok az írásban-fordításban-szerkesztésben, megebédelek, megiszom a kávét, aztán ledőlök a nagyszobában. Az ablakot becsukom, mert a monostori piacról árad az élet, és a lejátszóba beteszem Roy Orbisont, José Curát vagy a Kalákát. Az utóbbi időben leginkább a Kalákát, […]

(Újabb kérdések fellegvári séta közben) Az eltűnt személyek hiánya vagy az üres helyek zavarnak inkább (?) – a kánon rendszerint könnyen kitölthető; az elszakítottság érzése, az el nem készült szövegek, a szerencsére bízott (szórványként elsatnyult) szerelmi kapcsolatok,

(Egy firenzei fóliánsra) Apa voltál, de hogyha elmaradtál, kapaszkodj meg a kövekben, ha még füstködön át, fakón is vonz az ég – a megbocsátás jégesője skandál, kiver a láz, csak rozzant háztetők emléke szúr, mint jégcsapos eresz; köpenyed alatt még a címeres város szívlüktetése, ám e föld: jussod csupán legendaként hajol föléd, mint illatos fű […]

Cseke Gábor olvasónaplója Szuromi elemzését 1990-ben közölte a Békési Szemle február—áprilisi összevont száma (Két orosz nyelvű vers Petőfitől). A terjedelmes, szakszerű boncolgatásokon és verstani megállapításokon túl, így összegzi véleményét: „Az ismeretlen szerzőnek ismernie kellett a Véres napokról álmodom című Petőfi-verset. A sorok száma, a strófák mérete, száma, a jambusi metrum, az ebben meghúzódó, szólam vezette […]

Úgy tűnik, még messze állok attól, hogy merevnek érezzem testemet. A tordai római katolikus templomkert felett sűrűsödő zöld zuhatagból mennydörgés-darabokként feketén csapkodó varjak szállnak le a burjánzó füvekre, úgy tűnik, nagy nehezen sikerül levetnem ólomlábaimat,

Cseke Gábor olvasónaplója Néhány Petőfinek (Pefitájev, Alexander Petrovics, A. Petrovics stb. néven) tulajdonított vers Szibériából – úgy, ahogyan dr. Kiszely István által összeállított,  a szibériai Petőfi-kutatás kronologikus dokumentum-repertóriumában megjelentek:

Uszonyok, kiszáradt kényszer-térben. Totálárván. Az örök esendőségre nyíló óceánon a hullámokon hajóká-zók hitével – nem lármázással gyógyítani a süketséget. Dermedt-lila vagy kilúgozott-fehér uszonyok. Hová is pillangózhatnátok tenger nélkül? 2010. november 19. Forrás: Az út, akár egy hosszú mondat. Irodalmi jelen Könyvek, 2014

Cseke Gábor olvasónaplója Az egyik legmaradandóbb, legihletettebb Petőfiről szóló munka szerzője, Illyés Gyula – aki mindig is nyitott szelleműen viszonyult nemzeti költőnk élete és munkássága körüli vitákhoz és legendákhoz, amikor a nyolcvanas években a szibériai száműzetés újra fellángoló elméletéről tudomást szerzett, állítólag így reagált: rendben van, uraim, de hol vannak a versek?

A hallgatás kibogozhatatlan. Behálózzák kérdések, mulasztások, sérülések, no meg az arctalanságával is ijesztő halál. Akit sötét szobákon át esztelen éberség kísér végig; miként ha katonaszökevények a harctéren pánikhangulatban elhajított véres szuronyokkal fajdkakasokat és gyöngytyúkokat vennének üldözőbe.

Mondják, s talán nem is vélet­lenül, hogy a valóság a művész fantáziájának leg­merészebb szüleménye­it és kísérle­te­it is túlszárnyal­ja. Gon­dol­junk csak az írók al­kot­ta utópiákra! A mi Mol­ter Káro­lyunk regénye 1929-ből, a Metánia Rt. című például szerény­ked­het a valóságban zajló üzel­mek mel­lett, a világhírű Or­well az 1984 című regényében – 1948-ban írta! – előre­vetített va­la­mi affélét, […]

Úristen, ha Te óvtad a harangmedúzát hatszázmillió év kataklizmái közepette a ragadozó ellenséggel szemben, hogy az óceánfenék zöld fényében óvatosan átvészeljen számtalan veszélyt – és Te tanítottad meg arra is, hogy puhaságában összezsugorodva a víz felszínére, a napfényre meneküljön az ultraibolya sugárzás elől -:

A Párakeretet néhány hete kezdtem el írni. Forrásvidéke Örkény, de főleg Mándy Iván és Békés Pál, és a szív szikes sivataga. Az Élet és Irodalomban jelenik meg két darabja, a többi még úton. És van, amihez csak Bartók. A szobában dörgött, villámlott, tombolt a zivatar.

A nyelv mint politikai játszma eszköze – ettől irtózom valósággal. Kialakul egy-egy szótár és egy nyelvtankönyv, amelyet egy közösség (bármilyen közösség) problémátlanul, reflektálatlanul, vagy éppen nagyon is tudatosan használ.

Senkit nem érdekel, hogy tízéves koromban mivel foglalkoztam, mint ahogyan az sem érdekel senkit, most, vénen mivel foglalkozom. Ezzel világért sem akarom azt mondani, bánt engem, hogy senkit nem érdekel az életem, csupán azt akarom bevallani, olykor csakugyan bánt engem, hogy senkit nem érdekel az életem.

Bizony-bizony, ha a hazai politikusok megszólalnak, gyakran jut eszembe a szólás, hogy bagoly mondja a verébnek. Traian Băsescu helyében például nem hivatkoznék arra, hogy méltatlan miniszteri tisztség – legyen az akár kulturális is – betöltésére, aki nem ismeri a biped – egyébként nem román, hanem latin – szó jelentését.

Felejtésterápia „Megpróbáltatásainknak mi volt az ára, s lehet-e a jövőben haszna? Megszabadulhatunk-e végre az életünket beárnyékoló vereség- és veszteségtudattól?” – kérdezi a Hitel szerkesztősége, s a kérdéstől nekem nyomban rossz lesz a szájam íze. Mint mindig, ha szóba hozódik ez a trianonosdi.

Hosszú lépések, fölfelé – állítólag az orvosok szerint is szív-erősítő gyakorlat -, miért ne győzném kifulladásig. Ez az igazi sétány; köröskörül minden néptelen, csak néhány munkás fordul felém, lazsálva, bagóznak az út menti lépcsőn ülve. Ritka az ilyen derűs delelő, a napfény nem is tűnik fáradtnak, fonnyadtnak.

Marosi Péter azt írja valahol, szép, szép az Egy nap — egy élet, de semmi olyan nincs benne, amit csak egy író, csak ez az író, csak Fodor Sándor tud elmondani. Amikor húsz évvel ezelőtt olvastam ezt a tanulmányt, bedőltem neki. Az Egy nap — egy életet akkor már tíz éve olvastam, kamaszkoromban, és jó […]

B.G.Emil V. osztályos tanulónak és osztálytársainak szeretettel „ A művészet az eszmének érzéki képes előállítása… A két egymástól legtávolabbit:az eszmét és érzéket kell a művészetnek nyugodt egészletté idomítani.”(Erdélyi János: Aesthetikai előtanulmányok) A népköltészet egy olyan minimumot nyújthat az alkotónak, melynek fölhasználása lehetővé teszi – a kezdő költő számára is – az értékteremtést. Meg kell ismernünk […]

Cseke Gábor olvasónaplója Szubjektív széljegyzetek helyett Mivel 1990 óta magam is fokozott személyes érdeklődéssel követtem mind a barguzini expedíció, mind a Petőfi élete és halála körülményei fölötti szellemi csatározásokat, bőséges tény- és könyvészeti anyagot gyűjtvén össze e kérdéskörben, 2008-2009-ben megpróbálkoztam papírra vetni, Barguzin köré csoportosítva a költő legendáriumának kusza szövevényét.

A bodzaillat izgató szabadsága, melybe néhai emberöltők szabadságküzdelme is beleképzelhető. Neved egy 1211-ben keltezett oklevélben őrződött meg először magyarul: boz; buz-bukur — nagy tisztelettel zarándokolt egykor (kivált Pünkösd napján) és ült le megpihenni „a mindent gyógyító csodafa” árnyékába a gyalogbodzához gyalogoló sokaság.

Cseke Gábor olvasónaplója A Borzák-könyv „titkai” Aki meg kíván ismerkedni a bonyolult Petőfi-legendáriummal és annak irodalmával, az ebből a könyvből megteheti. A szerző, amikor tárgyában tájékozódni kezdett, bevallottan maga sem volt Petőfi-szakértő, de az évek során beleásta magát a kérdés több oldalú vizsgálatába. Nem tagad meg semmit abból, amivel 1989 táján útnak indult Barguzin felé: […]

Cseke Gábor olvasónaplója Expedíció Barguzinba 1989 nyarán Bukarestben élvén, egészen váratlanul és véletlenül hallottam meg valamit holmi szibériai Petőfi-expedícióról. Akkoriban egészen más gondok kötötték le mifelénk az embert: úgy tűnt, mintha a romániai dogmatizmusnak sosem akarna vége szakadni. Külföldről gyakorlatilag szinte nem is érkeztek lapok, a külföldi rádióadókat is nagy nehézségek árán és kellő diszkrécióval […]

Kevésbé hangosan és diplomatikusabban: azt javasolnám, hogy vegyük ki Ady Endrét az általános és középiskolás tananyagból.

A mi külön időnkben történt még, gyermekeink elképzelhetetlenül kicsik és hűségesek voltak. A tudatalatti ketye-gése sem zavart, mint máskor, hogy minden kicsorduló látomásnak, tüneményes fölfedezésnek vége lesz egyszer. A margittai szállodaszoba egyből meghitté vált, habár az éjjeli szúnyoginvázió miatt csaknem elsírtuk magunk. Zsolt nevetése hebegésbe fulladt, Réka elnyúlva, félálomba zuhanva is véresre kaparta a csípéseit.