A beszélt és az írott sportnyelv ápolása, csinosítása mindenkinek kötelessége, aki anyanyelvének sorsát a szívén viseli. A nyelvi kölcsönhatások erőterében fejlődő magyar sportnyelv szókincse részben a köznyelvből vett, részben pedig a nyelv szellemének és észjárásának megfelelően alkotott szavakból tevődik össze, de sok benne a más nyelvektől kölcsönzött, rendszerint a sportág átvételével együtt meghonosodott szó is.

A kutyákról, a ku­tya–em­ber barátságról, a hűségről sok történe­tet hall­hat­tunk, ol­vas­hat­tunk. Köztu­dott, a kutyák megérzik a gazdáik halálát és ezt ki is mu­tatják, ki is fe­je­zik. Vonyíta­nak, szűkölnek, sírnak, de min­denképpen jel­zik a környe­zetükkel, hogy va­la­mi történt. Va­la­mi kivéte­les.

Hetven éves koromban megkért egy fiatal ember, hogy mondanék egy nagy és bölcs aforizmát: mondanék egy egyetemes nyilatkozatot, melyben világnézetemet egybefoglalom. Ennek a fiatal embernek azt feleltem: Minden másképp van. Amivel nem a szkeptikusok és kételkedők közé sorozom magam, mert a szkeptikusok csak azt mondják: nem bizonyos, hogy minden ugy van, ahogy hisszük, – én […]

Periféria témával hirdette meg a szervező Hargita Megyei Kulturális Központ az idei Hargitai Szalon őszi képzőművészeti seregszemlét. A kiállítást Székedi Ferenc művészeti író, publicista nyitotta meg, az ő nyilvános értékelését közöljük (a Hargita Népe nyomán). Hat esztendő telt el azóta, hogy Botár László, az addigi megyei tárlatok szervezője gondolt egy merészet és nagyot, eldöntve, hogy […]

Könnyelműség (könnyű elméjűség) lenne kimondani, hogy kalandos élete volt Ignácz Rózsának, színművésznek és írónak. Kovászna város lányának változatos, illetve sokszor a politika miatt válságos életvitele éppen a nemzeti állapotok művészi megfogalmazásai miatt vált olyanná, amilyen volt. Nem egyedüli a magyar művészetekben, irodalomban, akinél az alkotás tartalma, eszmeisége és igénye egybeesik életvitelével, el az elűzetésig, a […]

2007 nyarán, születésének 75. évfordulója alkalmából konferencián idézték a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas Bálint Tibor (1932. június 12—2002. január 28.) emlékét a Kolozsvár Társaságban. A zokogó majom könnyei — ez volt az emlékkonferencia címe. Egyik előadó kiemelte, hogy Bálint Tibor egybemosta a megéltet a mesével, és az emberi bűnök bocsánatosságát mutatta be, […]

Hogy lehet mindenkit szeretni? Mindenkire figyelni, reagálni minden nyúlfarknyi cikkére, bejegyzésére, kötetére, a szerettei megnyilvánulására? Érdemben reagálni, nem afféle “láttalak a rádióban”-módon? A minden és a mindenki a kedves vagy apokaliptikus túlzás szavai. “Mindenki örült” – ez nagyjából azt jelenti, hogy a beszélő meg még ketten. “Minden el van veszve!” – ez pedig azt, hogy […]

G.-ben olvastunk fel, külföldön, egy csodás ősi városban — mondta a barátom. — Ily gyönyörű, arányosan kiképzett barokk főteret még sehol sem láttam. Mikor kiléptünk az Aphrodité kávéházból, hogy felkészüljünk a költői estre, szőkés fiatalember lépett mellém. Velúr kabátot és halványsárga, finomszövetű nadrágot viselt.

Nyilvános unszolásra hadd meséljek el egy nyúlfarknyi történetet Bálint Tiborról. Meg magamról. Másodéves diák voltam Kolozsváron, izegtem-mozogtam, látszott rajtam, hogy az egyetemi hallgatónál valamivel több vagyok. Megállított Boér Géza az utcán, Kolozsváron a New York előtt a sarkon, s elbeszélgettünk arról, mit vállalnék én az ő esetleges Echinox-szerkesztősége idején.

A publicista olykor azért izgul, nehogy a témáját lelőjék, elírják előle, mielőtt ő közzétenné. Most valahogy nem izgultam, pedig már szinte hete annak, hogy a bukaresti fellebbviteli bíróság hivatalosan is megerősítette: Traian Băsescu együttműködött a Szekuritátéval. Valamilyen rejtekhelyről előszedett jelentései buktatták le. Nem tudni, miért kerültek elő csak most, és hogy vannak-e további terhelő dokumentumok.

Sinziana egy Feydeau-szerep után érkezett. Szomorú volt és hitetlen. Megcsömörlött elhibázott életétől, önmagától. Egyedül élt lányai mellett, elképesztően magányosan, önállónak, férfiakkal egyenrangúnak nevelődött, értelmes, józan leányként, aki anyjában megkapta mindazt, amit a legszerencsésebbek elmondhatnak magukról. Félárva volt, apját a háború vitte el— félszárnyú madárként nőtt fel, hiányoztak tapasztalatai a férfiakkal való kapcsolatban.

A villamos kocsijára vártam: előttem sinek kereszteződtek, esett és fénylett az uttest, a tulsó oldalon emberek siettek. És ekkor döbbentett meg a gondolat, mintha friss szélroham csapna keresztül agyamon, kisodorván belőle mindent, ami bánat, tompa szorongás, baljós félelem.

Barátom üldögél mellettem az Emke-kávéház asztalánál, és nem érti, miért indulok hetedszer turistaként Bukarestbe kilenc év alatt. Három napot töltött egyszer Bukarestben, szerinte az egy rendezetlen város, zajos vendéglőkkel. „Ott voltál a Tömő utcai robbantásnál?“ — kérdeztem. Pesten a Tömő utcában robbantással bontják az öreg házakat.

Hogy mi az az iró, Pistike? Hát… nézzed csak, Pistike, hogy is mondjam neked… az egy olyan ember, aki mindig ir. Előtte van egy csomó papiros és ő egy vékony, kék vonalat enged ki magából, ez a vékony vonal letapad a papirra és ott mindenféle kacskaringós jön ki belőle… tudod, olyan csipkés rajzok, amik egymás […]

Rendezésről A rendezés türelem kérdése is. Ki kell tudni várni a színészt, amíg rátalál a megfelelő hangra. Persze, nem ölbe tett kézzel. Erdélyi Lajos készített interjút a Művelődésben Kincses Elemérrel. Kincses keserű. A hit hiányzik belőlünk leginkább, a bizalom, amivel nem ajándékozzuk meg egymást se a színházban, se kint. Enélkül mindig vakvágányra térünk, és oda […]

Baj-társa vagyok azoknak a modern nagyvárosoknak, melyek vízhiánnyal küzdenek. A világsajtó is beszámolt arról, hogy a tennivaló sürgős és nem tűr halasztást.

– Hohó, uram, azzal a füstölő cigarettával ne közeledjen felém, ez a bódé nem kupleráj, itt újságot árulunk, van magának fogalma, hogy mi az az újság? Az újság az, amiben minden fontos esemény benne van, ától cettig, maga pediglen szeretne befüstölni minden fontos eseményt ától cettig? Hát ez az egy dolog itt nem megy, törvény […]

A múlt héten – pénteken, szeptember 13-án – elhunyt Konrád György, az európai értelmiségi körökben legismertebb, legnagyobb hatású kortárs magyar alkotó, a rendszerváltás egyik központi alakja. A volt ellenzéki, aki mondhatni életveszélyekkel teli gyermekkora óta „mély bizalmatlansággal tekintett az állam önkényére”.

Majtényi Erik jegyzete egy héttel később látott napvilágot A Hétben, az alábbi szerkesztőségi megjegyzéssel: Múlt számunk 19. oldalán Bajor Andor töprengett el a büntetése néhány napos meghosszabbítását kérő fegyenc esetén; a Bajor-kézirattal egyidőben kaptuk meg Majtényi Erik eszmefuttatását ugyanerről a történetről. Az írói műhelybe, élmény és irodalom viszonyába is bepillantást engedő és egymás mellé kívánkozó […]

Egy fegyenc, aki valamelyik franciaországi fegyházban kitöltötte a büntetését, különös kéréssel fordult a fegyház igazgatóságához. Azt kérte, hogy büntetését hosszabbítsák meg két héttel, mert a fegyencek labdarúgó csapata mérkőzik a börtöncsapatok kupájáért, és ő ebben a küzdelemben nélkülözhetetlen.

Meghalt Miguel Rodrigez Palomino, évszázadunk legöregebb katonája, aki a perui hadseregben nyolcvanegy esztendőt szolgált. A modern világ mindenütt rekordot keres: így született a hír, hogy a perui öreg vitéz a katonai szolgálat világrekordját állította föl.

Már másodjára ha­gyom el a szemüve­ge­met az utóbbi pár évben. Va­la­mi sántít a fen­ti mon­dat­ban, személyes mátri­xom­ban nem is értel­mez­hető. A szemüve­ge­met el­hagy­ni egy­szerűen bűvészmu­tatvány len­ne, miután kizárólag éjjel­re, alváshoz ve­szem le.

Székely Csaba drámája a Rózsavölgyi Szalonban Székely Csaba maga mondta, színdarabjai írásakor különösen érdeklik a sorstragédiák, a megtépázott, tönkrement egzisztenciák, illetve bármiféle – családi, társadalmi – hatalmi mechanizmus működése, az emberi manipuláció természetrajza. A Semmit se bánok főszereplője az egykori román titkosrendőrség ma már nyugdíjas tagja. De a mű nem az ügynökkérdést tárja fel.

Chicagóban az emberi étrendtől érbetegek lettek a kísérleti majmok. Szerintem ez többek közt azt bizonyítja, hogy a majmoknak majomi étrend kell. Ezen fölül majomhoz illő bánásmód és majomságos körülmények. Mert ha úgy bánnak velük, mint általában az emberrel: a majom megdöglik. Szívinfarktusban, csuklásban, mélakórban; végül is az ok számunkra — természetvédők számára — fájóan mindegy.

Évekkel ezelőtt eltöprengtem azon a különös tényen, hogy késik a Föld. A csillagászok fedezték föl a bosszantó pontatlanságot. Amikor a Föld forgását lemérték, már egy egész másodperc késést állapítottak meg. Annak idején a sötétség visszahúzó erejének tulajdonítottam a bántó lemaradást. De tévesen.