Az Egyesült Államok legnagyobb katolikus templomában, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye Bazilikában számos nemzeti kápolna képviseli azokat a népeket és közösségeket, amelyeknek a hite és tanúságtétele hozzájárult az amerikai katolicizmus építéséhez. 2015-ben a magyarok is csatlakoztak hozzájuk.

Vásárhelyi Győző (1906-1997) Pécsett született, de két éves korában szüleivel Budapestre költözött. 1921-től francia és német nyelvű üzleti levelezést tanul és felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványt szerez. Közben egy festőiskolába jár esti aktrajzolásra, emellett megtanulja a festék-előállítást, a vászonalapozást, a keretkészítést is. 1925-től segédkönyvelő a „Labor” Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárban; itt kapja első reklámgrafikusi megbízásait. […]

Dardzsilingban, Körösi Csománál Nekünk India nem idegen. A távoli, egzotikus országban van egy pont, amelyről mindenkinek tudnia kell, aki valamennyire is becsüli a történelmet, az elődök erőfeszítéseit, aki visszanyúl a múltba, de nem búkeresés, hanem erőmerítés céljából. Ez a pont egy sír a felhők felett. Nem könnyű eljutni odáig, de az ember elfelejti a fáradtságot, […]

Rovatunkban korábban már bőven foglalkoztunk a nagy magyar Kelet-kutató, az első angol-tibeti szótár megalkotója, Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) életével, munkásságával és annak külföldi megörökítésével. Bemutattuk emlékeit ott is, ahol megfordult (Göttingen, Kalkutta, Dardzsiling) és ott is (Vung Tau), ahol nem járt ugyan, de tisztelik. Azóta újabb „Csoma-trófeákra” találtunk…

A 20. század fordulója idején nagyszerű építészek, belsőépítészek, üvegfestők, szobrászok és más művészek tűntek fel a magyar fővárosban, de legnagyobbjaik külföldön is maradandót alkottak. Közéjük sorolhatók ezen írás hősei is, akik tevékeny részt vállaltak a mexikói főváros egyik büszkesége, az ottani nemzeti színház kialakításában.

A román fővárosban élő magyarok a március 15-i megemlékezéseiket hagyományosan Veress Sándor sírjának megkoszorúzásával kezdik. De ki is volt a Giulesti úti református temetőben nyugvó egykori honvéd?

Ferencz Benjámin 1920-ban született a partiumi Csolton, azaz 2020. március 11-én töltötte be a századik életévét. Ő képviselte a vádat a háborús bűnösök sorrendben kilencedik nürnbergi perében, és ő is bábáskodott az ENSZ nemzetközi büntetőbíróságának felállításánál…

Olmütztől (Olomouc) alig félszáz kilométerre északkeletre fekszik Hranice na Moravě városka temetője, ahol az első világháborús (1914-1918) mauzóleumban közel másfélezer halott, köztük 230 magyar katona hamvai találhatóak.

Tábori György (1914-2007) élete során volt újságíró, műfordító, forgatókönyvíró, rendező, még utolsó éveiben is állított színpadra új darabokat a Bertolt Brecht nevével fémjelzett Berliner Ensemble-ban. Hosszú életének jelentős hányadát német nyelvterületen töltötte, ahol George Tabori néven ismerte és szerette a színházlátogató, irodalomkedvelő közönség.

A Földközi tenger partján töltötte utolsó hónapjait Jókai Mór (1825-1904). Második feleségével, az ifjú Nagy Bellával 1899-ben házasodtak össze, ezt követően Európában utazgattak, így jutottak el a francia Riviérára is. 1903. november 1-től 1904. április 17-éig tartott a házaspár „téli nyaralása” Nizzában, ahol előbb a Grand Hotelben szálltak meg, majd Bella asszony a Promenade des […]

Az egyiptomi fővárosban 2013 óta kétnyelvű márványtábla őrzi dr. Tóth Margitnak (1920-2009), a kopt zene világhírű magyar kutatójának az emlékét, aki először készítette el a kopt zene történetében egy teljes liturgia hangjegyes lejegyzését, a hozzá tartozó eredeti szöveggel.

Az első magyar bevándorlók az 1800-as évek végén érkeztek Kanada Saskatchewan tartományába, részeként annak a másfélmillió honfitársunknak, akik ezidőtájt „kitántorogtak” Amerikába. Békevár néven kialakítva az ország egyik legnagyobb magyar települését, 1911-12-ben építettek egy templomot, amelyet később történelmi örökségnek nyilvánítottak.

A „Kis hableány” világszerte ismert szobra után egy másik, számunkra különösen kedves nőábrázolással is gazdagodott a dán főváros: a közelmúltban felavatták Petőfi Sándor hitvesének, Szendrey Júliának (1828-1868) egész alakos bronz emlékművét.

Szombatonként 18 órától látható a Facebook-oldalukon és a YouTube csatornán, amelynek címe az, amit a FB kérdez tőlünk az idővonalon: Mi jár a fejedben? A két műsorvezető: Csiby Gergely és Józan László, akik több előadásban is szerepelnek a Rózsavölgyi Szalonban. A műsor rendezője: Dicső Dániel.

Az 1769. június 3-i Vénusz-átvonulás pontos megfigyelésére a csillagászat iránt érdeklődő dán király, VII. Keresztély megfelelő embert keresett, aki az ő megbízásából expedíciót vezetne Lappföldre. „Kolléganőjéhez”, Mária Teréziához fordult azzal a kéréssel, hogy Hell Miksa felvidéki születésű jezsuita csillagászt, a bécsi császári csillagvizsgáló intézet nagy tekintélyű igazgatóját küldje el hozzá egy, a tudós által választott […]

Hősünk magyar származása „határeset”, ám szerepe a magyar történelemben egyértelmű, már csak annak okán is, hogy hat éven át ő volt Hunyadi János fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a nevelője.

A szerkesztőség felkért, hogy számolnék be arról a fejlődésről, amit Székelyudvarhely elért a felszabadulás óta. Azért éppen Székelyudvarhelyről, mert itt láttam meg a gerendás mennyezetet. In­nen rándulgattam ki a világba, s ha elfogyott az elemózsia, ide tér­tem vissza, mert itt mindig akadt egy darabka szeretet és hamuban sült pogácsa. Magamról azért írtam ennyit, mert nem […]

1301-ben III. Andrással férfiágon kihalt az Árpád-ház, s néhány zavaros esztendő után 1308-ban a francia eredetű, ám az itáliai Nápolyban uralkodó Anjou-család tagja, I. Károly Róbert szerezte meg Szent István koronáját.

Ambrus Vilmos, aki a fotókat rendelkezésemre bocsátotta, Lengyel Xénia operaénekesnő fia, nyugdíjas fuvola szakos tanár, aki édesanyja művészi pályáját rendszerezte. Tulajdonképpen fotókon állított igen pontos emléket édesanyja karriertörténetének. Nincs más dolgom, mint bemutatni őket. Ennél jobban mi sem illusztrálhatná azt a korszakot, amibe később mi is beleszülettünk Kolozsváron. A háború utáni évek kulturális életét látjuk, […]

A nagy francia forradalom 1789-es kitörése nyomán Európában sokan „vetették vigyázó szemüket Párizsra” – a felvilágosodás hívei reménységgel, az uralkodó osztályok képviselői aggodalommal. Az utóbbiak közé tartozott II. Frigyes Vilmos porosz király és II. Lipót német-római császár, nem utolsó sorban Magyarország királya.

A 19. század végén a Dél-Afrikában élő, holland eredetű búrok két háborút is vívtak a hatalmat megszerezni kívánó Nagy-Britannia haderőivel. A szabadságukat védelmező búrok államában, a Transvaal Köztársaságban Paul Kruger (1825-1904) töltötte be az elnöki posztot, neki küldték el levelüket azok a magyar egyetemisták, akik szükségét érezték, hogy együttérzésükről biztosítsák a távoli országot.

Az Atlanti-óceán keleti partjai előtti Madeira szigetén alussza örök álmát Magyarország legutolsó királya, a Habsburg házból jött IV. Károly (1887-1922)

Emléktáblát avattak a kölni dómban Mindszenty József (1892-1975) tiszteletére, a bíboros halálának 44. évfordulóján. Az eseményre a Nyugat-Európában szolgáló magyar lelkipásztorok kétnapos konferenciája adott alkalmat a németországi Altenbergben.

A Puskás Aréna (lánykori nevén Népstadion) avatóján a válogatott futballmérkőzés előtt elhangzott himnuszok – a magyar és az uruguayi – különlegessége, hogy mindkettőnek hazánk fia a zeneszerzője. Erkelről ez köztudott, ám a másik komponista, Debály Ferenc József (1791-1859) nevét Magyarországon kevesen ismerik. Pedig az uruguayi után a paraguayi himnusz dallamát is ő vetette kottára a […]

A németországi Mittweida régi temetőjében impozáns sírkereszt idézi Dr. Fehér Nándorné, született Husz Vilma (1843-1905) emlékét. A boldogult asszonyról azonban csak hosszú és sokáig eredménytelen kutatás után sikerült néhány érdekesebb részletet megtudnunk.