Reviczky Imre (1896–1957) nevét utca és emléktábla örökíti meg az izraeli Cfáton. A katonatiszt 1942. áprilisában mint honvéd alezredes a keleti fronton zászlóalj-parancsnokként, majd Nyíregyházán, illetve Nagybányán egy munkaszolgálatos zászlóalj parancsnokaként működött. Az utóbbi állomáshelyén csaknem negyvenezer román és zsidó munkaszolgálatos tartozott alá.

Hárman voltunk kicsiny társaságunkban: Rafi, Gunnar meg jómagam. Pikniken a svéd királyi palota többhektáros kertjében. Rafi Lajos erdélyi magyar költő: cigány, költő és bádogos. Gunnar Svensson svéd költő és bádogos, politikai meggyőződését tekintve kommunista.

Történelembarátok számára is kevésbé ismert, hogy a holokauszt több tízezer túlélőjét – aki a háború után Palesztinába akart jutni – a brit hatóságok elfogták és évekig ciprusi internálótáborokban tartották fogva. A történet jól végződött: Izrael Állam megalakulása után az internáltak – köztük számos magyar zsidó – célba értek.

Orbán Balázs és a legendás Szejke címmel jelent meg Balázs Árpád könyve, amely a legnagyobb székelyről tartalmaz újdonságokat, ritkaságszámba menő írásokat, személyes információkat. A szerzővel a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának (NYÖP) székelyudvarhelyi dísztermében Simó Márton író beszélgetett.

Történelmi sérelmeik ellenére Románia és Magyarország immár szövetséges államok, a két nemzet, amelynek közös a múltja, ma minden területen az együttműködést keresi – mondta a magyar honvédelmi miniszter a bukaresti Calvineum református temetőben létesített Magyar Hősi Parcella és az ott felállított emlékmű avatásán.

A második világháború utáni koalíciós idők miniszterelnöke, Nagy Ferenc (1903–1979) református kisbirtokos családból származott. Szülei földjén gazdálkodott 1931-ig, s bár csak hat elemit végzett, már a 20-as évek elejétől cikkeket írt a helyi lapokba.

Az Egyesült Államokban, a Kennedy elnök elleni merényletről elhíresült Dallasban található a római katolikus ciszterci rend egyik temploma (képünkön), amelyhez a magyarországi Bélapátfalva apátsági kolostori temploma szolgált mintául.

Márai Sándor (1900–1989) Grosschmid Sándor néven, Kassán született, felvidéki szászok leszármazottjaként. Elsősorban regényíróként ismert, bár szintén rangos novella-, vers- és tárcaírói munkássága, emellett néhány színdarabot is írt. A háború utáni hazai helyzet alakulásával mind elégedetlenebb Márai Sándor 1948-ban elhagyta Magyarországot.

„A békét és a konfliktusok megegyezéses rendezését ösztönző szabályok alapján működő nemzetközi rend melletti kiállásra kötelezi Németországot a náci múlt” – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a sachsenhauseni koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

A Magyar Bencés Kongregációhoz tartozik a pannonhalmi szerzetesek által alapított Szent Gellért Apátság is a brazíliai São Paulóban. Az első bencések még a múlt század harmincas éveiben jöttek el a távoli Dél-Amerikába, hogy az ott élő kis magyar közösség lelki gondozását felvállalják. Nova Pannonhalma néven még új központot is kialakítottak.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Kristó Tibor: A riporter megtér (Alutus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008, Szerkesztő: Sarány István. Borító: Hajdú Áron) Amikor átnyújtotta […]

Fúj a szél. Homok mindenütt. Az egykori Núbiában – amely ma részben Szudán területére esik – csak a Nílus mellett van élet, ott, ahol öntözni lehet. Nagy szerencsém volt, hogy a katonai puccs előtt nem sokkal járhattam Szudánban, annak is északi részén, vagyis Felső-Núbiában. A történelem régmúltját láttuk, a turisták számára nem igen hozzáférhető területen. […]

A közép-szlovéniai városban 2013-ban márványtáblát állítottak a jugoszláv hatóságok által 1945-ben oda deportált Mura-vidéki magyarok emlékére. Az aktust a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség (MMÖNK) kezdeményezte. A hrastoveci várban jelenleg működő szociális intézmény vezetősége segített az emlékmű és környezete kialakításában, a magyar kormány pedig hozzájárult a költségek fedezéséhez.

Az 1945–48 között Moldovában elhunyt magyar hadifoglyoknak és polgári áldozatoknak állítottak az ország fővárosában, Chișinăuban (Кишинёв/Kisinyov) emlékművet, illetve temettek el közülük 381 katonát és civilt a Dnyeszteren túli Benderiben. Az 1991-ben a Szovjetuniótól de facto elszakadt területen a II. világháborút követően létesültek fogolytáborok. 1946 januárjában-februárjában nagyon kemény volt a tél, ennek következtében és az élelmezés hiányosságai […]

A közép-szlovéniai városban 2013-ban márványtáblát állítottak a jugoszláv hatóságok által 1945-ben oda deportált Mura-vidéki magyarok emlékére. Az aktust a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség (MMÖNK) kezdeményezte. A hrastoveci várban jelenleg működő szociális intézmény vezetősége segített az emlékmű és környezete kialakításában, a magyar kormány pedig hozzájárult a költségek fedezéséhez.

A II. világháború alatt és után az egész Szovjetunióban – becslések szerint – mintegy 200–250 ezer magyar vesztette életét hadifogoly-, illetve munkatáborokban. A kétoldalú hadisír- és emlékmű-gondozási megállapodás megvalósulása nyomán a volt Szovjetunió területén többfelé bukkanhatunk a II. világháború idején elhunyt magyarok emlékére emelt obeliszkekre.

Gróf Esterházy János (1901–1957) előkelő főnemesi családból származott. Az apja korán meghalt, anyja özvegyen nevelte, két testvérével együtt. A család ötezer holdnyi birtokának kilenctizedét veszítette el a trianoni békével Csehszlovákiához csatolt országrészben a földreform miatt.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Szilágyi Aladár: A Klisszura titkai (Erdélyi Riport Könyvek, Scripta Kiadó, Nagyvárad, 2006, Szerkesztő: Szűcs László, Műszaki szerkesztő: […]

Örményország fővárosában már a XXI. században avatták fel azt az emlékművet, amely – a világban eléggé szokatlan módon – egyszerre tiszteleg egykori ellenségek előtt. A négyszögletű, zömök oszlop rózsaszín tufából épült – Jereván központjának házaira jellemző ez az építőanyag.

A szótárszerkesztés tizenhat esztendeje alatt a moldvai magyar tájnyelv értékeit, szépségeit, kincseit látta meg, azt a változatosságot, ami az évszázadok alatt gazdagította a nyelvet – foglalható össze tömören, hogy saját bevallása szerint mi vezérelte Péntek János nyelvészprofesszort mindvégig abban a munkában, amelynek eredménye A moldvai magyar tájnyelv szótára három kötete. A kolozsvári egyetemi tanár szombaton […]

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Borsi-Kálmán Béla: Öt nemzedék és ami előtte következik… A temesvári Levente-pör 1919-1920 (Noran Kiadó, Budapest, 2006, Szerkesztő: […]

A kalandos sorsú Hudec László (1893–1958) egy hatgyermekes mérnökcsalád első gyermekeként született Besztercebányán (ma Szlovákia is büszke rá) Nevét sokféle átírásban őrzik a lexikonok, szakcikkek: László/Ladislaus/Ladislav Hudec/Hugyecz. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1914-ben, és 1916-ban már a Magyar Királyi Építészkamara tagja volt.

Manhattan közepén, az ENSZ New York-i székházával szemben található a gránitoszlopokból álló, 1998-ban felavatott Wallenberg-emlékmű. Az oszlopokon feliratok ismertetik Raoul Wallenberg (1912-1947?) budapesti tevékenységét, majd az elhurcolását a Szovjetunióba. Az emlékmű a budapesti gettóból származó macskakövekre épült. Mellette áll a svéd diplomata bronzból készült, stilizált aktatáskája.

Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveimet, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva oda mindazokat a köteteket, amelyekről úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. A megmaradókat. Találkozásaim a költővel. Visszaemlékezések Szergej Jeszenyinre Válogatta és oroszból fordította Bán Péter (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002. Szerkesztő: […]

Talán a legellentmondásosabb személy sorozatunkban kisbarnaki Farkas Ferenc (1892–1980) honvédtábornok, cserkészvezető, a Horthy által alapított Történelmi Vitézi Rend harmadik főkapitánya. Szerepe főképpen annak okán vitatott, hogy a nyilasuralom alatt is aktívan tovább szolgált.