ÜNNEPI BESZÉD A Nemzeti Színház titkára, Palásthy Géza, a színház főtréfacsinálója. Ami a kezén keresztül megy, abból tréfa lesz, akár írásban, akár tettben. Hogy ez a tulajdonsága mennyire közismert, legjobban jellemzi a következő eset. A Farkas-Raskó-díj ünnepélyes kiosztása estéjén Tóth Imre igazgató ünnepélyes beszéd kíséretében nyújtotta át a kitüntetett Garamszeghy Sándornak a barna bőrerszényt, melyben […]

A LEVÉL A Vígszínház társalgójában egyedül ül Csortos Gyula, és szorgalmasan ír. Egyszerre csak belép Sarkadi, és természetesen az első kérdése: — Mit csinálsz? — Levelet írok. — Kinek? — kérdi indiszkrét mosollyal Sarkadi. — Az ideálomnak — feleli kurtán Csortos. Erre Sarkadi odamegy a telefonhoz, és az egyik írógép-irodát hívja fel.— Kérem, tessék kiküldeni […]

Mivel éppen ma fél éve támadta meg Oroszország Ukrajnát, illik egy számvetés-félét végezni: honnan indult ez a háború, hova tart, mit ért el és mi a célja? Persze önkényes dolog ez a fél éves terminus, hiszen, mint látni fogjuk, az a hat hónap is inkább nyolc, sőt, egy éve már lehetett tudni, hogy nagyon komoly […]

A PÁPA Pethes Imre délutánonként pontosan elmegy a kávéházba, ahol egy-egy órácskát vallásos gyakorlatra szentel, másszóval, a harminckétlevelű bibliával játszik egész szelíd alsós kalábert. Rendes partnerei között van egy, aki a tréfa kedvéért néha tévedni szokott, mégpedig a saját javára. Egyszerre csak megszólal Pethes. — Játsszék veled ezentúl a római pápa! — Miért ép a […]

A HALOTTKÉM Hegedűs Gyula mesélte el ezt a históriát egyik délelőtt a Vígszínház kiskapujában. Egyszer egy pesti művész elment vendégszerepelni vidékre. Vasárnap érkezett meg, és első gondja az volt, hogy megborotválkozzék. De a fodrászüzlet már be volt zárva. Baj, baj — mondotta az illető művész —, és a szállodáshoz fordult tanácsért, hogy mit csináljon . […]

A kárpátaljai költő válogatott verseinek gyűjteményéből szemelgettünk két, Kárpátokról szóló költeményt. Ajánljuk a könyvet minden verskedvelőnek! Kárpátok Foszlik a kép… Köztünk ezerkilométer… Hegyeidetmégis látom… Halk szél neszel,s susogva, a fejem felettkarcsú fenyő ing, bólogat;hűvös nyugalommal az estaranysárga csillagokats fakó színű felhőket festegy nagy sötétszürke selymen.S én nézek egy darab eget,ahol kék hegyeid sejtemföldig érő felhők […]

Születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából mutatták be Hajnóczy Péter író életművét és hagyatékát a Vallásszabadság Házában Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében és a 13. Kolozsvári Magyar Napok programsorozatának részeként. Az eseményen Cserjés Katalin, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott docense, a Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely vezetője ismertette húszévnyi kutatásuk eredményeit, felszólalt több Hajnóczy-kutató és bemutatták a Bajnok címmel megjelent […]

Farkas Miklós: HÁNY OSZTÁLYT VÉGEZTÉL? F. E. doktornőt értesítették: hamarosan sor kerül a személyi igazolványa (magyarul: „buletin”) kicserélésére; kérik, hogy jelentkezzen a megadott időpontban a megadott helyszínen.Egy frissen érettségizett „serdülő hölgy” jegyezte le a személyi adatait.Miután megadta a nevét, lakcímét, a hivatalnok lédi megkérdezte: „Câte clase ai?” (Hány osztályt végeztél?)Így, tegező formában!A válasz: 20.Kikerekedett a […]

Ha elmegyek egy előadásra, én is tapsolok, akkor is, ha teljes mértékben tetszik, akkor is, ha csak részben tetszik” – mondta Kelemen Hunor, azt magyarázva, hogy miért tapsolta meg Tusványoson azt az Orbán-beszédet, amelyik joggal váltotta ki Európa vezető politikusainak a bírálatát és feszültséget generált a romániai kormánykoalícióban is. Az RMDSZ elnöke tehát megengedi annak […]

Évekkel ezelőtt eltöprengtem azon a különös tényen, hogy késik a Föld. A csillagászok fedezték föl a bosszantó pontatlanságot. Amikor a Föld forgását lemérték, már egy egész másodperc késést állapítottak meg. Annak idején a sötétség visszahúzó erejének tulajdonítottam a bántó lemaradást. De tévesen. Mert nemcsak a világosság késett, hanem a sötétség is.Tehát – helyesen szemlélve – […]

SZERENCSE A NŐKNÉL Kardos Andor a héten megkönnyebbülve lépett be a Lázár Ödön Király szinházi titkár szobájába. — Örömhír, örömhír — mondta boldogan. — Sikerült szakítanom egy nővel. — Mindig mondtam — felelte Lázár —, hogy nagy szerencséd van a nőknél. Először is rögtön meghódítod őket. Másodszor: rögtön otthagynak …Színházi Hét, 1911/11.

TANULMÁNYÚT Beöthy László a minap így szólt Rátkai Marcihoz: — Marci, gratulálok magának. Az imént megint végignéztem a Babuska második felvonását, és a maga alakja, valahányszor látom, mindig jobban tetszik nekem. — Köszönöm — szólt erre bánatosan Rátkai —, úgyis most vagyok utoljára jó. — No mi baj? — Kérem, én egy furcsa ember vagyok. […]

A TANAY PUSKÁJA Nagy Endre a Zseni próbáin valósággal beleszeretett a Tanay művészetébe. Tűnődött is valami kedves dolgon, amivel mint szerző lephetné meg a darabja kitűnő szereplőjét, de nem jutott eszébe semmi. Egyszer a próba szünetében vadászatról folyt a diskurzus. Tanay elmesélte legutóbbi vadászélményeit. Egyik történetét így fejezte be: — … A legtöbbet én lőttem […]

ÚJ SZAKÁLL A FÉSZEKBEN A Fészek egy kültagja, ismert pénzember, elhatározta, hogy szakállt növeszt. Ötletét tett követte: a derék úr állán most már gyönyörű fekete szakáll ragyog. A hét egyik estéjén Guthi Soma, a kitűnő bohózatíró, a Fészekben vacsorázott, és itt találkozott a szakálltulajdonossal. — Nini, hát maga szakállt növesztett? — Az ám. Ugye milyen […]

A szerző Vladimir Udrescu, magyar fordítója Bartha György. Vladimir Udrescu: Ora de ceai – Teaidő. Poezii traduse din limba română de Bartha György, Editura TipoMoldova, Iași, 2022. Colecția BIBLIOFIL, poezie contemporană, ediție bilingvă; Vladimir Udrescu: Ora de ceai – Teaidő. Román nyelvből fordította Bartha György, TipoMoldova Könyvkiadó, Jászvásár, 2022. Bibliofil sorozat, kortárs költészet, kétnyelvű kiadás. […]

„A balatonkeresztúri Park-szálloda vendégei közül tegnap többen uzsonna után csónakázni mentek. Míg a legtöbben óvatosan a part körül maradtak, von Harden bajor lovastiszt, bízva evezős tudásában, azzal a két hölggyel, kiket csónakjába invitált, messze távozott a tó belsejébe. Hirtelen nagy zivatar támadt. Amint egy nagy hullám a csónakba csapott, az egyik hölgy ijedtében eleresztette evezőjét, […]

Éjfélkor ott találtam Éváta klinikák során;sárkányölő Szentgyörgy terén átügetett szaporán.S látván fonnyadt, zilált alakját,szívenütött a női sors:csupa kés, csupa kés,csupa vér s szenvedés –

LATABÁR BÚCSÚJA A Beöthy-színházak népszerű Latyija a múlt hét szerdáján alakította utoljára a Sárga liliomban a kitűnő Brngyit, a nótás huszártisztet. A szerepét Tarnai Ernő vette át, ő pedig a hóna alá kapván a festékeit és parókáit, átjött a Királyba a Babuska Talmiját játszani. A Magyar-beliek ez alkalomból — mint mondani szokás — megható ünneplésben […]

Nem könnyű feladat a történelmi eseményekben gazdag Dálnokról mesélni. Nagy fia, Dózsa György régen élt, minket csak az emlékéhez kapcsolódó élmények és gondolatok, a róla szóló történetek és emlékezések segítenek felidézni őt. A személyével és cselekedeteivel kapcsolatos régebbi viták mintha egy keveset elcsendesültek volna, legutóbb pedig halálának 500. évfordulója alkalmával elevenítették fel újra alakját, cselekedeteit […]

Kisiskolás koromban nyáron falura küldtek vakációzni. Mert ott tisztább a levegő, mint Brassóban, mert ott egészségesebb az élet, jobban lehet játszani, megismerem szüleim, nagyszüleim világát. Az állatokat: van macska és kutya a háznál, a vasárnapi asztalra kerülő csirkének szórhatok hét közben magot…

Néha éjjel felébredek valamire és hallgatózom. Mi volt ez? – kérdem magamtól. Mi gyűrűzik álmaim taván, miért verik az apró hullámok az ébrenlét kapuját?Hallgatózom és felébredek egészen, mert távoli szekér zörög az úton, csendes kattogással, mintha beszélgetnének a küllők, a kerekek, a saroglya és a lőcs. Néha fordul a lánc is, mint a mérges öregasszony, […]

MOLNÁR, A FORDÍTÓ-ZSONGLŐR Arról vitatkoztak a minap a Vígszínház igazgatói irodájában, hogy ki a leggyorsabb magyar fordító. Sokan voltak a jelöltek, végre Faludi Sándor a következő esettel döntötte el a gyorsfordítási meccset: — Néhány héttel a Testőr bemutatója előtt történt, hogy odaadtuk fordítani Molnár Ferinek a Flers és Caillavet darabját, amelynek Le bois sacré volt […]

AZ ÜGYELŐ JOBB KEZE Bánóczi László, a sajnálatosan elhallgatott Thália-társaság volt rendezője beszélte el egy író-társaságban, ahol a Thália emlékeit elevenítették fel. Annak idején a Thália több vidéki turnét rendezett. Többek között lement Egerbe is, ahol a Reményt, a Vadkacsát és a Magdolnát játszotta a társaság. Mindhárom előadásnak nagy sikere volt, és az egri intellectuelek […]

Szombaton megrendülve álltam Japán miniszterelnöke, Fumio Kishida mellett, miközben Hirosima lakosaival együtt egy példátlan katasztrófára emlékeztünk. Hetvenhét évvel ezelőtt atombombák hullottak az égből Hirosima és Nagaszaki lakosaira. Nők, gyermekek és férfiak tízezrei égtek el a pokoli tűzben egy szempillantás alatt. Az épületekből csak por maradt. A városok gyönyörű folyóiban vér folyt. A túlélőket életük végéig […]

Valahogy úgy érzek a lovak iránt, úgy gondolok rájuk, mint a kutyákra. A kutyák viszonylatában kicsit előrehaladottabban, tudatosabban, mert volt részem belőlük, volt szerencsém boldog, s néha boldogtalan kutyagazda lenni. Boldog akkor voltam, amikor sikerült beszerezni egy-egy igényeimnek megfelelő ebet, s akkor is, ha a gyámoltalan kiskutyát sikerült már annyira felnevelni, hogy elfoglalhatta méltó helyét […]