‘Böngészde’

 

Petőfi-adomákból (2)

2014. augusztus 21.

Ma: Kurta válaszok * Kétértelem * Az elpártolt barát * Öngyilkossági szándék Kurta válaszok Egyszer a nagy sár miatt csak egymás után lépegetve mehettek az iskola felé, a járó-kelők által taposott nyomokon. Ily körülmények között jön velük szembe K. Gábor nevű tanulótársuk, aki Orlay mellett elhaladt, de Petőfivel összeakadt, főleg mert szóba állott vele.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Kaffka Margit

2014. augusztus 20.

Lírai jegyzetek egy évről Perugiába érkeztünk délnyugat felől, júliusban. A szakadékos hegyvidéken át az esteli út, füstös tunnelekben ügető gyorsvonat szédülete, egy-egy város lámpasűrűjétől parázsló ormok, ahogy elrobogtunk alattuk, – és egy kellemetlen levél hazulról a tárcámban, … elfáradtam. A társam szemébe füstpernye csapódott az ablakon, – rossz volt, nem tudtuk kiszedni.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Petőfi-adomákból

2014. augusztus 19.

Petőfi Sándorról nem csupán egymásnak ellentmondó, olykor hajmeresztő legendák maradtak fenn, hanem mulatságos adomák is – mint minden nagy emberről a történelemben. Mulatságos történetek ezek, amik bárkivel megeshetnek ugyan, de nem mindenkiről tartják őket észben. A történetkéket az aranytalicskáról válogattuk, Bakter Bálint egyetértésével. Köszi! (Káfé főnix) Ma: Az első vers * Megfelelt * A legszámosabb osztály * A veszedelmes […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: A könnyen elsülő revolverek kora

2014. augusztus 19.

Amíg a második világháborúban a Heydrich és Hitler – s még talán Wilhelm Kube – elleni merényleten kívül nem történt jelentős orvgyilkosság, addig az első világháborúban a politikai élet meghatározó alakjai estek merényletek áldozatává. A listán található az osztrák főhercegen kívül osztrák miniszterelnök (Karl von Stürg), a cári család legbelső körébe tartozó személy (Raszputyin) meg […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Torday Emil

2014. augusztus 15.

A sánta kislány Ezerkilencszáztizennégy augusztusa Angliában ért egy kis magyar lányt a szüleivel. Ott élték végig a háborút. Senki nem bántotta, senki nem háborgatta őket a borzalmas, hosszú esztendők alatt — a kislány szemében nem is voltak borzalmasak ezek az idők. Londonban éltek … Aztán jöttek a légi támadások.

Tovább | 1 hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Válogatott gondolatok (5)

2014. augusztus 5.

A háborúnak az a két nagy baja van, hogy sokba kerül, és hogy visszalőnek benne – különben egészen kellemes dolog lenne. Mikszáth Kálmán

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Válogatott gondolatok (4)

2014. augusztus 4.

Hogy mink minek ítéljük a harcot? Kell az, öcsém. Ha nem kellene, nem volna. Gárdonyi Géza Az ellenségeket rá kell kényszerítened arra, hogy rázzanak kezet egymással, hogy azután közös erővel ellened támadhassanak. Közben persze tudod: minden próbálkozásuk eleve kudarcra van ítélve, mert megegyezésük a tehetetlenségig gyengíti őket. Salvador Dalí

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Válogatott gondolatok (3)

2014. augusztus 3.

Akinek rejtegetnivalója van, nem engedheti meg magának, hogy beszéljen. A fiúk a katonai hírszerzésnél jól tudták ezt a háborúban. Ha elfognak: mondd meg a nevedet, a rangodat, a számodat, de semmi mást. Aki hamis információval próbál szolgálni, szinte mindig elcsúszik egy banánhéjon. Agatha Christie Rohamra nem mennek maguktól az emberek. Rohamra mások kényszerítik őket, és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Válogatott gondolatok (2)

2014. augusztus 1.

A késlekedő győzelem éppolyan idegfeszültséget okoz, mint az elnapolt vereség. Graham Greene Bár dicső dolog a vitézség, a honért véghezvitt hőscselekedet, s a boldogtalanság más és más, még sincs nagyobb erő, mely egymáshoz láncolná a földlakókat, mint sorsukban való szerencsétlenségük. Háy János

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Válogatott gondolatok (1)

2014. július 31.

Nincsenek se igazságos, se szent háborúk: minden háború igazságtalan és ördögi. Giovannino Guareschi Nem lehet egyszerre a háborúra és a békére is készülni. Albert Einstein

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hargitai böngészde (19): „Az első híveim, akikért pap lettem…”

2014. július 28.

Születésnapi emlékezés ürügyén érdekes levéltári-életrajzi adalékokat közölt Nyirő Józsefről a Haergita Népe mai számában Daczó Katalin, külön felkutatva a székelyzsombori születésű író csíki gyökereit, emlékezetét. Riportjából veszünk át beszédes szemelvényeket.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Vaddisznó a tökben

2014. július 28.

Ráduly Jánosnak „csak” két könyve jelent meg a tavaly. Ezt kissé szomorkásan közli zsebtelefonján, majd hirtelen felvidul: – De most pontosan három jött ki egyszerre a nyomdából! És előkészületben a többi is. A posta nemsokára hozta is a három kis kötetet. Nyári olvasmánynak kívánni sem lehetne jobbat. Alább rövid ízelítő következik az Erdélyi Gondolatnál megjelent […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Anekdoták (7)

2014. július 18.

A fémregiment Javában sorozzák az öreg fiúkat. Büszkék is rá az öregek és el is kötőzködnek e hadastyán-rekruta soron. Egy tréfás kedvű fővárosi lapszerkesztő, akit ugyancsak vén fejjel vettek be katonának, toboroz. Megalapítja a  fémregimentet. — Alkalmas. — Alkalmatlan, — mondja ki a jelentkezőkre.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Balázs András posztumusz jelentkezése: Tetők magasából

2014. július 14.

1 Balázs András (1943–1978) Tetők magasából című verseskötetének (Korunk – Komp-Press, 2014) bemutatójára kerül sor 2014. július 15-én, kedden 17 órától a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag-termében (Kőkereszt tér 2.). A könyvet bemutatják és a szerző emlékét idézik: Balázs Imre József, Lőrincz György, Oláh István. Közreműködik: Balázs Éva színművésznő.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A Himalája magyar remetéje

2014. július 13.

Megjelent dr. Kubassek János új könyve Kőrösi Csoma Sándor életéről Dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója korunk nagy utazója. Eddig százkét országban járt: részben hivatalból, részben magánemberként. Kutatással egybekötött útjain szerzett élményeit ország- és világszerte konferenciákon és könyveiben osztja meg az érdeklődőkkel.

Tovább | Nincs hozzászólás »

A Kossuth-emigráció és Bukarest

2014. június 23.

A Kossuth-emigráció és a román politikai elit közötti kapcsolatokról tartott előadást Borsi Kálmán Béla történész a bukaresti Balassi Intézetben az Erdélyről, magyarokról, a közös román-magyar történelemről szóló előadássorozat második meghívottjaként. Az előadást követően összegezte az elhangzottakat:

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Saáry Éva

2014. június 18.

Látogatás az észak-olaszországi katonai temetőkben Ki a vesztes? Ki a nyerő? Erőtelen mindkét erő, Győztes, legyőzött – mint ahogy Két birkózó egymásra rogy. Arany János Voltak, akik hazamentek, és voltak, akik örökre itt maradtak. Kolozsvárról, Kassáról, Debrecenből, Szegedről, a „délibábos rónákról” indultak el, s most itt alusszák álmukat az égbenyúló vörös bércek tövében.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Nagy Székely Ildikó: „Fiatal fa a hegyen…”

2014. június 13.

Tompa Lászlóról képekben * A költő verseiből Pünkösdhétfő délutánján a Vártemplom gótikus termében idézték meg a fél évszázada eltávozott Tompa László alakját az idei első marosvásárhelyi helikoni együttlét szervezői.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Hogyan szabad irni a tábori postai leveleket

2014. június 2.

Az utóbbi időben egyre sűrűbben fordul elő, hogy gyorsirással, vagy török, héber, czirill betűkkel, sőt jelirással irt levelek érkeznek a tábori postán, vagy pedig ilyeneket adnak fel. Minthogy a tábori postára vonatkozó szabályzat 47. pontja szerint ellenőrizhetetlen irás vagy nyelv, titkos irás vagy gyorsirás használata a tábori postai küldeményeknél tilos, ilyen küldeményeket a tábori postahivatalok […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székelyföld, 200: O-tól Z-ig

2014. május 29.

Oláh-Gál Elvira okosan „székelykedik”, s amire jut, az egyértelmű: „A varsági székelynek kemény a szentenciája, lelkemben érzem a fájdalmát. Valahogy mégsem féltem szeretnivaló népem. Mélybe gyökerezik és ellenáll a szél járásának, avagy: soká él a székely, ha hagyják!” Oláh Sándor tudományos kutatói tapasztalatáról számol be a kérdésben – szeméyles választ a 300. lapszámra ígér… Orbán […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székelyföld, 200: G-től N-ig

2014. május 29.

Gagyi József jobbágyfalvi beszélgetőtársát, Balogh Pali bácsit szólaltatja meg a székelység ürügyén. A nagy élettapasztalatú parasztember ekként írja le földrajzilag a Székelyföldet: „…Megkezdődik itt Szovátától fel, itt Parajd, Alsósófalva, Felsősófalva, ha megyünk udvarhely fele. S ha erre megyünk, jön Bucsin tető, s akkor Borzont, s megyünk be a Gyergyói medencébe. Arra magyarság, s délen is […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Székelyföld, 200: A-tól F-ig

2014. május 29.

Sajátos laptörténet kerekedik ki a csíkszeredai Székelyföld folyóirat frissen megjelent 200. számának anyagai nyomán, amelyeket a Székelyföld-díjas szerzők küldtek be, a szerkesztőség felkérésére. Csöppet sem érdektelen végigolvasni, ki hogyan látja közülük a székelység életterét vagy egyszerűen csak a székelység kérdéskörét.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Száz év – nagy háború: Kis bakanyelvi szótár 1914-ből

2014. május 13.

abrét / abtreten / lelépni agyusztálni / adjustieren / öltözködni, felszerelni (katonát) avanzsálni / avancieren / előlépni (valamilyen rangba), előrenyomulni (hadműveletben)

Tovább | Nincs hozzászólás »

Magyar mese Cleveland-ből (vagy máshonnan)

2014. április 23.

Hówhite és the seven törps Hole volt. hole nem volt, lived egy king meg egy queen. Egy day, nekik lett egy daughter. Her haja volt mint ében, her skin like hó. Így lett her name: Hówhite. Mindenki volt happy, de a queen meghalt in TBC. Hówhite’s apja lett nagyon sad and Hówhite too. But nem […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Száz év – nagy háború: David Frost

2014. április 22.

Ó, az a csodás a háború… A sötét terveiről híres Apis Dimitriev ezredes, a Fekete Kéz nevű szerv terrorszervezet vezetője 1914 tavaszán úgy döntött, felfegyverez egy csapat fiatal hazafit Gavrilo Princip vezetésével. Azt eszelték ki, hogy a boszniai Szarajevóban tett látogatása alkalmával meggyilkolják Ferenc Ferdinándot, Ausztria trónörökösét. E lokálisnak tűnő döntés közvetett hatásai meglepően figyelemreméltóak […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

 
Verified by MonsterInsights