Ezt olvashatjuk a kolozsvári Szabadság mai Vélemény rovatának cikke fölött, s egyik munkatársunk hívta föl rá a figyelmet az alábbi megjegyzéssel: „EZEK LEGTÖBBJÉT NEM IS A FŰZFAKÖLTŐK, HANEM FŐLEG A NAGYOTMONDÁS KÉNYSZERÉTŐL HAJTOTT ÚJSÁGÍRÓK GYÁRTJÁK.” Egyetértünk…

Jó kérdés, kínzó kérdés, pláne, hogy ha az illető író már nem is fiatal és megtanult visszafelé számolni… A Káfé-n nemrég bemutatott új irodalmi portál, az eirodalom.ro érdekes konfessziót közöl az öregedő Gálfalvi György kritikustól és riportertől, a Látó egykori főszerkesztő helyettesétől. Gondolatai, amennyire keresetlenek, ugyanolyan jellemzőek is. Alább néhány érdekes szilánkot idézünk, de érdemes ellátogatni […]

Találós kérdések Mit csinálunk, mikor esik az eső? (Hagyjuk, hogy essen.) Melyik víz a legnagyobb a világon? (A harmat; hegyet-völgyet takar.) Gyökere felfelé, hegye lefelé. (A jégcsap.)

Mulatságosabb halottkémet soha életemben nem ismertem Péter bácsinál. Az igaz, hogy kivüle más halottkémet egyáltalán nem is ismertem. Ezt a mesterséget mindig olyan szomorunak tartottam, mint a sirásóét, meg a kéménysöprőét. Annál nagyobb meglepetésemre szolgált, hogy az első halottkém, a kivel megismerkedtem, egy gömbölyü, alacsony, a jókedvtől sugárzó humoros emberke volt. Szeretett nagyokat enni, nagyokat […]

Régi írások bizonyítása szerint, a kávéivás szokása, valaminthogy a kávéházak keletkezése is hazánkban, a török hódoltság idejére vihető vissza. Kis, sötét zúgocskák voltak azok a kávésboltok Budán és eleinte csak török emberek látogatták. Később azonban mindjobban odaszoktak a magyarok is és a kemény fapadokon, napszállatra kivált, rendesen nagy kompániák verődtek össze.

Az ÉS-ben olvastuk… * Ott ül az első sorban a két diplomata. Nagyköveti rangban, elegáns ruhában. Finomak, ápoltak, kedvesek. Méltók a bécsi társadalomtudományi intézet könyvtárterméhez, amely otthont ad a „Politikai szalon” rendezvényeinek. Vajon tudja-e a két úr, hogy a nyolcvanas évek elején alakult „vájtfülű” intézet, amelynek fenntartásába a lengyel pápa és a bécsi önkormányzat is […]

Széfeddin Sefket bej 1913. június 6-án született Kolozsváron s 1967. november 22-én hunyt el Bejrútban. Hogy miként került a Szamos parti városba? Nem mindennapi módon, ám mégis egyszerűen: a korabeli török főkonzul, Ahmed D. Dzselaleddin (Celaleddin) bej fiaként látta meg a napvilágot, s apai felmenői mindvégig komoly szerepet játszottak a viharos török történelemben. Édesanyja Incze […]

A gyergyószárhegyi cigány költő, Rafi Lajos, akinek izgalmas, eredeti tehetségről árulkodó verseit már a régi Káféban is bemutattuk, nemrégiben a gyergyóalfalusi Faludy Fesztivál vendégeként népes hallgatóság előtt beszélt életről, költészetről, irodalomról, készülő műveiről, köztük egy regényről és egy gábor–magyar szótárról. Ez alkalomból az Irodalmi Jelen októberi száma interjút közölt a költővel, amely mellett újabb verseit […]

Bizony, öreg korára ezt is megérte, méghozzá Balassagyarmaton történt az eset. Igaz, hogy csak a börtönkápolnában, és nem elítéltként fordult meg néhány órára a fogházban, hanem igen tisztelt vendégként, de akkor is… A történet mostanában esett meg, s be is számolt részleteiről az Új könyvpiac című szemle legújabb száma. A jelen lévő mintegy 50 elítélttel […]

A budapesti Népszavá-ban olvastuk (ők meg a sosinet.hu-ra hivatkozva közlik): „Összevitatkoztam egy barátommal. Azt mondta, hogy cigánynak lenni számára egyet jelent azzal, hogy kiközösítve él, hogy amikor kilép az utcára, megbélyegzik, hogy korlátozott lehetőségekkel kell megelégednie, szegénységben, nélkülözésben kénytelen élni. Tizenhárom éves voltam, amikor rájöttem egy nagy titokra: itt valami átverés van! Bőrszíntől függően van […]

Újsághírből: A gyakran „magyar Szolzsenyicinnek”  is nevezett író, Gulag-kutató Kolozsváron, a Gyimesekben, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Baróton és Gyergyószentmiklóson tesz látogatást a napokban; vasárnap a csíksomlyói kegytemplomba látogat, majd felkeresi Gyimesbükköt, hétfőn a csíkszeredai polgármesteri hivatal vendége. Költészet kőlapok, igazság kőtömbök alatt … Észreveszem, hogy engem és könyvemet gyakran figyelmesen néz, oldalvást oda-odapillant, de megszólalni mégis vonakodik […]

Csillogó kék üveg az ablakos tót hátán villogva nevet: kacagó, selyemarcú, szeptemberi ég a poros, fáradt temetőkedvű világot kéken áldja meg.

Páris, [1939] julius közepe. Legyünk őszinték: ha az ember Párisban jár nyáron, akkor látja csak, hogy milyen pompásan lehet nyaralni – Budapest(en) Strand Párisban aránylag kevés van. A ,,Molitor” nevezetű a legnevezetesebb tul a Szajnán. Azután a ,,B -ben” van egy-két strand, de ezek inkább klubhelységük. A fürdőzőket a Szajna várja… egy uszoda bocsájtja át […]

A „Vasárnapi Ujság” számára irta: Serényi Gusztáv. 1906 május Az embereket mindenhol beteges kiváncsiság gyötörte az irányban, hogy híres emberek életéből apró intimitásokat megtudhassanak. Pedig régi igazság, hogy a nagyság – sok esetben optikai csalódás és közelről, a tisztánlátás néhány arasznyi távolságából senki se nagy ember. Nem lehet senki nagy hozzátartozói előtt, a kik az […]

Kerekes Tamás nem állítja, hogy jár a vízen, de minden kedd délután szorgalmasan gyakorol. „Miután a szerző alaposan tisztázta  ” A fekete óvszer schlankít”, és a „milyen érzés denevérnek lenni?” problémakörét, elhatározta, hogy egy új univerzumot teremt azoknak, akiknek még a Mars is túl közel van. Épített tehát, amiből lehetett, hol egy elkopott ácsceruza, hol […]

Az utóbbi hatvan évben a CIA – annak ellenére, hogy teljesítménye igencsak gyenge volt – megőrizte a félelmetesség látszatát, és titkos levéltárak mélyére rejtette tévedéseit és hibáit. A Cég eredeti küldetése a világ megismerése volt. Amikor ez nem sikerült, hozzáfogott, hogy megváltoztassa a világot. Kudarcai és mulasztásai – Eisenhower elnök szavaival élve – „hamvába holt […]

A kilencvenhét éves Póli néni, ha azt mondta, hogy „igazán friss a levegő”, akkor ez azt jelentette, hogy most már inna még egy kupica konyakot Kosztolányi Dezső Erdélyben

Csombe feladványa A tudománytörténet néha legalább olyan izgalmas, mint egy thriller. Zarathusztra híre az ie. V. században keletkezett, nagy becsben tartották, mint a régi idők legnagyobb vallási törvényhozóját, de nem tudták pontosan, mit tanított. A klasszikus ókori világ számára elsősorban matematikus volt, asztrológus és varázsló. Befolyással volt állítólag több filozófusra is Püthagorasztól Platónig. Követői nevéből […]

Franciaország Dél-Ázsiáért és Romániáért kártérítésként megkaphatja a Marsot. Hintsék be sóval ezeket a területeket. A nemlétezés kozmoszát hirdetem. Ez életem hite és álma. Délután, amikor a Tejúton sétálok, és megszólítok egy pepitaruhás, kedves angyalt. Az angyal megadja nekem a címét. Másnap felkeresem. „Itthon van Ilse?” – kérdezem a háziasszonyt. – „X kisasszony itthon van, de […]

Egy francia, fiatal láncdohányos egyetemista hatvannyolcban tüzet kért a nanterre-i egyetem uszodájának avatásán a minisztertől. Daniel Cohn-Bendit provokációjára büntetés várt. Kicsapták. Állítólag megkérdezte a minisztertől, hogy a fiatalokról szóló hivatalos fehér könyvében a minisztérium nem említette a szexuális problémákat.

A 850 körül keletkezett Ezeregyéjszaka meséi mélyrétegében a szexualitás és a halál termékeny kapcsolata áll, mely azóta is lényegi eleme maradt a szépprózának. Hisz Seherezádé, aki vélhetően nem járt a Harwardra, azért mesél a gonosz Sahriár királynak, hogy kegyetlen szokásának, miszerint minden este megbecstelenít és megöl egy szűzlányt, véget vessen. Így válik az epika már […]

Nem lesz nehéz, gondoltam magamban, ahogy kezembe került a Vaginamonológok című Eve Ensler-kötet. A feministák a „Pina hatalom!” jelszót nyomták kitűzőikre, pólóikra hetykén, hogy, mint az a kötet előszavából is megtudjuk: visszaköveteljék a szó méltóságát. John Steinbeck szerint az amerikai ifjúság a századelőn többet tudott a Ford T-modell karburátoráról, mint a női csiklóról. Az intés […]

Könyvek S’hambe Pis’hil, a timbuktui egyetem irodalomprofesszora bírálja el az ismeretlen, vastag kéziratköteget, és beleköt az elsőkötetes, egykönyves szerzőbe, aki több ezer oldal után sem árul el többet magáról, csak azt, hogy „vagyok, aki vagyok”. S az égő csipkebokor víziója a timbuktui szárazságban ideológiailag veszélyessé teszi a művet, és nem javasolja a könyv kiadását.

Sehere  Se  Zádé mesél, azaz a narratíva vált: zoom Megérkezvén a szállodába, három amerikai kényelmes szállást kért a tulajdonostól, így egy háromszobás lakosztályt rendeltek, 30 dollárért fel is kínáltak nekik egy gyönyörű lakosztályt, a turisták pedig felmentek, hogy megnézzék. Megfelelőnek találtak mindent, s így fejenként 10-10 dollárt összeadtak, és átnyújtották az őket felkísérő háziszolgának.

A nagy mesélő három házat vitt, két kertes ház Pesten, egy villa a Sashegyen és egy üdülő Balatonfüreden. Hozzá egy olyan feleség, aki kidobta, kiselejtezendőnek ítélte az egyik első kiadású Petőfi kötetet. Dedikálva.