EREKLYÉK Tanulj áhítatot: lehet, hogy a hajfürt, amellyel éppen játszol, szórakozott ujjakkal, a kéz, melynek csontjait hanyagul megszorítod, a papírvágókés, mely egy dolgozószoba asztalán hever, a saru, mely ott kallódik a kerevet előtt, kegyszer és ereklye lesz valamikor. Szent Genovéva is használt fésűt, Szent Ágoston is lehúzta este cipőjét, Szent Ferenc is vágatta olykor haját, […]

KARINTHY Este, a Körúton, rikkancsok kiabálták nevét. »Karinthy Frigyes meghalt!«Ez a riportszerüség, ez a lényétől és emlékétől különvált közügyszerüség illett hozzá. Mikor Rilke meghalt, a világ egyetlen nagyvárosában sem szaladgáltak a rikkancsok és nem kiáltozták a halott költő nevét. E pillanatban, a pesti körúton, mindenki megértette, hogy Karinthy halála közügy volt, olyasmi, mint egy leszakadt […]

AZ ÍRÓ ÉS A SÁRGARÉPA Az olvasó nem is gondolja, hogy az író mennyire szeretne olvasó lenni.Világéletemben csak írtam, írtam.Folyton az olvasókat írtam meg, írókról sose írtam, mert van egy írói babona —, nem szabad az embernek saját magát megírni. Ezért az ember azt, amít ki akar panaszkodni, valami idegen foglalkozási alakba ülteti bele, ahogy […]

BÍZVÁST BEFÉR A birtokos új istállót építtet. Mikor megtekinti az épületet, fejcsóválva szól oda a csordásnak:— Nem lesz alacsony az istálló ajtaja, Mihály bá’ ?— Dehogy is alacsony, nagyságos uram!— Hiszen alig férek be rajta !— De nincs is akkora ökör az egész világon, mint a nagyságos úr! Színházi Élet, 1938/43. SKÓCIÁBAN A skót meglátogatja […]

MIT SZÓLSZ HOZZÁ? Ha egy férfinak azt mondják, hogy »Mit szólsz hozzá, Kovács válik a feleségétől?« — mindenki kérdéssel válaszol:— Melyik Kovács?A kérdést megpróbáltam hölgyeknek feladni:— Mit szól hozzá, Kovács válik a feleségétől!

„– Kedves édesapám, muszáj volt felmásznom arra a fára – válaszolt a gyermek Kőrösi Csoma Sándor –, olyan volt, mintha odafentről hívnának. Úgy éreztem, hirtelen hivatásom támadt. Az öreg nemigen értette, miről beszél a fia, mérgesen csak ennyit mondott: – Lehet, hogy – amint mondod – hivatásod támadt, de az bizonyos, hogy küldetésed nem, mivel […]

Kántor Lajos a huszadik századi erdélyi művészeti kánon aktív alakítója volt, aki generációs, ideológiai és akadémiai kereteken túllépve, rendkívül nyitottan szemlélte a régió magyar képzőművészetét. Így jellemzi őt Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, akit a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) nyílt, április 16-ig megtekinthető Kántor-emlékkiállítás kapcsán kerestünk meg. (A Maszol.ro nyomán) Az In memoriam Kántor Lajos […]

A BUNDÁS KERESZTAPJA János gazdát beidézték a kutyája miatt. Meg is jelent, a kutyát meg kint hagyta a folyosón. A személyi adatok fölvétele közben kérdi a bíró:— Hogy hívják a kutyát?— Nincs annak neve, tekintetes bíró úr — feleli a gazda.

Határozott, döngő léptekkel közeledtem a bíróhoz, panaszt akartam tenni. Mosolygott. Mielőtt szólásra nyithattam volna a számat, hosszú magyarázatba fogott. Tudja, miről van szó, teljesen egyetért velem, de nem tehet róla, forduljak a bírókat felülvizsgáló bírósághoz.

KI LÁTHAT A VÉGZET ÍRÁSÁBA? Sírod felett fényesen szikráznak az alföldi éjben a hideg csillagok.Ki láthatna a végzet írásába?Mindent hiszek, semmit sem tudhatok.

Furcsa párbeszéd állított meg az utcán.Vennék egy cipőt.Vegyél!De milyet?Amelyik tetszik.Kösz.Mit tudom én, milyen áll jól neked?!De hogy tudnám én?Hogyhogy? Menj be, kérd ki, próbáld fel, fizesd ki, ennyi.De melyik áll jól?Megkérded. Az eladó majd biztosan segít.De mit kérdezzek?Mit, mit? Ez divatos-e? Passzol a ruhámhoz? Talál az alkatommal? Felvehetem összejövetelen? Ilyesmit.De…Fejcsóválva mentem tovább, hátam mögül még […]

BÍBORPIROS PARÁNYI GRÁNÁTSZEM Ha mosollyá csitult a nevetés, mélységek tekintenek fel tükréből és kiengesztelődés párázza körül. Ha a világot nagyon eldesztillálnák, dallá válna, — erről már Pythagoras is álmodott; ha ezt a dalt tovább finomítanák: végső lényegét egy mosolyba adná ki. A dolgok mosolyokból lettek s egykor mosolyokká válnak.

Belenézek a tükörbe… Ki az?… Én!… én?… Igen, én! Ki hitte volna, láttam, hogy nagyon hasonlít rám, de azért mégis én lennék?…Fogadjam el a valóságot, hisz ez itt a tükörben az élő valóság… vagy tagadjam le? Miért? Hiába állítanám, hogy nem ismerem, azért még más biztosan látja, hogy én vagyok.Jó! Én vagyok! És? Talán szégyelljem […]

Közismert, ugye, a jó papról szóló népi vélekedés, de ezúttal a jó szerkesztőre terelném a szót, éspedig az idén 75. életévét betöltő Bölöni Domokosra. A rövidpróza, a novella, a karcolat és a humoreszk művelője közel ötven éve van jelen a pályán, első kötete (Hullámok boldogsága) 1980-ban jelent meg a rangos Forrás könyvsorozatban.

SIETŐS ÚT János atyafi szamárháton ballag hazafelé az országúton. Nem lehet valami sietős dolga, mert félig alva, bóbiskolva billeg a csacsin, és a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy a percenként egyet lépő, derék állatot gyorsabb mozgásra ösztökélje. Egyszerre csak utoléri az uraság homokfutója, amelyet két pompás amerikai trapper szélvészként röpít célja felé. A bakon […]

Az ifjúságom – ez Rejtő. El is múlt. Ha hű szeretnék lenni az emlékéhez, a stílusához, a lényéhez, akkor valahogy így kellene kezdenem. De talán még inkább hű vagyok, ha ez egyszer lemondok a poénról, és az igazságot választom. Mert elmúlt ugyan, de nem Rejtővel együtt, hanem annak ellenére, hogy gyakran és szívesen járok vissza […]

HOVÁ VISZIK? Cséplés közben történt az a nem ritka esemény, hogy a gépnek valamelyik része ismét eltörött. Be kellett húzatni a műhelybe kijavítani. Mihály bácsi elébe fogatott négy pár ökröt, azzal nagy kényelmesen elindultak, ő meg a menet mögött lépdelt. Az egyik táblán, amely mellett elhaladtak, éppen szántás folyt. Egy béreslegény odakiáltott az eke mellől:— […]

Fórumbeszélgetést szervezett az elmúlt hét végén Csíkszereda önkormányzata Barabási Albert‒László karcfalvi születésű világhírű hálózatkutatóval. A jelenleg Bostonban élő és dolgozó kutató elmondta, hogy már a kezdetektől nyakig benne voltak a koronavírus-ügyben, ugyanis intézetükben dolgozik Alessandro Vespignani fizikus ‒ szerzője a Jóslás algoritmusa című könyvnek ‒, aki a hálózatelmélet eszközeivel 2001 óta jósol különböző vírusok terjedéséről. […]

Sántha Attila Fehérlófia, az Isten fia című esszéje a (2021) októberi hónap legolvasottabb tartalma volt az Irodalmi Jelen online felületén. A rendhagyó téma szerzőjét ennek apropóján arra kértük fel, hogy a hét minden napjára írjon egy-egy székely szóhoz helytörténeti, nyelvészeti magyarázatot, amelyet Ádám Gyula fotóművész munkáival illusztráltunk. A Fehérlófia, az Isten fia című esszét, a […]

Az idén kettős bravúrral gazdagodott a nagy elődünk, Kőrösi Csoma Sándor személye körül tornyosuló legendárium – kedvenc és hálás témája-alakja ő a huszadik századi magyar irodalomnak, egész kis könyvtárra valót írtak már össze kalandozásairól, munkálkodásáról, különös tekintettel a magyarok őshazájára, amit oly halálmegvető kitartással keresett. Az egyik bravúr a portálunk által is közölt Pengő Zoltán-féle […]

Nyolcvanhétéves korában meghalt Bitó László Bitó László eredetileg orvosnak készült, nevéhez fűződik a 2002-ben az Év Gyógyszerének választott Xalatan, amely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást egyes esetekben szükségtelenné teszi. Tudományos munkássága mellett íróként is jelentős életművet hagyott hátra. Az író és kutatóorvos az 1956-os forradalomban fogságba esett, a szökése után pedig az […]

Irodalmi köldökzsinór – ajándék vagy akadály? A világ közepe vagy pereme-e Marosvásárhely a benne élő, hozzá hazatérő vagy általa új otthonra talált íróemberek számára? – ezt a kérdéskört járták körbe a 27. marosvásárhelyi könyvünnep péntek esti irodalmi eszmecseréjének résztvevői. A Marosvásárhely, az irodalom bölcső-városa című rendezvény meghívottjait – Demény Pétert, Káli Istvánt, Király Kinga Júliát, […]

EGYED ZOLTÁN SZÁRNYVARRODÁJA A barátom hazajött Amerikából. Nagyon örülök neki. Már megint friss, már megint forr és sistereg. Világos kabátjában, vörös sáljával a nyakán, a fejebúbjára vágott kis barna kalapjával, ezervoltos szemével száguld ide-oda a városban.Hatvan motor zúg benne. Már megint teljes üzemben van. Mialatt e sorokat írom, éppen fölfedez egy új színésznőt. Megint talált […]

(Levelezés az író és a kiadó között. Forrásmegjelelölés nélkül találtam ma az orosz nyelvű interneten. Az sem derült ki számomra, hogy a legvégén megadott szerző az egész írás ’elkövetője’ -e – én így fogtam föl; vagy az utolsó üzenet aláírója – Linda helyett. De nem is lényeges… A gyors-magyarítást én követtem el. NJF.) Hello, James […]

BETELJESÜLT VÁGY Karinthy Frigyesnek a napokban lesz az ötvenedik születésnapja. Az író baráti társaságban elmerengve mondta:— Istenem…Ha minden olvasóm, aki csak egy megjegyzésemre vagy ötletemre emlékszik, küldene nekem egy pengőt, gazdag ember lehetnék…Másnap az író postautalványon kapott egy pengőt.Az egyik legnagyobb magyar kiadócég elnök-vezérigazgatója küldte. Színházi Élet, 1938/28.