Karinthy Frigyes első felesége igen tehetséges színésznő: Judik Etel, aki a Boga becenévre is hallgat. Idén október 17-én volt száz éve annak, hogy az első világháború végén, a fejét Európa-szerte felütő spanyolnátha járvány áldozata lett. Az író soha sem tudta kiheverni a veszteséget, legendás szerelmi kapcsolatuknak úgy látszik, nem csak regényes története, de mélysége is […]

Költőkből sosem volt hiány Szerkesztőségi posta: Ujabban beküldött verses dolgozatok: 1) Hazámban. Füzéres leányka. Lélekismeret. 2) Bódi Peti tapasztalásai. Első nap. (Szörnyű áradozás – elful benne minden satyrai él.) 3) A csikós (életkép). 4) Fenn a hegytetőkön. Csendes lakomban. Fehérvár. 5) A nyirbátori vadpoéta névtelen versei. 6) Takson. A Tököli testvérpár. 7) Lakodalomban. Vágy. 8) […]

Bizonyosan kialudták azóta már a pezsgőmámort az Albrecht-hajó utasai. Azok a képviselők tudniillik, akiknek bált rendezett a Dunán Kacskovics Béla. A józan életű Duna is elfelejtette már a szörnyű látványt. Az Albrecht-hajót is talán megtisztogatták azóta. Hajh, a legszebb lumpolás se tarthat mindörökké. De ha el is múlt a Kacskovics-bál, a részeg hajó megmaradt. A […]

Hunyady János egyháza Tövisen A szép kis Erdély legregényesebb része a Székelyföld s Hátszeg vidéke; de a természeti szépség vadregényességében alig mulja felül egy is Gyulafehérvár s Enyed környékét. A szép Maros virágzó s termékeny völgye boldog népével, távolabb az itt-ott hires bort termő s érczeket tartalmazó regényes hegylánczolatok, melyekre büszkén tekint a regés várrommal […]

Vajda János verseit olvasta a nebulóknak dr. Both István tanár úr, s nagy baj történt. Egy halvány, ideges, rossz, de eminens diák elkezdett sírni úgy, hogy mindenki röhögte. Dr. Both István érthető, méltó nagy dühbe jön, s rászólt az ellágyult diákra: – Amice, Ady úr, maga nagyon komolyan veszi a verseket, s ez öreg, őrült […]

Replika 1858-ból Maros-Illye (Erdély), aprilban. (Régi s uj dolgok az egyházat illetőleg.) A Vasárnapi Ujság 7-dik számában egy névtelen tudósitó egy czikket közöl, mellyben a Maros-Illyén az egyház javára tartott tánczvigalom trombitáltatik. Legyen az abban résztvevőknek áldozataikért hálás köszönet! Igaz ugyan, hogy Maros-Illye több év óta egyházi anomaliáknak tanyája, – azonban ohajtanám, ha álmából ébredne […]

Bukaresti operakrónika – A „Nationalulu” czimü bukaresti román lap birálata Hunyady László előadásáról az ottani szinpadon. („Hunyadi László” történeti opera, négy felvonásban, Egressy Bénitől, zeneszerző Erkel F. zenemester.) Rég, de igen rég az ideje, hogy a mi magyar szomszédaink nem jártak nálunk. Vajjon mi lehet mostani idejövetelöknek czélja?

„A múzsák karnagya” (Részletek a szerző Felemás című, a Lector Kiadónál megjelent, 2018-as könyvének előszavából) Sokan lélekőrlő taposómalomnak vélik az újságírást. Izgalmas kalandnak is tekinthető. Én ezt vallom, többek között ezért nem tudtam abbahagyni jóval túl a nyugdíjkorhatáron sem, noha akár elegem lehetett volna belőle, hiszen lélektelen időkben is megtapasztalhattam emberpróbáló nehézségeit. De a megújulásnak […]

Erzsébet-város (Erdélyben) Erzsébet-város vagy Ebesfalva, egyike azon városainknak, mellyeket a velünk szivben és vérben rokon örmények laknak – fekszik a régi Küküllő-megyében, a Segesvár és Medgyes közti utvonal közepén, a Nagy-Küküllő jobb partján; 2000 lakossal, kik örmények, oláhok, magyarok és szászok; vallásukra nézve örmény katholikusok (kik hitczikkeikben megegyeznek a római katholikusokkal, s a róm. kath. püspök […]

A fekete gyémántok Könnyű volt Jókai Mórnak, mert ő olyan magyarok korszakában élt, akik szerették Európát és a nagy kultúrát. Ő még nyugodtan álmodhatott olyan magyarokról, akik másfajta kultúremberekkel egyenlők, s csak avval különbek, hogy magyarok. Ma, mi érezzük, hogy a közfelfogás szerint hazafiatlanság, sőt bűntett bántani azok cirkulusait, akik uralkodnak.

Egy medve karjai közt Mult őszszel egy észak-amerikai katonatiszt szabadságot kapott, hogy egyszer polgárilag is mulathasson. Épen vénasszonyok nyara volt, ama szép szaka az évnek, midőn a napok mintegy sajnálni látszanak, hogy olly rövidekké lesznek, s minden erejöket összeszedik, hogy a nyár melegét még egyszer rövid időre visszaidézhessék. A fák levelei még nem hullottak, de […]

Ujabb adatok Petőfi Sándor gyermekkoráról. Ismét uj fölvilágositást nyertünk e tárgyban, mellyet nem ok nélkül hoztunk szőnyegre. Kedvelt költőnk életrajzának irója azon közlemények után, mellyeket lapunk hozott, maholnap egészen tisztán fogja láthatni Petőfi élete legelső szakának legalább főbb vonásait, mikről eddig semmit sem tudtunk. Azóta más lapok is hoztak e tárgyban közléseket, mellyek azonban több […]

Kiegyezés Magyarok és tótok laktak a faluban. A magyar templom tornya levén a magasabbik, őrtornyul is szolgált. Szokás vala pedig, hogy a toronyőr minden óraütés után „Dicsértessék a Jézus Krisztus!”-t kiáltson és trombitáljon. Az elöljárók némellyei röstelni kezdék a dolgot, hogy a toronyőr mindig csak magyar nyelven dicséri a Krisztust, követelvén, hogy e szózat a […]

Petőfi Sándor születéshelye s gyermekkora. Ne csodálkozzék senki azon, hogy e tárgyat ujra szőnyegre hozzuk. Nemzetünk egyik legnagyobb költője megérdemli, hogy ha már halála helyét nem tudja is senki, legalább születése helyére rá tudjon mutatni minden magyar. Azt hittük már, hogy ez utóbbira nézve azon adatok után, mellyeket a tárgyban a V. U. f. évi […]

Fitos uram bátorsága Nagykőrösről, aug. 8-áról irják: Ma egy hete városunk valóságos népünnepet ült. A piacz széles terét nagy néptömeg lepte el, s türelmetlenül várt várt valamit: hogy mit? mindjárt elmondom. Van itt egy ácsmester ember, Fitos, ki akármilly magas és sugártornyot egy pár kötél segitségével, minden áldás nélkül megjavit vagy megujit.

Nem volt forradalmunk Lamberggel elbánt a pesti nép. Görgey egy gróf Zichyt segített a másvilágra, de majdnem ennyi az egész. Fényes Samu minapi, bátor szép cikkében kultúrán inneni országnak sejti megrémülve ezt az országot. Nem, ez kevés, ez az ország nemcsak kultúrán inneni, hanem forradalmon inneni ország. Forradalma sohse volt ennek a Bécsben sokáig forradalmárnak […]

Egy régi magyar zászló, melly hihetőleg ott lobogott a mohácsi csatában. Egy hazánk multjára vonatkozó nagybecsü régiséget volt alkalmunk megszemlélni e napokban. Nem egyéb az, mint az esztergomi érseknek (lehetőleg jó karban levő, hűn megőrzött) zászlója 1526-ból, mellyet neki Magyarország akkori királynéja adott.

Dózsa György szobra Achim Andrással van nekem egy régen ápolt ideám: állítsunk haragos, szép, magyar szobrot vitézlő Dózsa Györgynek. Nincs olyan Andrássy, aki ez ellen akármit szólhatna: Dózsa György nemes ember volt, s ősibb, mint – mondjuk – Darányi. Szép álom volt az Achim András álma s az enyém, de – sajnos – álom volt. […]

Néhai Kinde Annamária, aki a kezdetektől fogva a Káfé szerzői törzsgárdájához tartozott, ma kezdi „kiérdemelni” azt az értékelést és elismerést, ami költői teljesítménye folytán kijár a számára. Sarány István Garabonciások című, frissen megjelent könyvében, amely – bárhogy is tekintjük, a romániai magyar könnyűzene történetének alaposan dokumentált „regénye” – a függelékben megismerkedhetünk a könnyűzenei alkotásokhoz szöveget […]

A köszöntés Minden emberi szokás és ilme között a kölcsönös köszönet, melly bizonyos meghatározott módorban történik, a legrégibb és közönségesb. Egy népet sem tud a hajdan- és jelenkor felmutatni, mellynek szokásos köszöntése ne lett volna. A mi az embernél általános, annak alapja az emberi természet nemességében rejlik. Ugy az üdvözlés is a tiszta emberi vagy […]

Gyönyörű dolog a kultúra, de Magyarországnak, a magyarságnak és nemzetiségeinek alighanem alaposan megártott. Megártott bizony ez nyugatibb népeknek is, de ezek – az ördög vigye el őket – könnyebben kiheverték. Mert görög, bolgár, szerb, albán, török, kucoh-oláh Macedóniában is öli egymást, de ez is kultúra. Miért tudtak békességben élni, csücsülni Mohamedék és Szulejmánék idejében? Miért […]

Az izraeli zsidók, hogy pontosabban fogalmazzak. Nem odavalósi (hanem főként észak-amerikai) zsidók szemével, személyes helyi tapasztalatok alapján,. Az alábbiakat Sam Sokol amerikai zsidó újságíró jegyzetéből vettem, a Zsidó Távirati Iroda (JTA) anyaga alapján. Bunkók, modortalanok, nyersek, erőszakosak. De ez csak summázat… A részletesebb kifejtésben ennél jóval több ’finomság’ akad.

Edison majdnem a sírból jött vissza, s azt mondja: nem tud addig meghalni, míg a földön nagyobb nem lesz a gyorsaság. Egy új típusú automobilt akar ajándékozni még a világnak, villámos erejűt, nagyon olcsót. Egy új automobilt, amely erőlködés nélkül kétszer gyorsabb volna, mint a mai leggyorsabb gépkocsi. S Edisonnal egy időben egy híres francia […]

Virág Benedek (1752–1830) Volt e nemzetnek a mult század utóbbi felében egy szomoru korszaka, mellyben ha „Virágok” nem élnek: a honszeretet, a hazai nyelv iránti hő ragaszkodás, a nemzeti önérzet, nagylelküség és vitézség – a magyarnak ezen fényes, ősi tulajdonai, a nagyobb résznél talán végkép kihaltak volna. Sokat hallottunk mai korbeli iróink hatásáról beszélni s […]

Csokonai egy ujonnan fölfedezett műve Kedves költőnknek nemcsak „csikóbőrös kulacsa,” nemcsak „tajtékpipája” volt, mikről annyiszor emlékeznek a lapok, s mikre nézve mai napig sem tudjuk, mennyi igaz a szállongó hirekből s mennyi a koholmány. E napokban egy, a költő minden tisztelőire nézve felette érdekes hagyománya érkezett kezünkhez: Görögország egy térképe (mappája) mellyet Csokonai Mihály 1788 […]