A ko­ron­di Fir­tos Művelődési Egy­let Páll La­jos költő, festő posz­tu­musz-kötetét je­len­tet­te meg a közelmúlt­ban. A Ki­csinéző címet vi­selő ki­advány gyer­mek­ver­se­ket tar­tal­maz. A kis formátumú, több, mint száz ol­da­las könyv azo­kat a gyer­mek­ver­se­ket tar­tal­maz­za,

Koszta István első világháborús trilógiájáról Mintegy hónappal a hírhedt szarajevói gyilkosság centenáriuma előtt, az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten került az olvasók elé első ízben a hadtörténészként már ismert Koszta István „A sors kereke a végzetre forog?” című könyvével, mely igazából egy trilógia első könyve (1914 – Sodrásban).

2013 végén megjelent, Prieteni apropiaţi. Lecturi empatice – ‘Közeli barátok. Empatikus olvasmányok’ (Editura Ardealul) című tanulmánygyűjteményét forgatva akár a tartalomjegyzékben is tetten érhető az a természetesség, ahogyan a szerző a román és a magyar kultúra átjáróiban meghordozza az olvasót.

Sall László neve nem lehet ismeretlen a magyar olvasók előtt, hiszen épp egy éve jelentette meg nálunk is „Polit kö” című kötetét – be is számoltunk róla annak idején. Ezek bizony a nyugati magyar emigráció politikai versei voltak, néhol meghökkentően újszerű hangnemben. Új kötetét, melynek címe „Könnyű konyhalégzés” holnap [április 12-én – sz.m.] mutatja be […]

Kerekes Tamás recenziója Pic , aki telenyomta magát nanochipekkel, rendszeresen bejárt „Harald Forehad professzor előadásaira, hogy botrányba fullassza annak piktoriális informállogikai fejtegetéseit. Amúgy Harald Forehadről az volt az általános nézet, hogy oly magasan hordja az orrát, hogy az a csillagokat veri.

Borges és a fraktálok avagy a had-rongyosító hadrongyorsító Bujtor László idézi könyvében E. Dickinsontól: Ha szétválna a tenger és új tengert mutatna – és az is – újat – mind a három elférne gondolatba. Még több tenger közé – a partjuk néptelen – leendő tenger szélein – bennük – a végtelen – (G. István László […]

E. J. Swan: Rázel könyve Talán még emlékeznek az idősebb olvasók az 1970-es évek hihetetlenül népszerű magyar detektívregény-sorozatára, a „Hód történetei”-re! Abban az időben generációk falták Mattyasovszky Jenő detektívregényeit.

–          hangzik el az egyik, fiktív magyarországi börtönben lepedővasalás és hajtogatás közben az említett mondat, ami nekem is új, noha már régen norvég humánmenedzsment oklevéllel rendelkezem, s a szegedi Csillagról is csak azt tudom mondani, mármint az ott töltött évekről, hogy már az ott kapott zsíros kenyerek miatt is bőven megérte.

Zavarban vagyok, mint féllábú a seggberúgó versenyen, hisz olyan íróról van szó, aki kidumálja a kályhából a meleget, és a könyve végén azt is elhiszed, hogy néger volt az anyád. Hogy kerül egy nemzetbiztonsági szakember, az USA-ból Oltvándra, hogy hadi kísérletek céljából halott emberek és élők agyából információt nyerjen, majd tudatmódosító szerekkel biorobotokká változtat nehány […]

„Aki ismeri Erdély kultúrhistóriáját, vár innét valamit Aki ismeri az erdélyi magyarságot, rendkívülit vár.” Németh László A kereső Németh László fordult ezzel a gondolattal és hittel a nagy magyar tájak egyike, Erdély irodalma felé, 1926-ban. Kérdések özöne tolult elő, fogalmazódott meg benne: „Milyenek azok az írók, akiket egy egész élet s az összeomlás szakadékai szeparálnak […]

„1989 – A nagy átmenetelés” címen érdekes, provokatív, groteszk humorral átitatott könyvet adott ki Szávai Géza*. A kötet szervező elvét a következő kijelentés világítja meg a legjobban: „Szávai Géza nevű riadt fickó a félelmei és folyton kiújuló ijedelmei ellen – kínjában – állandóan hülyéskedik, és hajlandó volt szövetséget kötni velem, az ördöggel. (…)

Csifó János, a romániai magyar rádiózás ma már nagy öregje – így kell tisztelnünk, ha akarja, ha nem, hiszen hetvennyolc életéve egyenesen megköveteli ezt! – végre letette az asztalunkra azt a könyvet, amit csak ő tudott megírni. Ő, aki egész életét a beszélt újságírással, a rádiózással jegyezte el. Örömünk kettős: hiszen a papíralapú, CD melléklettel […]

Oláh-Gál Róbert új kötetéről és ikszeiről Oláh-Gál Róbert sokadállásban tudományos ismeretterjesztő újságíró, de jelen kötetbe foglalt publicisztika-füzérével valójában ­ a művelődéstörténet vizeire kalauzolja az olvasót.

Ez az interjúkötet nem lesz bestseller még azok körében sem, akiket érdekel a politika és a határon túli magyarság sorsa. Ugyanis Markó Béla, a kábé negyven kötetes, József Attila-díjas költő, aki tizenhét éven át a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke volt, és két periódusban a román kormány miniszterelnök-helyettese is, nem árult el sem magánéleti, sem […]

Mind az előzményeket, mind a következményeket dokumentarista erővel, de a lélektan eszközeivel is élve láttatja az amerikai szerzőpáros Lincoln haláláról szóló könyvükben, mely az amerikai elnök utolsó tizennégy napjának óráról-órára történő leírása.

Az 1990-es évek­ben az erdélyi iro­dal­mi prérin szívre­pes­ve várták azo­kat a nagy drámákat, me­lye­ket a Cea­us­es­cu-re­zsim idején – állítólag – az asz­tal­fiókban tar­to­gat­tak a szerzők. Aztán, ahogy tel­tek az évek, s eme művek va­la­miért nem akar­tak előkerülni a fiókból, elült a vára­kozás iz­gal­ma, s az érdeklődők be­le­nyu­god­tak abba, hogy Sütő és Székely János után nincs […]

(DIGI-könyv, 2013) Le style c’est l’homme” – mondta egykor Buffon (Georges-Louis, francia, Akadémia), aki nem keverendő össze Buffonnal (Gianluigi, olasz, Juventus). És így kerül a képbe Kahn (Oliver, német, Bayern) is, aki szintén kapus, és a Google-ban pontosan a két Buffon közé ékelődve található meg.

Az idei szatmári véndiák-találkozó népes közönsége és a sportbarátok örömmel fogadták Stahl István: Szatmári pengék című kötetének (x) megjelenését, bemutatását. Örömmel és érdeklődéssel, hisz a vívás Szatmárnémeti sportéletének legragyogóbb, legsikeresebb ágazata.

A „háromperhárom” sztoriját – a továbbiakban itt csak „per” – lerágott csontnak lehet gondolni. Pedig nem az. A média az elmúlt huszonhárom évben sokat foglalkozott ugyan a „bábokkal”, az önkéntes vagy zsarolással beszervezett ügynökökkel, de meglehetősen keveset a „bábok” mozgatóival, a politikai megrendelőkkel és a fura „bábszínházat” működtető apparátussal. Most ezt igyekszik pótolni Tabajdi Gábor.

Nem­csak a ko­ra­be­li el­beszélő iro­da­lom, de akár egy fenn­ma­radt napló is tanúskod­hat egy kis erdélyi falu ud­varházában zajló életről, hogy mennyi­en for­dul­tak meg például egy ilyen Is­ten háta mögötti he­lyen a 19. század máso­dik har­madában, a ki­egyezést közvet­lenül me­gelőző, de még „börtönszagú” évek­ben.

Barna Ildikó, Pető Andrea: A politikai igazságszolgáltatás a II. világháború utáni Budapesten Nemzetközi kötelezettségének eleget téve hozta létre a kormány a háború után a népbíróságokat. Minden tanács öt laikus tagból állt, őket pártok delegálták. A tanácsvezető bíró szakképzett volt, de nem rendelkezett szavazati joggal. Az igazságügyi miniszter által kinevezett, ún. népügyész képviselte a vádat, korlátozott […]

Budapesten az Erdélyi Magyarok Egyesületének székházában mutatta be Balás András Tudomány és helytállás, (Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2012) című érdekfeszítő, igazi, székely-magyar szívvel írt könyvét. A budapesti születésű, de székelyföldi őseit büszkén felvállaló tudós orvos, egyetemi tanár, aki 1980-as évek végétől az Amerikai Egyesült Államokban él, de szíve és lelke azonban állandóan otthon van a magyar […]

Kevés az olyan könyv, melyből megjelenését követően rövid időn belül a film is elkészül. Benjamin Mee most ismertetett könyve azonban ilyen, hiszen 2008-as megjelenését követően szinte azonnal bestseller lett, több nyelvre is rövid időn belül lefordították, alapján rövid időn belül film készült, és 2011-ben már megérte második angol nyelvű kiadását is – nem beszélve a […]

A jó költő – a jelzőről most ne nyissunk irodalmi vitát – ha szerencsés csillagzat alatt született, egy vékonyka kis kötettel is bevonulhat az öröklétbe. A jó szépírónak már többet kell összeírogatnia ahhoz, akár történeteket, akár cselekménymentes, de önmagukban olvasmányos szövegeket, hogy hasonló utat tegyen meg. A jó közíró néhány évtized alatt legalább annyit ír, […]

Gondolom, még sokan emlékeznek Molnár H. Lajosnak a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig megjelent, nagy port felverő és szinte azonnal elfogyó riportköteteire (És akkor átmentem a tűzön, Kilépés), meg regényeire (Donki Ákos, Falra hányt esztendő). Ez utóbbi után már nem is jelenhetett meg több könyve Ceauşescu Romániájában, újságokból, folyóiratokból is kitiltották, könyveit kivonták […]