1 Lelkünk kusza felhőcsomó, emlékező és álmodó, egységre vágyó, széthúzó, népszerető és népnyúzó,

1. (Sz. Kolozsvár, 1951. március 11. – Budapest, 1999. március 7.) erdélyi magyar költő, író, grafikus. Szülővárosában érettségizett, utána a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett. Rajztanár volt Kolozsváron, Călăraşiban, majd Gyulakután. 1990-től Magyarországon élt, ahol újságíróként és parlamenti tudósítóként dolgozott, illetve karikatúrái jelentek meg különböző lapokban. Művei: Negyedik kívánság (versek, Kriterion, Bukarest, 1979); Incidens […]

(1944. június 2.) Takaréklángon szétment egy június az állomás felé vezető úton – pedig már legtöbben azt hitték: vége… Szépasszonyok, lám, lám a vakremény: se véres szerető, se más hadirokkant —

„Kolozsváron élő, hivatásos képzőművész és feltörekvő versíró vagyok. Antológiákban, helyi lapokban már publikálták írásaimat, de a világhálón is olvashatóak verseim. Számomra az írás az önkifejezés eszköze, létfontosságú ténykedésként definiálnám, melynek forrása a konstruktív pesszimizmus.

„A pokol magam.” (Esterházy Péter ) gúzsba kötöz a kín lefogja mindkét kezem s néz ki szemem töredezett tükrén s nem lát színeket

pavone-etüd a háttér rita szeplős bőre végtelenítve twist

(Kivándorlások előestéjén Ildikónak és unokatestvérének, Kingának) Hallatszik nagy szél zúgása Északra te és délre én Szemem tükrén képed mása Észak tiéd és dél enyém.

Figyelem / Warning Amikor vénasszony leszek majd, lila ruhát viselek, Kalapom piros, nem megy hozzá és nem előnyös nekem És nyugdíjamat brandyre, nyári kesztyűkre költöm És szatén szandált viselek, de nincs pénzem vajra.

Centenárium Holnap leborulok, mint a szivarvég, siratom a magam sohanemvoltját, hogy nem nyaldos már a világ tengere, új himnuszokat énekelek, mit nekem Kölcsey immár,

1989. VI. 4. diákok és tankok gyalogok és bástyák a hatalom mindig fehérrel lép

A házban, mintha kolostor lenne gyakran tette tiszteletét a halál. Átléptek rendre a tiltott határsávon beteg öregek s egy nyomorék fráter.

Pünkösd van, úgy ragyog a nap, a tavaszi szél még harap Vival- dival.

felbontatlan felbontatlan pakk francia kártyát kívánt romlatlan idők

Nélküled a világ üres. Az égboltom szürke, nem kék. A szívem ketté tört… Egy üres héjban lakom. Nagyon szerencsétlen vagyok.

Nos, fiam, mondom neked: Az élet számomra nem volt mennyei grádics. Dágványos volt, És tövisekkel teli, És kátyúval szegdelt, És sok helyen sosem volt szőnyeg a padlón – Csupasz volt és szálkás.

……n …..on ….non

kilégzés után szívja vissza állóvíz hagyományunk elemléktáblásodott identitásunk friss levegőjét

Keresed a régit: a múltban megálmodottat, az elszállt vágyat, a lerombolt házat.

Csokrot kötsz, amelyet aztán nőnek hívunk. Kirakatba teszel. Kitéped hajamat, vágyaimat, kacagásomat, hogy fölismerd a női seb illatát.

A jelző ereje Baromi volt, ezt mondta, s ha volt, nem lehetett más, csak állattól jött csók. Múló idő Keresem a külvárost a Gát utca 5-ben. Vissza kell mennem Attilához, könyvbe.

nem ezek nem fabulák idői / le akarnak radírozni kitörölni mint rossz eredményt / az egyenletnél kell keresgélni ott csúszhatott a hiba be / de nem lehet, nem megy nekik veszik a smirglit / ami egyenetlen kiáll kimered smirglizzük gyaluljuk le!

VIGYÉTEK Verssorok az éjben, szerteszét hevernek, s halk neszét isszák a táguló időnek,

Omagiul fostului elev / Vén diák üdvözlete La Zalău să meargă acest cânt Vesel, ba de jale. Un fost elev trimite în lacrimi, La magistrul școlii seculare.

Vízcsepp a folyóban – Az öröm hangja.

Virtuális világ Mint a tollaslabda játék szabályainál Itt is szakadatlanul változások vannak, Ebben a többéves virtuális játékban, Hol a tapasztalatnak s a hatékonyságnak semmi értéke sincs.