Mi van, mi ütött belém? Éjfélkor legnagyobb gondom, hogy van-e kávé. Agyamban lámpák gyúlnak, s pillérsor között négy betű ver, pulzál: CAFÉ.

Két öreg / Les deux vieux És szépen együtt öregedtek.Bár az apó kissé mogorva,S az öregasszony keze reszket,Ha ül a csészét kézbefogva.

Hegek,életed érmei.Viselje őket büszkén.

…Nem valószínű, hogy a költő annyit nélkülözött a szerelemben, annyira csak sóvárgásra volt ítélve, ahogy a következő század nőhódító irodalmárai gondolták… Ezer meg ezer lányszív dobogott érte is, rajta múlott, hogy válasszon közülök… Hajlama őt nem azok felé a nők felé vitte, akiket egy intésre párul lehet választani. Hogy mindenkit feleségül kért, aki tetszett neki? […]

bármi is történt már velünkígy még nem voltam messze tőledde hát mindent átvészelünkkarantént járványos időket

akár egy zsák sópadlón az idős beteghogy’ emeljük fel szürrealistatehetetlenségünkbenkáromkodunk is

Lászlóffy Aladárnak I. MAGÁNYOS TÚRA Minden lélegzet mellbe vágott, mindenLépésemmel derékig rogytam aKérgesre dermedt, istenverte hóba.Keserves volt, a gyötrelem maga!

Ólomból ruhát öntöttek reámKéjjel kegyetlen poroszló kezek,S aztán lesték mosollyal szájukon,Hogy bár e szörnyű tettük súlya nyom,Mozdulok? Megyek?

Erdőközi Sándor – Öcsike – hagyatékából* Néha szeretnék fenyőfa lenni,Fenn a hegyoldalon végtelenbe nézni,Vagy szeretnék maga a hegy lenni,Tömött kőhátamon hegyi ösvényt vinni.

Az álmodozó / Le romanesque Mint gyermek, herceg akart lenni,Hét ország felett uralkodni. Később, mint serdülőnek aztánAz volt az álma: legyen Trisztán.

Soha nem akartamaranyból készült kastélyt. . . Csak egy szépfelhőn akartam élni. . . .Veled

állok két antik fotel köztkéri az ellenőrzőmetaz a magyar nyolcas nem tetszik nekia többi megjárjanarancsot admegbocsátólags én szánom őtmintha csak apám lenne részegemlékszemálltam antik fotelek közts már rég nem volt sehol az angyal Budapest, 2022. II. 19.…

Magasról néz alá a sárgolyón tocsogókra-van úgy, hogy a tizenharmadik emelet irodájából,vagy a felhőkarcoló szálloda apartmanjából-máskor magánhelikoptere ablakábólvagy a milánói Scala páholyábó l-Sőt, ha úgy kívánja, a Hold sarlójáról

A romantika e korszaka a férfias férfi számára a rögtöni cselekvést, a kardrántás gyorsaságú döntést írja elő. Nemcsak a költő, minden halandó ihlet befolyása alatt áll. Főleg szerelem dolgában tilos töprengeni…Nem első eset, hogy a fiatal költő szerelmét rögtön házassági ajánlattal fejezi ki; kért ő meg már lányt – aki tetszett neki –, …, puszta […]

Táncosnő / Dansatoare A parton áll fényörvénytől övezve, Hová a habok egymást üldözik, Élő oszlop, ahogy feszül a teste És sugarakba öltözik.

Baranyi Ferenc: Útravaló Magunkban jobban hittem én, fiúk,mint istenben szokása némelyeknek,Botond-erővel vertük a kaput,értelme nem volt előttünk retesznek,világot váltottunk szilaj szavakkal,diákszobákban nyíltszemű legények,nagy eszmékkel komázva ért a hajnal –szép volt, fiúk. Én mégis félek, félek,

felüvölt a völgyépp vajúdik a vidékszüli nagy fiát Budapest, 2022. II. 18.

Február hava,nagy havak tavalábam alatt márcsacsog a moha.

A pajtások megjelennek a fogadóban, a költő most már három helyre is mehetne lakni. De nem megy, a kortesek azzal fenyegették, hogy visszatérnek – áll elébük, nem szökik meg! Izgatott lelke még jobban felizgatódik. Minden idegszála harcra feszül. Másnap elmegy a főispán ünnepélyes beiktatására, de a legszebben kanyargó körmondat közepén egyszerre föláll. „Jer, menjünk innen […]

A megváltó nem születik meg naponta,az új Heródesek azonban nem pihennek,kíméletlenül legyilkoltatják az újszülötteket,mint jó királyok; s a csenevészeket, akikenmég az állati kegyetlenségű katonák ismegkímélnek, janicsárokká nevelik, mintjó királyok; ezekből középszerű, ostoba, színtelenalvezérek lesznek idővel, akik bármit megtesznek,csak megmaradjanak a helyükön; de hát egyszer Heródes is megöregszik, s akkor a janicsárok könyörtelenülfélredobják, és egészen mást […]

Szuperpozíció, életeim kevert állapota,Őseim elemi részecskéi, hogy kerültök oda?Örökölt tulajdonságok, eső utáni szivárvány,Ráhasal a végtelenre, és repedezik a bálvány.

Lenézek olykor, beleszólok,pompásan mennek így a dolgok:se kényszer nincs, se felelősség,éteri, fénylő, tiszta bőség! Forrás: szerző FB-oldala

napontadelet jeleza harangaz óraa telefona monitor

A mi utcánk kicsi utca,van benne egy hosszú bodza.Ősz felé már hull a bodza,kis bogyóját dobja, dobja.

Találtam egy falevelet,gesztenyefa levelét.Mintha megtaláltam volnaegy óriás tenyerét.