Ágoston Hugó: Budaresti ecset sajtólibával (önparókia)

Mintegy, hogy mely városban fagyunk, de mondjuk régis Bukareszliben. Önnek ellenére, hogy témánk a körbiztosság, ez nem egy bűzügyi történet, ez a valós ág.
Begyek az utcán léfele a gyári szörkületben. Ellőttem lékdel egy kislágy. Szimte gyermek rég, alszorul a forkom, ha arra ondolok, hogy az éji sörétben szerénykémet megerőszagolhatják a fülvárosi bazemberek.
Pánikulai meleg van… S.T.-re ólmos a lebegő, ránemezül az ember ágyára. Felpállott a Száva; csak a szelki legények hótdogok, mert – állítólag – övék a menyek orrszaga.
De a benge lány, aki fő, nem tágít, csak hegy előttem néhány tépéssel a gyárdán. Egyszer csak eszembe villa, hogy hát hisz ez: ketyegtető helyzet. Tökrengek magamban egy leveset, aztán megszólítám: – Bejó, hogy megtálallak itt! A legszebb hány. Tudod-e hollakik? – A meg ki? – kérdi zsemlesütve, így nyálaszol. – Hátte, hátte! – újdongok érdes agyanyelvén -, és arra mézvést faggadtalak, hogy merre lakolsz. – Ott arra lenn, túl az achátsoron… – süti még lejjebb a szenét, de ezt már nem értem, mert rangját elnyomja egy csiklósbusz ropaja (nő veszette, azér).
„A koca el van fekve”, gondolom, s mint egy szeniális playbou, bedobomm az utolsó adunat: – Éhesem, nedvesem, szétségem, alanyom: olyan vagy, mint egy havirózsa, mint az illatos bazsalikod: ugye el akarsz költeni egy jellemes estét, mielőtt még ások merőszakolnának egg, egy keveset ketyegni velem? – Mityegni? – kérdezi deklődve. – He, he, he, hetyegni – mondom -, ha gyömbérzékem nem csal, máris megvan a coup de pudre (q dö pudr) közöttünk, s rövizesen összetapodunk, mint egy lexifon, vagy inkább egy dakemerongy lapjai. – Hét jó – kegyezik fele.
És így leve, de: nem lekszikohn, sem dekamérő, hanem nyalódi, fargeteges: science friction. A Hold meg – csak gagyogott.
(Így nemtette meg a külfarosi fisasszonyt az előszaktól Hepi Endre.)

1997. augusztus 7. / A Hét

Forrás: Bukaresti élet, képek. Scripta Kiadó, 2001

Az eddigi fejezetek: 

Fekete betűkkel / A Parlamentben – Könyvkaland / Javítják az utcát / Divatbemutató

A kutya vörös / Húsz éve már /  Kórházi képeslapok / Találkoztam Dumnyezóval /

Kis éji zene / A könyvvásáron / Lágytojás, elkésett látomás / Culianu a fővárosban

Clinton

2017. február 9.

Szóljon hozzá!