Mámoros a Pünkösd-váró reggel.
Illatokban úszik a táj. A fény
tűzzománc rojtot rajzol Keletre.
Zsong bennem, zsong egy kósza költemény. Tovább »

A rendszerváltozás után az össz­magyarság egyik legjelentősebb vallási és immár nemzeti ünnepévé vált a pünkösdszombati csíksomlyói búcsú. Máig tartja magát az a legenda, miszerint a búcsú eredete a hargitai, Tolvajos-tetői vagy nagyerdei, illetve lónyuggatói csatához köthető – ki, hogyan ismeri –, ám ilyen csatáról nem tud a korabeli történetírás. Tovább »

A cigány fiú felemelte a fejét, és talpra állt. El akart menni, tett is néhány lépést, aztán összeesett. Jónás rosszat sejtve iramodott a fiúhoz.
– Rosszul vagy?
– Daj, gulo daji!
A tömeg körbevette a tinédzsert.
– Úristen, már alig lélegzik. Mentőt! – kiáltotta fel Jónás mögött valaki. – A francba, nincs senkinek sem egy mobilja?
A tetováltnál akadt, gyorsan fel is hívta a mentőket, utána óvatosan, társaival együtt elsomfordált. Jónás a fiú fejére szorította a tenyerét, és lehuny szemmel várta, mikor száll ki a lélek belőle. Mikor újra kinyitotta, tekintetük keresztezte egymást. Ez most él vagy a mennyországból figyeli, mi történik idelenn?
– Jobban vagy?
A fiú felállt, és letörölte a port magáról.
– Ovaii! Mért kérdi? Tovább »

Dusa Ödön* emlékére

Vette le a kalapját, és akkor ”beakadt”, úgy félig levett kalappal a jobb kezében. Megmerevedett. A színházban, a ruhatár előtt. Azaz színház volt, amit produkált, színház a színházban, csakhogy a körülállók ezt nem értékelték. A ruhatároslány telefonon hívta a vőlegényét, hogy érezze biztonságban magát. Elvégre az a munkahelye, joga van hozzá.
Úgy állt meghajolva az első felvonás végéig. Mosolygott közben, azaz rámerevedett a mosolya mozdulatlan arcizmára, szája kissé nyitva, csoda, hogy nem csordult ki a nyála negyven perc alatt. De hát be volt gyakorolva a jelenet.
Meséli Vadmalac az alkalmi közönségének. Komája szájtátva hallgatja, Malacka hallotta már a ”mesét”, Kismalac fel-felpillant vonatozás közben.
Hazajött, vissza az általa választott új világba, s nem sokkal azután beakadt. ”Nagyon”, “végleg”, Vadmalac nem tudta, hogyan fejezze ki magát. “Közel laktunk, integettünk egymásnak az erkélyről, most hiába állok a ház elé, se te nem jelensz meg, se az özvegyed. Hol akadtál be, mindegy, immár túl hosszú ideje…”
Vadmalac arcán keserűség.
“Együtt menekültünk, s te most magunkra hagytál, ez nem volt benne a pakliban. Mindegy. Mi Malackával folytatjuk – beakadásig mi is. Hm…”
*Erdélyből igazolt át svéd tájakra. Különösen az őrült alakításában felejthetetlen.

Forrás: szerző FB-oldala

Felemelő érzés volt ma a Keleti pályaudvaron a tervrajzok után élőben is megpillantani a 2022-es zarándokvonatot, egész pontosan annak Tamási-mozdonyát!
A 10 órakor kezdődő sajtótájékoztatón mutatták be a 125 éve született Tamási Áron emlékére felmatricázott TRAXX mozdonyt, amely péntek hajnalban útnak indul a csíksomlyói búcsúba, majd az ezeréves határig húzza az Össznemzeti Zarándokvonatot.
A sajtótájékoztatón Szilágyi Péter kabinetfőnök a Nemzetpolitikai Államtitkárság képviseletében méltatta az emlékév gazdag programsorozatát, őt követte a Tamási Áron 125 Emlékév projektvezetője A. Szabó Magda, aki kiemelte az emlékév fiatalokat is megszólító eseményeit, majd Mező Tibor és Petrus György a zarándoklatot szerzvező Kárpáteurópa Utazási Iroda vezetői ismertették a zarándoklat részleteit.
A Tamási Áron 125 Emlékévet még az év elején hirdette meg Potápi Árpád János, a Nemzetpolitikai Államtitkárság államtitkára Tamási Áron öröksége előtt tisztelegve. Az emlékév lebonyolítója a Magyarság Háza.
A vonat grafikai tervét Török Máté készítette Csomortáni Gál László csodás grafikájának és Jakab Emil lenyűgöző farkaslaki fotójának felhasználásával! A kivitelező Loc&More céget Németh László képviselte.

Tamási Áron haza készülődik…

Forrás:
A Nászta Katalin oldalt kedvelő ismerősök FB-oldala

Gyermekhangra – volt az előadásunk címe. Kányádi verseiből, meséiből állítottam össze. Csapó György, Adorjáni Zsuzsa és én játszottuk. Rendeztem az 1980-as években Sepsiszentgyörgyön. Ma is vállalnám az egészet, úgy, ahogy volt.

A tücsök és a kaszálógép – Kányádi Sándor meséje

Forrás: szerző FB-oldala

A történelmet sokféleképpen kutatják. De a legérdekesebb talán annak a vizsgálata, hogy a családok, egyének életében miként talál úgymond mikrotörténelmi visszhangra a különösképpen mifelénk többször is átírt makrotörténelem. Ennek legfontosabb eszközei a különböző naplók, visszaemlékezések, életírások. Nem véletlen, hogy az utóbbi esztendőkben, a beszűkülő könyvpiac ellenére, oly sok hasonló kötet jelent meg, és a hét elején ezek egyikének a bemutatására kértek fel fel engem is a kézdivásárhelyi Gábor Áron szakközépiskolában, felnőtt közönség előtt. Tovább »

PÜNKÖSDI RÓZSA

Harmat rezg az ágon, langy tavaszi szellő
Simítja végig a szendergő vidéket,
Mig a pírkadó nap sugár özönével
Aranynyal hinti be a tündéri képet.

Ébred a sok virág, fölébreszti őket
A tavaszi szellő, az öreg nap csókja,
— Büszke pompájában ott áll a kinyílott,
A kihasadt, üde szép pünkösdi rózsa. Tovább »

– a Jézusra legyintőnek –

Nem ismerlek, rég kiestél a repülőgépből,
ha nem lenne színes ejtőernyőd
bedöglene a memóriám,
akár a tengő-lengő koporsószavak.
Betűkbe temettem annyi hónapot,
hümm, hümm, mondád, a formavers érdekes,
aztán visszamásztál a fára. Tovább »

Senki sem jön utánad gyertyfénnyel
Bocsánatért esdni, csak semmiért.
Gyarlóság lenne, tudod. Mit ér el
ki átkozódik s hitéből kitért?

Sötétben születnek az angyalok,
csipkeszemfedő alatt a vének
neszeznek még. Fölöttük andalog
meg-megszakad, s csitúl az Ének. Tovább »

Harmincadik alkalom

Harmincadik alkalommal közvetíti a Duna Televízió a pünkösdszombati csíksomlyói búcsút. A közszolgálati televízió 1992 karácsonyán II. János Pál pápa áldásával kezdte meg működését. A kezdetektől fogva küldetésének tekintette, hogy hidat alkosson Magyarország és a határain túl élő nemzetrészek között. Már 1993-ban felvételt készített a csíksomlyói pünkösdi búcsúról. A nemzet televíziójaként is emlegetett csatorna azóta rendszeresen élőben közvetíti a fogadalmi zarándoklat búcsús miséjét. Barlay Tamás, a vallási műsorok szerkesztője 2001 óta vezetője és oszlopos tagja a közvetítések stábjának. Kulisszatitkokról és személyes tapasztalatokról számol be az alábbiakban a televíziós szakember, Bíró István kérdéseire válaszolva. (Forrás: Hargita Népe, 2022. június 2.)

Tovább »

BIMBI

Jónás és Mária kapcsolata látszólag semmit nem változott. Továbbra is barátként, egymást segítve dolgoztak, s csupán akkor fogta el Máriát a rettenet, amikor a fiatalember közeledni próbált hozzá.
Jónás megértette: ez itt egy apáca, Krisztus menyasszonya, akivel még gondolatban sem illik vétkezni. És ő mégis vétkezett! Mindennap többször is megölelte, megcsókolta, még ágyba is bújt vele esténként. Igaz, hogy csak képzeletben, ami talán kisebb bűn – alkudozott magában.
Kisebb? Egyáltalán nem vétek, hiszen egy szellemlényt nem is lehet megcsalni, következésképp a szüzességi fogadalom… Ssss, ezt már végig sem merte gondolni!
– Valami bánt? – szólította meg Klára nővér egy fülledt nyári délelőtt. – Mostanában szokatlanul hallgatag vagy.
A fiú nem sokat köntörfalazott.
– Az a helyzet, hogy… elmegyek. Máshol szeretnék dolgozni.
Na ja, hiszen ha itt marad, még istentagadó lesz belőle. Tovább »

felkeléskor

ablakot nyitok
ó a nyesett fű szaga
nem baj hogy nyár van

Budapest, 2022. V. 31. Tovább »

Gyermeknapon elmondhatom,
hogy nem nőttem fel tán soha –
hogy is lehetnék hát apa:
gyermekségemet tanulom. Tovább »

Tegnap este, olyan hét óra magasságában, Agyagfalva határában bóklásztunk, a Bakó alatt nevezett részen, amikor egyszer csak nem nyuszi ült a fűben… 😃

Forrás: szerző FB-oldala

Ő iszik, mert részeges… / Unul bea că-i băutor

Ő iszik, mert részeges,
a másik, mert vadbarom –
én egyedül, kenyeres,
CSAK, mert jó a humorom…

Demény Péter fordítása

Tovább »

Kétszer két éve matematikusan,
földi kézzel mészkőből raktam tornyot,
sár volt és cement körös-körül.

Ásító ablakszemek mögött
Párizson gondolkodtam,
a strófák és srófok udvarán. Tovább »

Békességet keresnék. Hol terem
a csend? Mert bennem pihen süketen,
bambán ugyan. De hol az a verem,
melybe eltemették egykor nekem?

Akácok állnak túl az ablakon,
Távolban lucfenyők, még szabadon.
Üzen nekem az otthagyott vadon:
Mért csorbul hited régi szavakon? Tovább »

A hajléktalanoknak berendezett helyiségben három tag dulakodott egymással: a költő, a sebhelyes arcú meg a legújabb: egy kajla fülű bőrfejű.
– Micsoda csatatér! – nézett körül Jónás búsan a szobában; a tükröt, székeket széttörték, a felhasított párnák tollai beborították a parkettet.
– A szentségit, kik ezek a kakasok?
– Majd később elmesélem! – csavarta hátra a költő kezét energikusan. –Te foglalkozz a köpcössel!
– Engedj, hadd tekerjem ki a nyakát ennek a tolvajnak! – dühöngött Ábrányi.
– Meglopott?
– Megfújta az órámat.
– A csuklódról? Ez meg hogy lehet? Hátha nem is ő volt, Olivér.
– Nem hát, én már rég nem ollózok, úgyhogy kikérem magamnak! – tapogatta meg a fejét Csenger úr. – Beverte. És még rám mondják, hogy vadállat.
– Te meg mit ugrabugrálsz itt közöttük? – ripakodott Jónás a kajla fülűre.
– Én csak szét akartam választani a fiúkat.
– És csak úgy mellesleg romhalmazt csináltatok a szobámból. De most aztán elég volt. Le is út, fel is út. Keressetek más szálláshelyet magatoknak!
– Kirúgsz? – sziszegett a volt lapszerkesztő. Tovább »