a maroknyi létben
mit tettem eddig?
válasz helyett
megemelem vállam
kifordítom tenyerem
nem tudom
talán semmit Tovább »

Elharsogták a nagy váltás idején
s utána még sokszor, pódiumon,
mikrofonok előtt,
hazudták elnökszájak,
s könnyen sikló költőszárnyak – Tovább »

A korhadt móló sehova se vezet
Csendben behunyod szomorú szemedet
Mert körös-körül egyhangú szürkeség
És egybeolvad víztükörrel az ég
Hol sűrű ködben enyészik, ami él
És pusztulásra ítélt az, aki fél Tovább »

Egy ideje hiányzik Cselényi Béla. Ez íratta velem e felező sorokat.

Hol kopog, kalapál,
félrever, álldogál?
Ágy vasa nyikorog
s recseg a csonka fog? Tovább »

„Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet” – írta majdnem kétszáz évvel ezelőtt a költő. Dolga a váteszé volt mindig, hogy belekiabálja a világ éjszakájába – emberek, nem állatok vagyunk!

Verebes könyvét olvasom, már a vége felé tartok és egyre piszkosabb világba látok. Nem könnyű olvasmány, mert Verebes okos, művelt, jól értesült, tisztábban látó sok kortársánál és körülményesen fogalmaz, hogy pontos legyen. De a világa, ami az enyém is volt, attól még olyan, amilyen.
Tudtam ezt egy idő után akkor is, amikor benne voltam. Tovább »

HÁROM LEÁNY MEG EGY FIÚ

Bruges-ben az ember megfeledkezik a jelenről. Visszasüpped a középkorba.
Reggelente a harangtorony rozsdás muzsikája ébreszt. A levegőnek mákszaga van. Körülöttem a tizenharmadik század és a spanyol hódítók nyoma. A csatornák hervatag vizén pelikánok úszkálnak.
Pár nap múlva a magány fullasztóvá válik. Emberek után vágyakozom. Tovább »

Vadmalac el volt keseredve a dolgok állása miatt. De mást nem tehetett – félreállt, nem vett részt a hamisságokban, brutalitásokban. Annak örvendett, ha őt nem bántják, s hogy a keze eddig tiszta maradt. Tovább »

Leltár a padláson

Félhomályban a
Halmozás mostohái
Kilakoltatva.

Kiégett villám

Kiégett villám,
Akár villanykörte a
Nagyfeszültségtől.

Markó Béla: Erdélyi pikareszk

(Kalligram Kiadó, Budapest, 2017, felelős szerkesztő Mészáros Sándor, a borítót Hrapka Tibor tervezte.)

Össze kell itt kötnöm néhány, címbeli fogalmat. A pikareszk mindenekelőtt középkori spanyol kalandor-regény, hősei soha nem a társadalom felkentjei, hanem életformájuknál fogva annak a peremén élő, mindenekelőtt ügyességükkel, eszességükkel érvényesülő jövő-menők, akik különösebb logikai sorrend nélküli, egymást követő eseményeken- történéseken-fejezeteken téblábolnak át, miközben tekintetükön át látjuk az őket körülvevő világot. Tovább »

* A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat.
* Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult.
* A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglalták a várat.
* IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.
* IV. Béla várromokat épített.
* A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában. Tovább »

LONDONI LEVELEK (Részletek)

7.

HYDE-PARK. VASÁRNAP, NÉPSZÓNOKOK

Amíg élek, nem felejtem el ezt a verőfényes, izgalmas napot. Mindjárt reggel a Hyde-parkba hajtattam, hogy végighallgassam a népszónokokat. Erről az állandó népgyűlésről, fiókparlamentről (vagy szabadalmazott sóhivatalról) már sok mindenfélét hallottam. Az angol – a világ legszabadelvűbb, leggyakorlatibb népe – mindenkinek megengedi, hogy bármikor és bárhol szónokoljon. Ha van hallgatója ,jó, ha nincs, az is jó. Tovább »

Igazán nem panaszkodhatok. Minden elszenvedett sérelmemért bőségesebben kárpótolt Isten, mintsem elgondolhattam volna. Nem hittem volna 1989-ben, hogy a világ végén is hallanak rólam és mást is kapok talentumom mellé. Tovább »

Az alábbi, magyarról románra tolmácsolt vers-szöveghez a következő kísérőlevelet fűzte szerzője, munkatársunk és barátunk, Csata Ernő:

„Alább Kölcsey Ferenc Himnusz című versének általam románra fordított változatát küldöm. Kívánatos lenne, ha minél több románul jól tudó tollforgató (műfordító) javaslattal jönne, de zenészek és énekesek véleménye kiemelten is érdekelne, olyan szempontból, hogy ezt a román szöveget rá lehet-e könnyedén énekelni az Erkel Ferenc által írt dallamra, mert a Kölcsey vers 7,6,7,6…szótagszámú végig, amire a zene komponálva volt, a fordítás pedig, minden igyekezetem ellenére, csak hellyel-közzel tudta ezt visszaadni (sok helyen lemondtam a szavak szótári megfelelőjéről, mert románul túl hosszúak, nehezen énekelhetők: például az áldd = binecuvântează, egy szótag helyett hét, stb.), többnyire magasabb szótagszámú, tehát sok helyen ugyanarra az ütemre több szótagot kell elénekelni. A közös véleménycsere hátha javít valamit az eredeti fordítás szövegváltozatán.”

Kölcsey Ferenc: Imn / Himnusz

(Traducere de Csata Ernő)

Din furtunoasele secole ale
poporului maghiar

Doamne, adu-i la maghiar
Belșug și voie bună,
Întinde-i brațul tău chiar,
Cu dușman când se luptă;
Chinuit de ursită rea,
Dă-i bucurie cu anul,
Și-a ispășit acest neam
Trecutul și viitorul! Tovább »

Az Iszony és a Bűn című alkotások méltatását (Szatmári Hírlap, 1968, illetve Bányavidéki Fáklya, 1971) követően kihasználtam minden alkalmat, lehetőséget (csak azokról a művekről írhattunk, amelyek otthon jelentek meg, illetve azokról a színművekről, melyeket hazai színházak mutattak be), hogy Németh László munkásságára hívjam fel az olvasók figyelmét. Így jött sorra a Gyász (1976), a Fábián Ernő gondozásban megjelent Pedagógiai írások (1980), az Égető Eszter (1984), az Irgalom román nyelvű kiadásáról szóló írás (1990); a Villámfénynél szatmári bemutatójának román nyelvű méltatása (1977), valamint a nagyváradiak vendégjátékáról – a Papucshős – szóló színházi krónika. (1988) Tovább »

című média- és kommunikációtudományi folyóirat. A lap létrehozását 2006-ban kezdeményezték a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Hungarológiai Doktori Iskolájának hallgatói, azóta pedig megkapta a B-kategóriás besorolását, nemzetközi szinten is jegyzik, és még Barabási Albert-László is publikált benne. A maszol.ro portál Cseke Péter alapító főszerkesztőt és Botházi Mária jelenlegi főszerkesztőt kérdezte az elmúlt 15 év tapasztalatairól. A beszámoló itt olvasható…

Vitorla-ének. Fiatal költől antológiája „újratöltve”, 1967-2017.

Szerkesztette, előszóval ellátta, a szövegeket válogatta és a jegyzeteket írta Cseke Gábor.

(Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2017, lektorálta Cseke Péter, a borítón Venczel János rajza.)

Időutazás. Méghozzá a javából. Cseke Gábornak (1941) támadt az a remek ötlete, hogy fél évszázad teltén felmérje, hogyan is alakult annak a huszonnyolc erdélyi magyar költőnek a sorsa, akik 1967-ben, fiatalon, az irodalom ajtóján kopogtatva, egy versgyűjtemény laza egységében robbantak be a hazai magyar művelődési köztudatba. Tovább »

LONDONI LEVELEK (Részletek)

4.

MIT LÁTTAM?

Óriási szálló. Egy nagyobbacska város. Nem, egy kisebbecske állam. 7000 szoba, mind egyforma, egyablakos, tiszta, kényelmes. 7000 ágy, 7000 mosdó, 7000 csengő, 7000 villanylámpa, 7000 párna. Sajnos, nem kapok szobát, mind el van foglalva. Megállok az előcsarnokban, s felvonók kattogása közben, a zsongó zajban gondolkozom. 7000 ember, 7000 fej, 7000 száj, 7000 tüdő, 7000 szív. A 7001-nek már nem jutott hely. Ballagok tovább. Tovább »

a hűvös égen
a szél halk hangja
hallod?

Ferencz Benjámin 1920-ban született a partiumi Csolton, azaz 2020. március 11-én töltötte be a századik életévét. Ő képviselte a vádat a háborús bűnösök sorrendben kilencedik nürnbergi perében, és ő is bábáskodott az ENSZ nemzetközi büntetőbíróságának felállításánál… Tovább »

A Magyar Kultúra Napján, 2021. január 22-én a Magyar Nemzeti Balett táncművészei Arany János Walesi bárdok című költeményét szavalták – nagy művészi átéléssel

Ha egyszer elmegyek, add tenmagad nekem.
Hitemben így leszel a véges végtelen.
Add nekem a völgyet az Istenszék alatt,
Galonya vizébe mártóztasd önmagad,
nyugodt álmom alá add Bekecs vánkosát,
s luc hűvös sóhaját a Bucsin tetőn át. Tovább »