Majd harangozok érted
vecsernyére,
napvérzésre,
mikor elindul benned a túlvilág. Tovább »

Kémlelőnyílás az ablak,
a vaskapu becsapódik.
Kisírt szem az eltorzított város.

A szerző grafikája

Tovább »

Barátság, kultúra és emlékezés. Deák Tamás író és Nagy István zeneművész emlékezetére.
(Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, Alutus 2016, szerkesztették Varga László, Borsodi L. László. A borítótervet Ráduly Margit készítette Asztalos Sándor fotóinak a felhasználásával. Fényképek: Kelemen Csaba András.)

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2018-2019. tanévről
(Csíkszereda 2020, szerkesztették Borsodi L. László, Bara Katalin, Kolozsváry Katalin, Orbán Zsolt. A borítótervet Ráduly Margit készítette.) Tovább »

a víztiszta
levegőben
a végtelent
látni vélem Tovább »

védtelenebb
ha a meztelen nő ember
ha végtelenül nő
és végtelenül meztelen
és nem úgy olvad el
mint egy védtelen hóember
aki sohasem nő

2021-01-12

(XXI. karantének)

Kényszerek rabjaként indulok,
mint ki templom elé állt,
de meg nem bocsájtatott. Tovább »

A szerző grafikája

Szeret, nem szeret,
szeret, nem szeret, szeret…
pokolra kíván. Tovább »

elindultál
és közben nem tudod
merre tarts
eltévedtél Tovább »

Óda Gyergyóremetéhez. Egy nagyközség miesnapjai.
(Hargita Megyei Kulturális Központ, 2007, magyar szöveg Bajna György, szöveggondozás, román nyelvű szöveg Cseke Gábor, angol fordítás Boros Csilla, tervezés és nyomdai előkészítés Ádám Gyula.)

Fél évszázados újságíráskodásom alatt soha nem írtam le ezt a szót: miesnap. Lehet, hogy sokfele éppen annyira szokatlan, mint számomra. De a Marosmentén, Gyergyó és Szászrégen környéken nem az. Hétköznap, munkanap. Állítólag a művesnapból, a mívesnapból származik. Ám mindazt, ami ebben a több mint száz oldalas, eredeti formátumú könyvben van, azt nyugodtan nevezhetném művésznapoknak is. Tovább »

mindig onnan látható be a táj
mindig visszamenőleg ítélünk afelett
amit csak előre menve tehetünk
a ránézés látványa sosem egyezik azzal
amit menet közben élünk át
visszamenőleg már minden fekete-fehér
de élni eddig senkinek nem sikerült
csak előremenőleg
a ránézés másokra vár
még akkor is, ha aki néz
mi magunk vagyunk azok a mások már

2021-01-05

Egy képzelt találkozás margójára – A-nak.

Rápermetez barna szememre
a reggel első villanása
körbe fonja lassan a telket
minden mi más elmarad s mára
riadót fúj még némaságom –
hó takarja az alvó kertet Tovább »

Shakespeare Ahogy tetszikére hetvenkedem

Cserépmaszkokat tartottam magam elé,
Mint ógörög színházban,
tragikus vagy komikus phersust.
Áthangzott-e változó personám rajta? Tovább »

Ionel Simota: Capitol cu îngeri. Dintr-un volum COLECTIV.
(Editura Magic-Print, Oneşti, 2016, szerkesztő Cserei Árpád, borító és a szerző portréja Cosmina Marcela Olteanu)

2015. október 30.-án a bukaresti Colectiv szórakozóhelyen a Goodby to Gravity metálzenekar ingyenes lemezbemutató koncertjén a pirotechnikai kellékek lángra lobbantották a zajszigetelő anyagokat, majd a tűz átterjedt az egész helyiségre. Tovább »

Néhány nappal ezelőtt Ágoston Hugó körlevelet küldött, melyben az firtatta, mit gondolunk a Capitolium megtámadásáról. Erre írtam válaszként az alábbiakat. Tovább »

Fenti címmel Bedő Zoltán (Székely Hírmondó) a Székelyföld folyóiratban 2020-ban megjelent írásaiért díjazott Szonda Szabolcs költővel, műfordítóval készített interjút. Ebben a Sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója örvendett, hogy az általa nagyra becsült folyóirat szerkesztősége előnyben részesítette. Olyan szakmai műhely tüntette ki, mely szakmai szálkon túl közel áll személyileg is őhozzá. Közös nemzedéki elkötelezettségük, hogy következetesen igyekeznek kortárs román szerzők műveit magyar nyelvre átültetni. Tovább »

ha költő rendelésre ír
azt írjon, amit a lelke rendel
aki ritkán az ünnepekre
inkább benső háborúira figyel
sablonba tenni a szerkesztő dolga Tovább »

Hölgyeim és Uraim,

ugyan kérem, mondtam Szegény Embernek, kárpótlásul, amiért ezúttal, véletlenül, nem tudtam őt kisegíteni azzal a kis összeggel – ugyan kérem, mondtam Neki.
Ugyan kérem.
Nem olyan borzasztó a dolog, ahogy Ön látja. Fel a fejjel. Ugyan kérem. Tovább »

Rút szolga voltam, nem világmegváltó
csecsemő. Ablakon nézek be a mélybe,
ahol törpe papírtigris nyivákol
siralmasan, játékautó mászik rája,
s éplábú ólomkatona hetykélkedik. Tovább »

…parafrázis József Attila
A város peremén című verséhez,
2020 karácsonyán.

Európa peremén, ahol élek,
ködös alkonyokon,
apró vírusokat köhög ránk
egy ördögi, sötét mammon,
ami tüdőnkre rakódik,
koronásan, vastagon. Tovább »

André Albel: Európai szivárvány
(Szerzői kiadás, Gyula, 2011, lektorálta és szerkesztette Reviczky Béla)

Még a tavaszi koronás karantén előtt kaptam Magyarországról, postán, egy könyvet. Szerzője a Facebookon kért meg, hogy olvassam el. Félretettem, majd átlapoztam, beleolvastam, azután megint letettem. Tovább »

Még látta, hogy olvadékvize tükrén,
a pocsolyában, valaki megnézte
magát. Az arc is, a vízzel együtt, tündén,
patakba folyt. Sanda napfény igézte. Tovább »