Jöttek-mentek a vendégek. Eljött a Polgármester is. Kitépett egy lapot a keskeny füzetéből és ráírt egy hosszú számot. Átadta Mama Nyuszinak, hogy váltsa ki a bankban, majd ha iskolás lesz Nyuszimadár. Nagy volt a boldogság. Kicsi Madár észrevette, hogy mindenki csak Nyuszimadárhoz jön, őt kényeztetik — kutyuri-mutyuri — és senki sem törődik már vele. Tovább »

ADISA BAŠIĆ
(1977, Bosznia-Hercegovina)

Egy szokásos háborús nap
(Običan ratni dan)

– kinyitni a szemet, felkelni.
– felkelteni.
– felkészíteni az útra.
– rutinszerűen kikísérni, sírás nélkül. Tovább »

Dabi István költővel, műfordítóval beszélget Szente B. Levente

Hiszem, hogy amikor az ember értékeli már a művészeteket – megértette a világot, közelebb került magához az emberségez, még közelebb az embertársaihoz. Amikor ez az érzéshullám hatalmába kerít valakit a kora gyermekkorban, és a tudásszomj olyan vakmerő méreteket ölt, mely az anyanyelvet túlszárnyalja, kiterjed a szomszéd népek nyelvére, aztán hol a magasságokat, hol a mélységeket járta be, határok nélkül szárnyal, akár egy ősi ének. Tovább »

December elsején Sepsiszentgyörgyön egy darabot mutattak be, amelynek a címe: Nem kimondottan 1918. Hanem hogyan? – kérdeznénk mi. A darabot a román társulat mutatta be, az Andrei Mureșanu Színház; a mű szerzője pedig magyar, Székely Csaba. Magyar darab ősbemutatója egy román színházban? – hát ezt is megértük immár? Jó jel! Talán a két közösség közeledéséről beszélhetünk? – és éppen december elsején? Ez aztán a váratlan fordulat! Kezdünk normálisok lenni. Jaj, nehogy elszóljam magam… Tovább »

Reménykedek, folyton, már húsz éve
eddig semmi sem jött össze
eddig semmi sem állt össze. Tovább »

vak aranka fején
tűzrózsaszín sapka
vak aranka szájához
blockflöte ér hozzá Tovább »

Mint nyíl a levegőn,
úgy suhanok át a városon,
amelyben születtem. Tovább »

A politikusok megőrültek. Leírom a mondatot, és arra gondolok, a sok alátámasztó példa közül melyikkel folytassam. Vegyük az emberiség jövőjére nézve a legriasztóbbat.
Sok mindenről el lehet morfondírozni egy klímajelentés kapcsán. Például azon: milyen érdekes, hogy a hosszú távú előrejelzések pontosabbak, mint a rövid távúak – közben a magyarázat (ma már) egyszerű: a lassúbb globális folyamatoktól eltérően a milliónyi lokális változót/tényezőt nem mind lehet tekintetbe venni; megjegyzem, a számítástechnikai módszerek, szoftverek, szimulációs lehetőségek javulásával ma már az egy-két napra szóló jóslatok is kielégítőek. Tovább »

mint csikók rohannak a szavak
száguldoznak s nem tudod nincs szíved
befogni visszafogni iramukat
zabolátlan fickándoznak
míg meg nem érted őket Tovább »

Koszos,
süketnéma
vonatok
rostokoltak
az államilag
szabályozott
sötétben. Tovább »

Teltek-múltak a napok. Leány Nyuszinak már nagy volt a hasa. Egyik nap szólt Fiú Nyuszinak, hogy nagyon fáj… Fiú Nyuszi felhívta Mókust. Neki volt egy terepjáró autója. Abba betessékelték Leány Nyuszit; Fiú Nyuszi is mellé ült. Irány az Erdei Kórház. Bent volt Mackó Doktor ügyeleten és vele volt Mosó Maci Néni is, a bábasszony. Leány Nyuszinak egyre gyakrabban voltak fájdalmai, aztán felfektették az asztalra. Tovább »

München közelében, Dachauban létesítették Németországban a nácik első koncentrációs táborukat. Ez a láger 1933-at követően kiképző központként is szolgált: más, hasonló feladatokra létesített táborok személyzete ott sajátította el a kínzás és az ölés alapjait. Falai között a politikai rabok – németek és más nemzetiségűek – mellett hadifoglyokat (mindenekelőtt oroszokat), továbbá származásuk miatt odahurcolt embereket (zsidókat, cigányokat) őriztek, gyötörtek és öltek meg. Tovább »

Bukaresti operakrónika

– A „Nationalulu” czimü bukaresti román lap birálata Hunyady László előadásáról az ottani szinpadon. („Hunyadi László” történeti opera, négy felvonásban, Egressy Bénitől, zeneszerző Erkel F. zenemester.) Rég, de igen rég az ideje, hogy a mi magyar szomszédaink nem jártak nálunk. Vajjon mi lehet mostani idejövetelöknek czélja? Tovább »

5

– Szóval akrobaták vagytok.
– Igazgató elvtárs, szabad egy percre!
– Bocsánat! – tűnt el a diri jó félórára. – Hát ti? – pillogott ránk, mihelyt előkerült. – Ja, persze, a kígyóbűvölők.
– Akrobaták – javítottam ki halkan. – A korzikai duó.
– Korzikából? – nézett nagyot a vállas, hosszú hajú, kígyóbőr zakóban ágáló igazgató. Tovább »

Minap az ószeren jártam. A kolozsvárin. Nálunk is van, Szeredában, de arra még nem jutottam ki. A kolozsvári ószeren pedig úgy éreztem magam, mint hajdanán, barátaim társaságában Feketetón. Már az odaút érdekes volt, ugyanis a Google térkép és a waze egyaránt úgy ismeri, hogy piața oser. Így, magyarosan, erdélyies hangsúllyal: ószer. Tovább »

Olvasónapló Sarány István Garabonciások c. könyvéről

Mielőtt tanulmánnyá duzzadna ez az olvasónapló, megígérem, nem térek ki mindenre, ami olvasás közben átfutott rajtam. Azt viszont föltétlenül elmondom, mennyire megérintett a tizennegyedik fejezet, „amely egy sajátos sajtóműfaj, a könnyűzene-kritika szerencsés fejlődéséről számol be, ízelítőt adva a nyolcvanas évek elején dúló esztétikai viták hangulatából.” Tovább »

„A múzsák karnagya”

(Részletek a szerző Felemás című, a Lector Kiadónál megjelent, 2018-as könyvének előszavából)

Sokan lélekőrlő taposómalomnak vélik az újságírást. Izgalmas kalandnak is tekinthető. Én ezt vallom, többek között ezért nem tudtam abbahagyni jóval túl a nyugdíjkorhatáron sem, noha akár elegem lehetett volna belőle, hiszen lélektelen időkben is megtapasztalhattam emberpróbáló nehézségeit. De a megújulásnak is cselekvő részese lehettem, s úgy érzem, továbbra is van még mondanivalóm. Sokáig voltam rádiós, a rádiózás minden válfaját kipróbálhattam, belekóstolhattam a tévézésbe, videózásba is, magához vonzott a sajtó. Az írás, a lap- és könyvszerkesztés több mint három évtizede mindennapjaim meghatározója. A sajótelmélet és –kutatás is foglalkoztatott, egyetemi szintű oktatásába is bekapcsolódhattam. Tovább »

4

Hát ilyen előzmények után kerültem a marosvásárhelyi főiskolára. Marosvásárhely volt akkoriban a székelység legnagyobb, Románia tizenhatodik városa, bár a magyarok száma már akkor alig haladta meg valamivel a románét. A Maros partján épült, Bukaresttől mintegy 500 kilométerre. Nevezetes intézményei: Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Maros Művészegyüttes, Marosvásárhelyi Székely Színház, Színművészeti Főiskola, Pedagógiai Főiskola, Kultúrpalota, Vártemplom. Éghajlata mérsékelten kontinentális, és a város számos virágoskertje, parkja miatt a virágok városának is nevezik. Tovább »

Teltek-múltak a napok. Nyusziék nem győztek álmélkodni azon, hogy Zúzamadár Kölyök Mókus hangján mondja a repertoárját. Hihetetlen, mennyire élethűen utánozta a Kicsi Mókust.
Aztán egyik nap Leány Nyuszi elment bevásárolni és többek között három nagy üveg savanyú uborkát vett. Fiú Nyuszi megkérdezte, hogy nem lesz-e túl sok. Tovább »