Még egy hét választ el a jeles naptól. Előzetesként tovább szemelgetünk az Első versem összeállításhoz eddig beérkezett válaszokból: Bágyoni Szabó István (Budapest) Első versszerű megnyilvánulásaimra igenis, emlékszem. Lehet, hogy nem lenne ennyire kézzelfogható az én versemlékem, ha a szó mellett a „száraz fa” nem jelenik meg ilyen korán az életemben. Szinte a mondatformálások idején. És aki pennát és hegedűt […]

Előzetesként tovább szemelgetünk az Első versem összeállításhoz eddig beérkezett válaszokból: Kristó Tibor (Csíkszereda) Kettős rondó (első versemről) ha tudnám én azt mikor állomáson vagy buszon írtam az első versem s vajon hol rejtegettem

Előzetesként tovább szemelgetünk az Első versem összeállításhoz eddig beérkezett válaszokból: Fülöp Kálmán (Nagykend) 1996-ot írtunk. Falunk helytörténeti múzeumának felavatása előtt istentiszteletre szóltak a harangok. Presbiterként és az újonnan alakult EMKE helyi jegyzőjeként vettem részt az ünnepi alkalmon. Kezemben teleírt füzetecskével indultam az istentiszteletre. Tudtam, hogy a marosvásárhelyi Népújság szerkesztősége is képviselteti magát…

Előzetesként tovább szemelgetünk az Első versem összeállításhoz eddig beérkezett válaszokból: Fekete Vince (Csíkszereda) Nekem igazából nincs első versem, hanem csak első verseim vannak. Jó, vannak valamik, amiket negyedikes-ötödikes koromban vetettem papírra, az egyik egy elbeszélő költemény, és a Marosvásárhelyi Népi Együttes, onnan is Széllyes Sándor volt az ihletője, aki akkoriban valami humoros (népi) történetet adott […]

Előzetesként tovább szemelgetünk az Első versem összeállításhoz eddig beérkezett válaszokból: Kenéz Ferenc (Budapest): Az első vers világa, bizony, a világ első verse. Így érzi, így éli meg a szerzője, ha kellőképpen fiatal a lírai világ „újrateremtéséhez”. Magam is így voltam vele.

Előzetesként tovább szemelgetünk az Első versem összeállításhoz eddig beérkezett válaszokból: Albert-Lőrincz Márton (Marosvásárhely) Ötödikes voltam, már túl a Petőfi-bűvöleten, már megérintett a balladavilág és a Toldi meg a János Vitéz, versélmények, amelyekben nővéreim hangos verstanulása révén részesültem. Édesanyám is gyönyörűen énekelte a János vitéz dalbetéteit, még a polgáriban tanulta meg, el is szerepelte egy falusi iskolai ünnepen. És a […]

Előzetesként tovább szemelgetünk az Első versem összeállításhoz eddig beérkezett válaszokból: Láng Orosolya (Budapest): Miután az osztályfőnököm elolvasta a neki is odaadott verset, megállított az iskola kapualjában, és kissé aggodalmaskodva megkérdezte, hogy valóban vannak-e a leírtakhoz fogható tapasztalataim. Zavartan feleltem, hogy nincsenek, ez csak egy Beatles-szám szabad fordítása.

Előzetesként tovább szemelgetünk az Első versem összeállításhoz eddig beérkezett válaszokból: Balázs Imre József (Kolozsvár) 1987-ben jelent meg versem a kolozsvári Napsugár c. gyereklapban, 11 éves voltam akkor. azt a naiv komikumot, ami a versben volt, a szerkesztők nyilván vették, és jókat nevethettek rajta…

Előzetesként szemelgetünk az Első versem  összeállításhoz beérkezett válaszokból: Demeter Mária (Sepsiszentgyörgy) Eszmélő gyerekként éreztem, én nagyon kicsi vagyok és a világ hatalmas és rejtélyes. Fürkésztem az eget, a felhők átváltozásait, követtem a hangyák útját… A nagy titok számomra a halál volt. Környezetemben haltak meg, többek közt kis játszótársam is. A költők halhatatlanok – tudtam meg […]

Kilencven éve (június 20-án) született a Nagyenyeden élő borász-író, Csávossy György. A Népújság Múzsájának interjújában (szerző: Székely Ferenc) arra a kérdésre, mi volt előbb: a vers vagy a bor a költő életében, határozott a válasz: „Mindenképp a bor; első versem 1955-ben jelent meg az Utunkban.” Persze, mi is szeretjük a bort, és elismerjük az Erdély-szerte […]

Az immár XIX. évfolyamát „taposó” csíkszeredai kulturális folyóirat, a Székelyföld az utóbbi hónapokban (nem meglepően, inkább következetes figyelemmel) több olyan közleménynek is helyet adott, amelyek felfedezésszámba menő tisztázásokat, új adatokat, kiigazításokat tartalmaznak egy-egy irodalmi, művelődési jelenségről, a lapot és a benne foglalt közleményeket hivatkozási támponttá avatva a szellem őrhelyein.

Születésnapi beszélgetés Gál Éva Emese költővel, képzőművésszel —Szatmárnémetiből, Erdély nyugatra tekintő „asztaláról” került a Székelyföld legzordabb medencéjébe, más habitusú, más vérmérsékletű emberek közé. Eltelt 35 év azóta, megszokta már a vidéket? —Megszoktam és megszerettem, hiszen csodálatos szépségű a táj, és zömében jólelkű, tiszta emberek lakják, bár az ellenkezőjével is találkoztam. Amit soha nem fogok megszokni […]

Margue-Rita Önök életrajzi adatokat kérnek a vershez. Hát van életrajza egy asszonynak, kit férjhez löktek, mert utána még két leány következik? Születtem, anélkül, hogy tudtam volna, minek. Iskolába jártam, s tömték a fejem csomó undok tantárggyal. Szemtelenségemért és mert nagyszájú voltam, okos leány hírében állottam. Férjhez adtak egy textileshez, no és most be van töltve […]

Kérdez a Káfé főnix, Füzesi Magda válaszol Az illyési „haza a magasban” megvalósulni látszik mindennapi életünkben. Ezt igazolja Füzesi Magda kárpátaljai költő sorsa és pályafutása, egész mai egzisztenciája, akitől hatvan éves születésnapja alkalmával kértünk s kaptunk is interjút.

Első versem 1909 PEST. ERZSÉBET NŐISKOLA Fekete mezőn fehér virágok, sápadtan, gyéren, szétszórva álltok, a színetek is olyan idegen!… Állok köztetek némán, mereven.

ADY András: 1976. július 12-én született Csíkszeredában, humanisztika – idegen nyelv szakon végezte középiskolai tanulmányait a Márton Áron Gimnáziumban. Két év sportfőiskola következett, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán államvizsgázott. Jelenleg kulturális szakirányító a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatalban. AGNEL Hidvégi Éva: Úgy hívnak, hogy Éva Agnel vagy Agnel Hidvégi Éva (az Agnel-nek semmi köze az angyalokhoz, […]

  Kérdezett: Székely Ferenc   ‒ Ön Temesváron született, de anyja révén a Fehér megyei Blandiana faluból származik, Lucian Blaga szülőföldjéről. Miért választotta írói névnek a Blandianát? ‒ Blandiana édesanyám szülőfaluja volt. Nevét egy Maros menti dombon lévő római várról kapta. Tizenegyedikes koromban vettem fel ezt a nevet, amikor apámat bezárták, és semmi esélyt nem […]

  A Brassó melletti csernátfalusi 3-as számú általános iskola kisdiákja voltam, és szeretettel jártám vallásórákra, az iskolák melletti papilakra. Dr. Kiss Béláné Füzessy Irén (Kolozsvár, 1912. február 25. – Kolozsvár, 2004. március 9.) lelkésznő Bartalis János költő életéről mesélt, és mondta, hogy vasárnap feltétlenül menjünk templomba, mert Bartalis János költő személyesen fog egy előadást tartani. […]

  Versek, ars poetica   Folytatás elõzõ számainkból Az elsõ rész itt olvasható (kattincs!) A második rész A harmadik rész     B.M.: Külföldi világot sikerült-e megismerned, mely országokban jártál, milyen tapasztalataid voltak? BTH: Nem voltam és ‘89 után sem lettem az az igazán világjáró típus, mivel kezdetben anyagi nehézségek, majd egészségi gondok nehezítették a […]

  Gyermekkor, tanulmányok     (Az elsõ rész után folytatódik az interjú:)   Négy éves sem voltam, amikor beírattak az óvodába. Eleinte pár napig egy szomszédasszony vitt el a velem egykorú kislányával, aztán már egyedül mentem minden reggel, az Iroda (ma Mihail Eminescu) utcai óvodába, ahol két külön épületben ugyan, de együtt voltunk a román […]

  Az õsök fejezet: B. Tomos Hajnal az erdélyi magyarság, és ezen belül a barcasági csángóság kiemelkedő költője, írója, újságírója, a Brassói Lapok, az egykori Romániai Magyar Szó, a Káfé Főnix és számtalan más folyóirat, elektromos irodalmi lap munkatársa. Versei más nyelveken is közlik a nagyvilággal értékeinket, népünk lelki- és szellemi világát. Zajzoni Rab István, […]

„Hajósinas koromban, nyáron, a zörgő, vontató Tatáron,” Flórának, 1937. március Közös hódolat József Attilának (2005-2014)  (In memoriam Színkép – RMSZ)

Elérkezett a dióverés ideje   (Beszélgetés a nyolcvan éves Cseke Gáborral)                    Cseke Gábor ez év július 29-én lesz nyolcvan éves.* Tudom, a közel hatvan évnyi írói-költői pálya, de még a korábbi, értelmiségi környezetben eltöltött gyermek- és serdülőkor is, bőven kínálna motivációt egy „átfogó” mérleg készítésére s az ebből levonható tanulságok összegezésére. Én  mégis […]

  „Az írás, mondhatom, már hivatásommá vált” Kérdez: B. Tomos Hajnal A székelyudvarhelyi születésű Béres Vivien Beatrix a legfiatalabb költőgenerációhoz tartozik. Bár még alig 24 éves, nem számít kezdő tollforgatónak, hiszen tavaly júliusban már második kötetét tette le az olvasók asztalára. A 2014-ben megjelent Érzelmek című verseskönyv után ez utóbbit, az Árnyképeket, határozottan egyedi versbeszéd […]

A Kolozsvár Társaság szervezésében mutatta be a kincses városban új versesköteteit Nászta Katalin egykori sepsiszentgyörgyi színész. A művésznővel könyvbemutatója után beszélgettünk. /Nánó Csaba interjúja/ – Pár éve mutatta be Kolozsváron a Thália erdélyi napszámosai című, színészekkel készült interjúkötetét. Azok a beszélgetések még akkor készültek, amikor Ön is színésznő volt Sepsiszentgyörgyön. De hogyan és mikor kezdődött […]