Tom Lantos (1928–2008) egészalakos bronz szobrát 2016 végén leplezték le az izraeli városban, a róla elnevezett főutca szomszédságában. Az amerikai demokrata párti honatya, aki 1981-től haláláig a washingtoni képviselőház tagja volt, Kalifornia állam 12. számú választókerületét képviselte a Capitoliumban, a ház egyedüli holokauszt-túlélőjeként.

Az itáliai szobrászművész, Amerigo Tot egykor Tóth Imreként (1909-84) a Fejér-megyei Fehérvárcsurgón született. 1926 és 28 között Budapesten tanult, majd Németországban csatlakozott a Bauhaus csoporthoz és Moholy-Nagy László tanítványa lett. 1933-ban megszökött a nácik elől és gyalog érkezett Rómába, ahol élete végéig, 1984-ig dolgozott.

Három méter magas kőosz­lop áll a szász főváros „Régi Anna” temetőjében, az elfeketedett obeliszkre vésett felirat szerint itt nyugszanak az 1849. májusi drezdai felkelés hősei. A szegény, hoz­zátartozó nélküli és ismeretlen halot­tak jegyzékében (Flügelbuch der Armenleichen) az elesettek névsorában az első: Tábori. Neve mellett a megjegyzés: „Valószí­nűleg egyike azon szökött magyar hu­szároknak, akik Freibergben feladták […]

A nagyhírű Groningeni Egyetem Fiziológiai Intézetének dísztermében 2007-ben ünnepséget rendeztek Szent-Györgyi Albert (1893-1986) emlékére, aki 1922 és 1926 között ezen az egyetemen dolgozott. A híres orvos-kémikus 1937-ben kapott Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért, ennek 70. évfordulóján történt emléktáblájának leleplezése is a Fiziológiai Laboratórium régi épületének falán.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a magyar szellemi élet számos jeles személyisége emigrációba kényszerült. A kivándorlók csapatát gyarapította Vállas Antal (1809-1869) is, akit hatvan éves korában ért utol a halál a Mexikói öböl partján, s akiről egyebek között mint nevelőről, matematikusról, mérnökről, fotográfusról, tudomány-szervezőről, egyetemi tanárról, papról, kávé-ültetvényesről, akadémia-titkárról emlékezik meg az utókor.

Rovatunkban korábban már bőven foglalkoztunk a nagy magyar Kelet-kutató, az első angol-tibeti szótár megalkotója, Körösi Csoma Sándor (1784-1842) életével, munkásságával és annak megörökítésével. Bemutattuk emlékeit ott is, ahol megfordult (Göttingen, Kalkutta, Dardzsiling) és ott is (Vung Tau), ahol nem járt ugyan, de tisztelik. Azóta újabb „Csoma-trófeákra” találtunk…

A német irodalom gyújtópontja, Goethe és Schiller városa minden kultúraszerető ember számára elsősorban a két költőóriásról ismert – no és Liszt Ferencről, aki ugyancsak itt, az Ilm partján komponált és tanított hosszú éveken át. A türingiai település igyekszik is megfelelni nemzetközi hírnevének, számos más világirodalmi tekintélynek is tisztelettel adózik, köztük Shakespeare-nek, Puskinnak – és Petőfi […]

Az Egyesült Államok legnagyobb katolikus templomában, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye Bazilikában számos nemzeti kápolna képviseli azokat a népeket és közösségeket, amelyeknek a hite és tanúságtétele hozzájárult az amerikai katolicizmus építéséhez. 2015-ben a magyarok is csatlakoztak hozzájuk.

Vásárhelyi Győző (1906-1997) Pécsett született, de két éves korában szüleivel Budapestre költözött. 1921-től francia és német nyelvű üzleti levelezést tanul és felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványt szerez. Közben egy festőiskolába jár esti aktrajzolásra, emellett megtanulja a festék-előállítást, a vászonalapozást, a keretkészítést is. 1925-től segédkönyvelő a „Labor” Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárban; itt kapja első reklámgrafikusi megbízásait. […]

Dardzsilingban, Körösi Csománál Nekünk India nem idegen. A távoli, egzotikus országban van egy pont, amelyről mindenkinek tudnia kell, aki valamennyire is becsüli a történelmet, az elődök erőfeszítéseit, aki visszanyúl a múltba, de nem búkeresés, hanem erőmerítés céljából. Ez a pont egy sír a felhők felett. Nem könnyű eljutni odáig, de az ember elfelejti a fáradtságot, […]

Rovatunkban korábban már bőven foglalkoztunk a nagy magyar Kelet-kutató, az első angol-tibeti szótár megalkotója, Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) életével, munkásságával és annak külföldi megörökítésével. Bemutattuk emlékeit ott is, ahol megfordult (Göttingen, Kalkutta, Dardzsiling) és ott is (Vung Tau), ahol nem járt ugyan, de tisztelik. Azóta újabb „Csoma-trófeákra” találtunk…

A 20. század fordulója idején nagyszerű építészek, belsőépítészek, üvegfestők, szobrászok és más művészek tűntek fel a magyar fővárosban, de legnagyobbjaik külföldön is maradandót alkottak. Közéjük sorolhatók ezen írás hősei is, akik tevékeny részt vállaltak a mexikói főváros egyik büszkesége, az ottani nemzeti színház kialakításában.

A román fővárosban élő magyarok a március 15-i megemlékezéseiket hagyományosan Veress Sándor sírjának megkoszorúzásával kezdik. De ki is volt a Giulesti úti református temetőben nyugvó egykori honvéd?

Ferencz Benjámin 1920-ban született a partiumi Csolton, azaz 2020. március 11-én töltötte be a századik életévét. Ő képviselte a vádat a háborús bűnösök sorrendben kilencedik nürnbergi perében, és ő is bábáskodott az ENSZ nemzetközi büntetőbíróságának felállításánál…

Olmütztől (Olomouc) alig félszáz kilométerre északkeletre fekszik Hranice na Moravě városka temetője, ahol az első világháborús (1914-1918) mauzóleumban közel másfélezer halott, köztük 230 magyar katona hamvai találhatóak.

Tábori György (1914-2007) élete során volt újságíró, műfordító, forgatókönyvíró, rendező, még utolsó éveiben is állított színpadra új darabokat a Bertolt Brecht nevével fémjelzett Berliner Ensemble-ban. Hosszú életének jelentős hányadát német nyelvterületen töltötte, ahol George Tabori néven ismerte és szerette a színházlátogató, irodalomkedvelő közönség.

A Földközi tenger partján töltötte utolsó hónapjait Jókai Mór (1825-1904). Második feleségével, az ifjú Nagy Bellával 1899-ben házasodtak össze, ezt követően Európában utazgattak, így jutottak el a francia Riviérára is. 1903. november 1-től 1904. április 17-éig tartott a házaspár „téli nyaralása” Nizzában, ahol előbb a Grand Hotelben szálltak meg, majd Bella asszony a Promenade des […]

Az egyiptomi fővárosban 2013 óta kétnyelvű márványtábla őrzi dr. Tóth Margitnak (1920-2009), a kopt zene világhírű magyar kutatójának az emlékét, aki először készítette el a kopt zene történetében egy teljes liturgia hangjegyes lejegyzését, a hozzá tartozó eredeti szöveggel.

Az első magyar bevándorlók az 1800-as évek végén érkeztek Kanada Saskatchewan tartományába, részeként annak a másfélmillió honfitársunknak, akik ezidőtájt „kitántorogtak” Amerikába. Békevár néven kialakítva az ország egyik legnagyobb magyar települését, 1911-12-ben építettek egy templomot, amelyet később történelmi örökségnek nyilvánítottak.

A „Kis hableány” világszerte ismert szobra után egy másik, számunkra különösen kedves nőábrázolással is gazdagodott a dán főváros: a közelmúltban felavatták Petőfi Sándor hitvesének, Szendrey Júliának (1828-1868) egész alakos bronz emlékművét.

Az 1769. június 3-i Vénusz-átvonulás pontos megfigyelésére a csillagászat iránt érdeklődő dán király, VII. Keresztély megfelelő embert keresett, aki az ő megbízásából expedíciót vezetne Lappföldre. „Kolléganőjéhez”, Mária Teréziához fordult azzal a kéréssel, hogy Hell Miksa felvidéki születésű jezsuita csillagászt, a bécsi császári csillagvizsgáló intézet nagy tekintélyű igazgatóját küldje el hozzá egy, a tudós által választott […]

Hősünk magyar származása „határeset”, ám szerepe a magyar történelemben egyértelmű, már csak annak okán is, hogy hat éven át ő volt Hunyadi János fiainak, Lászlónak és Mátyásnak a nevelője.

1301-ben III. Andrással férfiágon kihalt az Árpád-ház, s néhány zavaros esztendő után 1308-ban a francia eredetű, ám az itáliai Nápolyban uralkodó Anjou-család tagja, I. Károly Róbert szerezte meg Szent István koronáját.

A nagy francia forradalom 1789-es kitörése nyomán Európában sokan „vetették vigyázó szemüket Párizsra” – a felvilágosodás hívei reménységgel, az uralkodó osztályok képviselői aggodalommal. Az utóbbiak közé tartozott II. Frigyes Vilmos porosz király és II. Lipót német-római császár, nem utolsó sorban Magyarország királya.

A 19. század végén a Dél-Afrikában élő, holland eredetű búrok két háborút is vívtak a hatalmat megszerezni kívánó Nagy-Britannia haderőivel. A szabadságukat védelmező búrok államában, a Transvaal Köztársaságban Paul Kruger (1825-1904) töltötte be az elnöki posztot, neki küldték el levelüket azok a magyar egyetemisták, akik szükségét érezték, hogy együttérzésükről biztosítsák a távoli országot.