A műfordító Fehér Illés bebizonyította, hogy egy személyben biokémikus is, s a tudós szakemberekre jellemző alapossággal írta össze a folytatásos interjúban megjelent költők, továbbá műfordító munkájában őt segítő személyek nevét. Két hónapos (2020. április-május) együttmunkálkodásunk után, hadd álljon alább, függelékként az általa a beszélgetésünkhöz szerkesztett névmutató.

Hírét vettük, hogy Fehér Illés megkapta az Art’húr 2020 évi díját. Mamut mail-interjúnk végén a Káfé szerkesztői, a szöveg gondozói, a barátok oly módon köszöntik Fehér Illést, hogy az általa magyarra fordított versek közül kiválasztották és csokorba kötötték azokat, amelyeket a leginkább kedvelnek.

  Fehér Illés*: Guelminó Géza osztálytársunk (testi-lelki barátom) fantasztikus tehetségét bizonyítják a rólunk készült karikatúrák is. Érettségi előtt (1960-as évfolyam) az osztály minden tagjáról és tanárainkról egy-egy karikatúrát készített.       Vujović Natalija – Nena, szerb tanárnő. Ő nem tudott magyarul, mi nem tudtunk szerbül… Az osztályban egyedül Lepes Kázmér tudott szerbül – édesnyja […]

GERGELY Tamás kérdezi FEHÉR Illést Zoran BOGNAR magyarul megjelenő könyvéről, az Új Emberről: Rémlik, hogy az Új ember bemutatóját januárra jelezted, huszonharmadikán kérdem: volt vagy lesz bemutató, s ha igen, hol? Hiszen magyarra fordítottál egy szerb költőt…        Nos: huszonharmadikán válaszolok.      Ma tudtam meg, hogy Zoran Bognar kétnyelvű kötete: Novi čovek – Új […]

GERGELY Tamás kérdezi FEHÉR Illést a fordításában szerb nyelven megjelent Üresség című könyvről: TURCZI István lírai oratóriumáról (Turczi István Üresség – Ištvan Turci Praznin, Izdavač kiadó)    

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 10., befejező rész Amelyben kérdezett őszintén beszámol életéről. Isztriában való születésétől a Népért tett szolgálatok érméig. Laborban dolgozott, de a boszniai költők befogadták maguk közé. Végül egy szomorkás, kölcsönvett „búcsú-vers”. 19. kérdés: Magadról még nem beszéltél… A tengernyi konkrétum után ide kívánkozik szerinted valamiféle vallomás? Magamról, emlékeimről… Tehát, Kasztavban születtem, […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 9. rész amelyben a műfordító bebizonyítja, hogy az általa fordított versekben is szerepel állat, továbbá kikéri az állatok nevében is, hogy a gonosz embert állatnak nevezzék. 18. kérdés: Figyelmeztettél, hogy az egykori ősállat neve nem mammut, mint én írtam, hanem mamut. Ilyen rövid név, kérdem én egy olyan nagy állatnak? […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 8. rész Kérdezett bemutatja műhelysarkát, megoszt velünk két verset, amit várakozás közben fordított, majd elárulja, hogy magányos farkas… 16. kérdés: Térjünk vissza a nem létező műhelyedhez, eddig is ott tébláboltunk… Hol fordítasz? Van íróasztalod? Számítógéped? Gondolom, papír-ceruzával kezdted te is… Úgy gondolod, az olvasók titkaimra is kíváncsiak? Még mindig nincs […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 7. rész, A műfordító elmeséli, hogyan ”fordítja ki” a szerb verset, hogy magyar legyen belőle… Hogyan került Kassák a szerb olvasók elé… Petrőczi Éva a szerb templom harangjáról … 14. kérdés: Korábbi válaszodban öt saját kötetről beszélsz, mi eddig, ha jól számolom, hármat elemeztünk… Elemeztük? Nem nevezném elemzésnek, sokkal inkább […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 6. rész Kérdezett arról beszél, hogy nem vallásos, de tiszteli az ünnepek magasztosságát… Elkapja a skarlátot, majd a tífuszt, de megél… Lemond a Fulbright ösztöndíjról…. 12. kérdés: Húsvét közeledik*, emelkedett hangú hát a kérdés: a versekben, amelyekről eddig szó volt, mintha nem találnám Jézust, azaz a feltámadást. Inkább csak háború […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 5. rész Elszakíthatatlan költői barátságokról beszél a megszólított… Továbbá a kultúra alkonyáról… És kedves verseiről, mert egyik-másik időnként „bekattan”… És Irfan mindig segít… 10. kérdés Jó, legyen úgy, ahogy magad tudod, de azért a versek, műfordítások híd szerepéhez térjünk vissza: hiszel abban, hogy a vers, a műfordítás, a szöveg hidat […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel / 4. rész Délszláv költők válogatott szerelmes versei a Mosztári esők… Banja Luka-i kéziratok – húsz boldog év emléke…. Hol fekszik Orbászvár?… 7. kérdés:Van egy másik rendhagyó kísérleted, mesélj erről. 42 mosztári költő fért be egy újabb kötetbe. Mondd, milyen verselő nemzet a bosnyák? – Ez a kérdés ilyen formában eredendően […]

Mamut mailinterjú Fehér Illéssel (3. rész) Az erdélyi költők is magyar költők… Megosztott magány: 3×33 vers (Ady, Cseke, Szente)… 6. kérdés: Rendben: megértettük és elfogadtuk, hogy számodra magyar szövegek vannak, függetlenül a földrajzi hovatartozástól, ám az mégis érdekelne, hisz a Káfé többnyire erdélyi vállalkozás, hogyan kerültek be erdélyi szerzők a fordítandók közé? – Válaszomat eredendően […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel (2. rész) Mire utal az Ezüst híd blogcím?… Számára egyetemes magyar költészet létezik… Se anyagi, se más elismerésben nem részesült… Köszöni azoknak, akik munkájában segítették… 4. kérdés: Az Ezüst hídban is sok a magyar klasszikus, adódik a kérdés, te ott a volt Jugoszláviában kisebbségként hogyan jutottál hozzá ezekhez? Tanították neked az […]

Mamut mail-interjú Fehér Illéssel (1.) Egyetemista korában már fordít… * Első kétnyelvű fordításkötete az Ezüst híd – Srebrni most… * Számára a délszláv nyelvek egyformán kedvesek… * 1. kérdés: Hogyan lesz egy biokémikusból műfordító? Meséld el, hogyan kezdődött! Mindenekelőtt, köszönöm a megtisztelő felkérést és szeretettel köszöntöm a Káfé Főnix olvasóit, akik talán ismernek is. Igen […]