Jubileumi emlékest, könyvbemutató és tárlatnyitó Ünnepélyes keretek közt tartották meg Plugor Magor édesapja emlékére és 80. éves születésnapi évfordulójára szerkesztett, az MMA kiadó gondozásában megjelent képzőművészeti albumának bemutatóját.

Az ausztrál nagyváros közelében működik az ötödik kontinens talán legfontosabb magyar közösségi központja. A háromhektáros, ligetes területen a modern központi épület és a magyar templom mellett táblák, emlékművek is felidézik a látogatóknak a távoli anyaországot.

A kaliforniai nagyváros nemzetközi repülőterének 3. számú terminálján avatták fel Tom Lantos (1928–2008) bronz emléktábláját. Az amerikai demokrata párti honatya, aki 1981-től haláláig a washingtoni képviselőház tagja volt, állama 12. számú választókerületét képviselte a Capitoliumban, a ház egyedüli holokauszt-túlélőjeként.

1- Beszél a nőkről a székely Többször, több helyen elmeséltem, hogyan fordítottuk Rafi Lajost svédre. Én voltam a nyersfordító, Ove Berglund a tulajdonképpeni tolmácsolója. E-postán ment a munka: küldtem az anyagot az oldalszámmal, Ovénál a magyar könyv, a Földhöz vert csoda. Ha nem értett valamit, azonnal visszakérdezett. Néha verselést kellett magyaráznom, néha tartalmat. Nem volt […]

A magyar államiság I. (Szent) István király megkoronázásához kapcsolódó ezredik évfordulóját nem csupán idehaza ünnepeltük, a jubileum élénk visszhangot keltett a világ magyarságában is. Se szeri, se száma nem volt 2000-ben a megemlékezéseknek, sokfelé tartósan is megörökítették a millenniumot.

Szolgálatteljesítés közben, 2001-ben vesztette életét  Török László (1947–2001) ezredes, amikor terroristák lelőtték azt a helikoptert, amelyen utazott. A magyar katonatiszt az ENSZ grúziai megfigyelő és békefenntartó missziójának (UNOMIG) parancsnok-helyetteseként tartózkodott a térségben.

A nyolcszázezres japán város magyar szempontból kiemelt jelentőségű. Elsősorban azért, mert Hamamacuban működik a Suzuki Motor Corporation központja, ahol annak idején döntés született esztergomi a cég leányvállalata létrehozásáról.

A rendszerváltás után nem egészen egy évtizeddel, 1999. március 12-én Magyarországot – Lengyel- és Csehországgal együtt – felvették az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Az új tagok zászlait akkor vonták fel valamennyi NATO-létesítmény, köztük az európai haderők mons-i főparancsnoksága előtt is, ahonnan nem sokra rá már a Jugoszláviára mért légicsapásokat irányították.

Az 1980-as évek végére Magyarország jutott a legmesszebbre a szocialista táboron belül sokáig megkérdőjelezhetetlen blokkfegyelem béklyóinak lazításában. A kedvező nemzetközi légkörben a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, illetve helyreállítása Izraellel megelőzte a magyar vezetés még nagyobb vállalkozását: a műszaki zár felszámolását nyugati határunkon.

A karcagi születésű, fiatalon elhunyt magyar turkológus, Mándoky Kongur István (1944–92) már a középiskola első éveiben kitűnt a nyelvek iránti fogékonyságával. Kiválóan megtanult oroszul, a török nyelvek iránt is különös vonzalmat érzett, a kun nyelvemlékek kutatását egyetemi évei alatt elkezdte, és folytatta a végzés után is.

— Mi ez a fura alkalmatosság itt előttünk? — Ülj bele s meglátod. — Elég kemény. Nem lehet elereszkedni benne. — Az egy afrikai pihenő-szék. Láttam valahol egy képen, nekem nagyon megtetszett, s megcsináltam magamnak. Arra való, hogy ha nagyon elfáradtál, abba ülsz belé, s olyan kipihenten állsz föl belőle, hogy az csuda.

— Ez egy nehéz város. Nekünk nincsenek utcáink. Ezek nem utcák, uram, ezek limonádék. Egy Aradhoz, Temesvárhoz képest. Itt be vagyunk zsúfolódva a gödörbe. Megyünk, hajtunk mi itt is, de limonádék. — Ismeri, nyilván, a város minden zegét-zugát. — Több mint huszonöt éve vagyok itt taxisofőr. Gondolhatja. S nekünk nem elég, hogy, mondjuk, az utcahálózatot […]

Horn Gyula (1932–2013) szegény újpesti proletár fiúból lett 1994–98 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Ellentmondásoktól sem mentes életútján ő volt az a magyar politikus, aki külügyminiszterként 1989. június 27-én osztrák kollégájával, Alois Mockkal átvágta a „vasfüggöny” néven elhíresült műszaki határzárat, majd ugyanezen év szeptember 10-én ő jelentette be „A Hét” című tévéműsorban, hogy az NDK-állampolgárok […]

– Úgy szeretné mindenki: szombaton, pontosan tizenkét órakor. Így szeretné mindenki a házasságkötést. – Ez, persze, lehetetlen. – Persze hogy az. Hiszen nem állíthatok fel három párt egyszerre a dobogóra. – Miért olyan fontos még az óra is?

– Most éppen hová utazik? – Nem én utazom. Az unokaöcsémék készülnek a tengerpartra. Azért voltam a jegyirodában. Képzelje, a tengerpartra menő vonatokon nincsen hálókocsi, illetve nincs couchette se. Azt mondják, hogy luxus. – S Ön most nem is készül sehova? – Nem. Én most a török miniszterelnököt várom, ugyanis arról van szó, arra kértek […]

– Volt olyan bútordarab is, uram, amelyik háromszáz kilót nyomott. Azt megemelni, taszigálni, felrakódni, uram, hát bizony nem könnyű munka. – S mióta csinálja? – Hát bizony én már tizenkét esztendeje.

Nem titok ám, hogy a költőnek kiváló Kenéz Ferenc, ifjabb korában jó ideig újságírással kereste a kenyerét s tartotta el családját. A Munkásélet, az Utunk, ritkábban az Ifjúmunkás, később a Magyar Nemzet, majd az Esti Hírlap hozta cikkeit, jegyzeteit, interjúit, riportjait. Ezek az írások az élet valóságából fogantak, s szerzőjük tisztességére jellemző, hogy a maguk […]

Az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József (1932–1993) nevét kapta az Európai Parlament brüsszeli székháza új épületének egyik szárnya. Antallról, aki fiatalon részt vett az 1956-i forradalomban, és fontos szerepet vállalt az 1989–90. évi rendszerváltás előkészítésében is, határainkon túl is elismeréssel nyilatkoztak a politikusok.

A farmotoros magyar autóbuszok első darabjait a múlt század ötvenes éveinek közepén kezdték gyártani Budapesten. Az újszerű, elegáns vonalvezetésű jármű – amely az Ikarus 55 típusnevet kapta – hamarosan rendkívül népszerű lett Magyarországon, s pár esztendőre rá már a külpiacokon is tekintélyt szerzett.

Közel Katalin napjához a székelyföldi falvakban a juhászok elhányják a juhokat, ami tulajdonképpen az esztena, a nyári szálláshely felszámolását is jelenti. Én is megtudakoltam a falumbéli juhtartó gazdától, hogy mikor van ez az esemény, és nem is teketóriáztam sokat: vasárnap, december elsején kimentem az esztenára.

A kubai Santa Clara városában bronztábla állításával emlékeztek Vándor József (1909–1979) magyar katolikus papra, születésének 100. évfordulóján. Vándor atya (aki Wech József néven született Dorogon) szaléziánus szerzetesként érkezett Kubába a két világháború között, haláláig, 1979-ig élt ott.

A későbbi Afrika-kutató és -gyógyító Sáska László (1890–1978) az erdélyi Nagyenyeden született, iskoláit a híres enyedi kollégiumban végezte, feljegyezték róla, hogy már akkor mindene volt a kaland, a természetjárás, a rovar- és növénygyűjtés. Később beiratkozott a kolozsvári orvosi egyetemre, de tanulmányait már Budapesten fejezte be.

Bözödi György (1913–1989. nov. 25.) szociográfus, író, történész, költő. A Székely bánja c. szociográfiai munkájáért 1939-ben Budapesten Baumgarten-díjat kapott. Ismertebb regényei: Romlás I-II, Nyugtalan pásztorok. Jelentősebb történelmi munkái: Erdély szabadságharca (1945), Gábor Áron 1848-49-es tevékenységéről szóló tanulmányai. Költeményeinek egy része 1979-ben jelent meg a Nap és árnyék c. verseskötetben.

A történelemben régen is előfordult, hogy különböző országok települései partneri kapcsolatokat létesítettek egymással, de csak a II. világháborút követően vált általánossá ez a gyakorlat. A cél egyértelműen az volt, hogy az emberiség mindmáig legnagyobb világégésének tanulságait levonva, a nemrég még ellenfelek ismerjék meg alaposan egymást, megakadályozandó az ismerethiányból fakadó ellenségeskedések felújulását.

Szinte öt évtizedes, 17 lírakötetes nagy életpálya meghatározó értékeit, elemeit, egy lírai életmű alakulását tekinti át és mutatja be a Vasárnapi pszichoanalízis című, Lászlóffy Csaba munkáit tartalmazó válogatáskötet, amely Korpa Tamás szerkesztésében, a Magyar Napló Kiadó gondozásában jelent meg alig másfél hónapja. A könyvet november közepén, a Kolozsvár Társaság székhelyén mutatták be, az eseményen Korpa […]