Porpáczy Zoltán  budapesti tervezőgrafikus a nagy magyar prózaíró, Jókai Mór születési évfordulója közeledtével Napi Jókai címen grafikai sorozatot indított blogján. Egy-egy Jókai-idézetre épülő reklámplakátjait háromnaponta frissíti blogján, ahonnan alkalomadtán – engedelmével – egy-egy „idézetet” mi is átveszünk. A mai idézet: „A költészetben csak az tartja a nőket hátrányban, hogy szégyenlenek olyan őszinték  lenni a revelációikban, mint a […]

Jókai Mór: Magyar színészet a legrégibb időkben (A legöregebb színészek egyikének jegyzetei után)   A legelső kísérlet magyar színészet alapítására 1790-ben siralmasan ütött ki. Ernyei igazgatása alatt egy csoport írástudó ember Pesten színielőadásokat kezdett mutogatni, de nem volt kinek: egy ideig tűrték a választottak a dicső nyomorúságot, azután szétoszlottak, s látott ki-ki puhább kenyér után. […]

Tizenöt éves unokahugomat megkérdeztem, mit vegyek születésnapjára. Azt felelte — naplót. A napló födele piros chagrin-bőrből legyen, ezüst csattal és a sarkában ezüst lemezzel, amelybe később nevének kezdőbet űit fogja bevésetni. — Miért éppen naplót? — faggattam — minek az neked? — Minek? — csodálkozott — hát annak, hogy az élettapasztalataimat megörökíthessem.

Mikli Zsuzsanna esete Nap-nap után ültem íróasztal előtt az elöljáróságon. Ráírtam a sárga ívekre, hogy itt meg itt csakugyan nyomort találtam, csakugyan nem volt betevő falatjuk, csakugyan öt gyermek didergett egy kaszárnyaszobában. Néha azt is írtam, hogy nem igaz, nem tehetetlenek, tudnának dolgozni, csak akarat kellene. Szóval: írtam és itt írtam mert közöm volt hozzája, […]

„Putyint gyerekkorában megtámadta egy óriáspatkány” /A Svenska Dagbladetben találta Gergely (mellékelem a szkennelt lapot)

Balázs Géza nyelvész, aki elindítója volt az egyre sikeresebb, „az év szava” elnevezésű játéknak, most a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta, hogy az idei eredményeket hitelesítő szakgrémiumok szerint a legsikeresebb szóalkotásnak a nekirugaszkodó vállalkozás, ami a startup kifejezést váltja fel a magyar nyelvhasználatban.

  A diaszpóra évszázada? – teszi fel a kérdést Vasile Sebastian Dâncu kolozsvári szociológiaprofesszor, és egyben üdvözli a Korunk szerkesztőségének kezdeményezését, hogy a Szigetek, szórványok, zárványok címmel megjelent lapszámát (2014. 6.) követően interkulturális párbeszédet nyitott a román diaszpóra identitása kapcsán. A szerkesztői koncepció három pillérre épít: elméleti-történeti tanulmányokra, helyszíni tudósításokra, valamint a külhoni román költők, […]

A Londont járó idegennek a figyelmét aligha kerülte el a Lyons Corner House, ez a nagyszabású és népszerű étkező intézmény, amely az idegenforgalom középpontjában, a Coventry-street és a Windmill-street sarkán van. Ez a belvárosi drága telken álló palota, amelynek értéke maga is egy vagyon, pincéjétől föl legfelső emeletéig egyetlen café-restaurant. Itt a nap minden órájában […]

Háborús epizódok József főhercegről AZ A KUTYA ÁGYÚ… Nagyon dübörgött a gránát a Doberdó sziklái között s a szürke köveken ezerszeresen megtörve gördült tova a rémes hang. A fenség a fedezékekben kereste fel bakáit. Megkérdezte az egyiket: – Hogy vagytok, fiúk?

Most, hogy elmúlt, amit ez a szám jelentett és takart, hidegen lehelyezzük, mint egy pecsétet, megösmert titkok pecsétjét. Sok volt és rettentő volt. Száz esztendővel idősebb öreg testvére lehetett ilyen, az 1814-ik, ami az utolsó napoleoni háborút, ezúttal a császár bukását hozta magával. De az 1814 huszonhat rettenetes esztendőnek jelentette végét, a fergetegeknek, mik 1789-ben […]

A sokszoros túlerő okozta a Zenta vesztét Száz évvel ezelőtt, 1914. augusztus 16-án süllyedt el a SMS Zenta cirkáló. Az Osztrák−Magyar Monarchia hadihajójának vesztét egy sokszoros túlerőben lévő francia−angol hajóraj okozta. Az elavult cirkálónak nem volt esélye a menekülésre, így a parancsnok bátran szembeszállt a túlerővel. A süllyedő hajóról vízbe menekülőket a korabeli írott és […]

„Mire a levelek lehullanak, újra itthon lesztek” – ígérte II. Vilmos német császár 1914 nyarán a frontra induló katonáinak. A villámháborús tervek azonban gyorsan füstbe mentek, és szeptemberre kiderült, hogy a küzdelem nem fejeződik be az esztendő vége előtt. Így a harcoló feleknek szembe kellett nézniük azzal a korábban komolyan számításba nem vett kilátással, hogy […]

…Szentkirályszabadja közelében repülőtér épül. Mellette barakktábort állítottak fel a földmunkákat végző munkaszolgálatosok részére. Ide helyezik el a boriakat is. A kísérő keret már régóta itt van. Cservenkán egyszerűen elzavarta őket egy SS-parancsnok. Zomborból hívták fel a Honvédelmi Minisztériumot, ahonnan ide irányították őket.

A svéd állami rádió honoldalán találtam ezt a „holmit” – a nemzeti ünnepen egy kinyitott esernyõt, a Hong Hong-i demonstrációk szimbólumát:

A nagybecskereki kémek A világháborút megelőző évek nyilvánosságában a magyarországi nemzetiségek alapvetően kettős szerepben jelentek meg. Magyarosodásukkal a nemzeti eszme diadalát hozó csoportként, és a nemzetállam megteremtésének legfőbb akadályaként is. A kettősséget általában úgy sikerült feloldani, hogy az ellenállást, a nemzetiségi jogok követelését a nemzetiségi vezetők propagandájának tulajdonították, akik fellázítják a kissé tudatlan, egyszerű embereket. […]

Fenyőfák … Az első világháború kitörése 1914 nyarán fölborította és gyökeresen megváltoztatta Reményik kortársainak életkörülményeit. A munkára és országépítésre felkészült ifjúság a fronton találta magát, ahol ölnie és rombolnia kellett. A háború erkölcsi válságot is okozott, megdöntötte az addigi értékrendet. Ez a válság késztette Reményiket az írásra – a humánum védelmében.

Év végére megjelenik Gyarmati Fanni naplója, majd levelezése is sorra kerül Decemberre tervezi megjelentetni a Jaffa Kiadó Gyarmati Fanninak, Radnóti Miklós költő özvegyének naplóját, amelyben házas életük éveinek eseményeit rögzítette 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig. Gyarmati Fanni 101 évesen halt meg, élete végéig őrizte Radnóti emlékét. Férje korai halála után soha nem ment […]

Négy székely baka Együtt indult a háborúba, egy században szolgált, egymás mellett verekedett a muszkával a négy székely baka. A gyergyói bércek aljából kerültek el a messzi lengyel földre, hogy ott állják útját az ellenünk törő ellenségnek. A négy székely legény igazi székely módra verekedett. A lövészárokban is megálltak a helyüket, roham közben pedig a […]

A kellemetlen vendég Midőn a márczius 15-iki események hire eljutott Pozsonyba, az ott tanácskozó képviselők között egy pillanatra megdöbbenést okozott a Petőfi hirtelen támadt politikai népszerűsége, mert ott azt beszélték, hogy a Rákoson harminczezer ember áll fegyverben Petőfi és Jókai vezérlete alatt s kikiáltották a köztársaságot.

Ma: Úti kaland * A mézeshetek * A Talpra magyar születése  * Átlátott a szitán Úti kaland Ahol Petőfiék megszálltak: a Sas-fogadó Esküvő után tudvalevőleg Teleki Sándor koltói kastélyába vitte fiatal feleségét Petőfi. Egy kis kalandjuk is volt az útban. Nagybányán innen Misztótfaluban, eltört egyik kereke a kocsijuknak. Mint egyik versében megjegyzi Petőfi :

Ma: A süldőlány óhaja * Fáklyászene Eperjesen * Elégetett versek * Lakőr * Szaván fogta   A süldőlány óhaja Szendrey Júliával már jegyben járt Petőfi, midőn egy alkalommal egy szatmári családnak volt szívesen látott vendége. Két leány volt a háznál, Kitta és Berta. Ez utóbbi alig 14 éves, ábrándos, szelid szőke szépség, a gyermeki naivság […]

Ma: Tromf * Petőfi a Gellérthegyen * Mágnás-gyűlölet Tromf Petőfi, aki nem örömest tűrt ellenvéleményt, tűzzel vitázott Koltón tartózkodása alatt s néha nyersen is. Különösen Haraytól, a Teleki titkárától, nem tűrt ellenmondást ; de Haray mindig élcczel vágott vissza. Egyszer Petőfi türelmét vesztve, monda:

Ma: Kossuth és Petőfi * A könyörtelen hitelező * Leánykérés dacból * A megjósolt szobor * A fordítás Kossuth és Petőfi 1844 végén az „Életképek”-et az ellenzék a kormány ellen pártfogásába vette s többen tagjai közül munkatársakul ajánlkoztak. Midőn a szerkesztő munkatársait fölsorolta lapjában s köztük Kossuth és Petőfi nevét is, Kossuth visszakérte czikkét s […]

Ma:  Petőfi mint korrektor * Első szerelem * Két dudás egy csárdában *  Petőfi végrendelete * Az életmentő Petőfi mint korrektor Petőfit Vachot Imre 1844-ben segédszerkesztőnek szerződtette a „Pesti Divatlap”-hoz. A segédszerkesztő dolga volt a többek között a lap korrigálása is,