VIRTUSBÓL LETT ÍRÓ — Virtusból lettem író, virtusból voltam éveken át falusi molnár, mert székely vagyok, s a székely ember életében mindennél fontosabb a virtus. Egyik kibédi cimborámmal fogadtam le jókora pénzbe, hogy írónak is vagyok olyan legény, mint molnárnak, s megírtam életem első novelláját, aminek ez volt a címe: A Jézusfaragó ember.

„A Hét évfordulója és az Új Hét indulása alkalmából a következő kérdésekkel fordultunk barátainkhoz: – Miben látja a bukaresti A Hét indulásának jelentőségét? Mit tart fontosnak elmondani róla az ötvenedik évfordulón? – M(enny)iben lehet és m(enny)iben nem lehet folytatása a bukaresti A Hétnek az ubiquus Új Hét?”

EGY FÉRFI NAPLÓJÁBÓL Nem az a baj, hogy ő nem szeret engem. Tudják, hogy kik nem szerettek már engem? Engem nem szeretett a Greta Garbo, a Marlene Dietrich, a Gaby Morlay. Az Egyesült Államokban ötvenmillió nő él, aki nem szeretett engem, a brit világbirodalomban száz, és a Schvartzné a Dorottya-utcából se szeretett engem. Túléltem. Most […]

Mi a szösz is ez az Új Hét? Honlap? Portál? Emlékinstalláció egy ötven éve kitalált és megcsinált jelentős közszolgálati fórumnak és műhelynek, az abba belecsöppent maroknyi csapatnak, esetleg egy elsinkófált évforduló nem hivatalos ünneplése, vagy ennél sokkal több – előzmény nélküli élménykísérlet?

HÁROM SZAKVÉLEMÉNY Az egyik amerikai kisvárosban a lakosság iparszerűen űzi az ezüstdollár hamisítást. A városba egy kereskedelmi utazó kerül, aki tízdolláros papírpénzt kénytelen váltani, és miután gyanúsnak találja a dollárokat, a rendőrhöz fordul. — Biztos úr — kérdi —, jó ez a dollár?

AMIBE NEM KELL BELEFÚJNI Az egyik faluban megrekedt autó áll az utca közepén. Mialatt a motorvezető az eldugult karburátort fújja, a nép apraja-nagyja körülállja az autót. Az egyik öreg paraszt figyelmesen nézi a motoros műveletét, végre megkérdi: — Instálom, az úr miért fú bele az ótóba? — Hogy elinduljon! — feleli a motoros.

HÁZAVATÁS ÚJGAZDAGÉKNÁL Újgazdagék villát építtettek. A bejárat előtt négy szimbolisztikus női szobor áll. A házavatáson egy látogató megkérdi a szomszédjától: — Mondja kérem, mit ábrázolnak ezek a szobrok?

REGGEL A KAPITÁNYSÁGON A kitűnő énekes színészt, aki arról nevezetes, hogy néhány évvel ezelőtt még nem vetette meg az alkoholt, két rendőr részegség és éjszakai botrányokozás miatt bevitte a kapitányságra. Ott kialudta mámorát, és reggel az ügyeletes elé került.

Csáji Gyöngyvér Dorottya 8 éves kislány szellemesen illusztrált meséit tartalmazó ifjúsági kézirattal bővült nemrég a Magyar Elektronikus Könyvtár. A könyv a netre került Napút-füzetek könyvsorozat 81. számaként került kereskedelmi forgalomba annak idején, a történetben egy, az ablakon kiesett gémkapocs lélegzetelállító, világjáró kalandjairól olvashatunk jobbnál jobb történeteket.

Az elrejtett pénz Az egyik családban eléggé itókás volt a gazda, úgy, hogy az asszonynak erősen meg volt gyűlve a baja. Ha hozzájutottak egy kicsi pénzhez, azt sem tudta, hova dugja el, hogy az ura ne kapja meg. Egyszer az egyik nyáron a pénzt a kályhába rejtette el. Úgy gondolta, ilyenkor úgysem gyújtnak tüzet, hát […]

CSALÁS Eddig minden szerelmem rájött, ha megcsaltam. Egy kivételével. Egyszer a véletlen úgy hozta magával, hogy egy Anna után közvetlenül újra egy Annába lettem szerelmes. Az első önfeledt pillanatban kicsúszott a számon: — Annám… Kínos pillanat volt. Még a lélegzetem is elállt, olyan zavarba jöttem. Éppen mentegetődzni akartan, amikor hirtelen rájöttem, hogy ezt is Annának […]

1. Életéről: Költő, meseíró, politikai elítélt (sz. Budapest, 1907– mh. Érkeserű, 1983). Nem volt sem érmelléki, sem keserűi, de azzá lett. Budapesten látta meg a napvilágot egy Seligo nevű olasz apa és Számadó nevű anya gyermekeként. Az órásinasból, kifutóból, írnokból, vándorszínészből és festőből lett költő verseskötetei, meséi a háború előtt is megjelentek Budapesten. Az Írók […]

ÁRUHÁZ Egy pesti, egy berlini és egy newyorki vitatkoznak, hogy melyik városban vannak nagyobb áruházak. — Nálunk van egy áruház — mondja a pesti —, amely kétezer alkalmazottal dolgozik. — Az semmi — mondja a berlini —, nálunk van egy akkora áruház, hogy ha valaki eltéved benne, két hétig nem találja meg a kijáratot. — […]

Írta: Kiss Gábor. Forrás: https://www.szombat.org/ A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapta az életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely szigorú szépséggel egyetemessé teszi az egyéni létet”. A magyarországi híradások azt is megemlítik, hogy apai nagyszülei Magyarországról vándoroltak az Egyesült Államokba. De kik is voltak a magyar felmenők? 1900 decemberében […]

(1.) Hol a disznó? Irénke néni a Besutcában lakott, szép, ölni való disznót vásárolt a malomból. A fiait elküldte a szekérrel, hogy vigyék haza. Ügyesen fel is pakolták a disznót, s avval elindultak. Amikor otthon befordultak a kapun, azt kérdezte Irénke néni: – Fiaim, hát hol van a disznó?

DEMPSEY ÉS A BETÖRŐ Dempsey, az egykori bokszvilágbajnok egy este, dicsőségének tetőfokán hazamegy newyorki lakására. Meglepetésére az előszobaajtó nyitva van. Bemegy a nappali szobájába és rögtön megállapítja, hogy az íróasztal fiókja fel van törve, és hiányzik az ezer dollár, amit délben odatett. Ekkor neszt hall a hálószobából. Gyorsan ráfordítja a kulcsot és telefonál a rendőrségnek:

Egyszer egy román ember beházasodott Kibédre, ide jött lakni a feleségéhez. Megtanult magyarul, de azért lehetett érezni, hogy a magyar nem az anyanyelve.

1948-ban rukkoltam be katonának, Botosaniba irányítottak. Az indulás volt Marosvásárhelyről, majdnem kétszázan voltunk bakák. Na, megérkeztünk a vasútállomásra, hát azt mondta a pályaőr, hogy csak este tíz órakor lesz vonatunk. Mi egy páran elgondoltuk, kimenyünk még a városba. Ki is mentünk.

REVANS A házigazdáék meglehetős későn arra kérik az egyik vendéghölgyet, hogy énekeljen valamit. A hölgy szabadkozik. — Kérem, már késő van, nem szeretném zavarni a szomszédokat. — Sőt éppen ezt akarjuk — feleli a házigazda —, azok a disznók tegnap leütötték a kutyám derekát. Színházi Élet, 1937/16

(Az én színházam c. munka elé) Bármilyen hihetetlen, de ez a könyv kétszer íródott meg. A színház megalakulásának 70. évfordulója után, 2018 őszén, a facebook-on folytatásokban elkezdtem közölni rövidebb-hosszabb írásokat a teátrum hőskoráról, képekkel és a rendelkezésemre álló szerény információkkal, amelyek hétről-hétre dokumentáltabbak lettek, és amelyek egyre több pozitív visszajelzést kaptak az olvasók részéről.

Volt valamikor Gergely Tamással közösen egy káfés – kétes – próbálkozásunk, aminek annak idején nagy jövőt jósoltunk, ám menet közben rájöttünk: rossz fába vágtuk a fejszénket, mikor arra kívántunk választ keresni, hogy miért hallgatnak el idő előtt ígéretes, tehetséges emberek – nyilván, a cél az lehetett, hogy ezzel fölcsiholjuk ambíciójukat, motiváljuk őket valamiképpen. Elvégre azokban […]

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Mikor ismét divatba jöttek a dzsungel-filmek, az egyik filmproducer, Mr. Brown elhatározta, hogy ő is dzsungelfilmet készít. Egybehívta vezérkarát a részletek megbeszélésére. Felállt a rendező, és így szólt: »Van egy ragyogó ötletem. A film főszerepét ne ember játssza, ne állatbőrbe bújt színész, hanem valódi majom. Idomított óriási gorilla legyen a hős, mentse meg […]

(Forrás: a lap FB-oldala) Mivel az utóbbi időben bizonyos kifogások fogalmazódtak meg a Hepehupa arculatváltását illetően, ezért szükségét érzem, hogy Házunk tája címmel olyan bejegyzéssorozatot indítsak, amely választ ad ezekre az észrevételekre.

A 2002-ben létesített, zilahi Hepehupa folyóirat, amelyet az Ifjúmunkás, majd az Előre, később a Romániai Magyar Szó éldetiskoláin formálódott (néhai) Fejér László álmodott meg és vezetett elhunytáig, mindinkább azon van, hogy betöltse művelődési hivatását ama térségben, mely Ady szellemiségétől otthonos: a Szilágyságban. A kolozsvári Krónika napilap nemrég interjút közölt a laphagyományokat tovább éltető fiatal főszerkesztővel, […]

KEDVES KICSINYEINK A gyerekek játszanak a gyerekszobában. Egyszerre megjelenik az ajtóban a nagypapa, és kedvesen megszólal: — Na, gyerekek, ki vagyok? Mire az egyik srác súgva a másikhoz: — Mit szólsz, már a nevét is elfelejtette… Színházi Élet, 1937/14