A családom szöktetése

A tervem az volt, hogy először idős édesanyámat küldöm haza. Ő lesz a hírnök. Előkészíti a házfoglalókat, hogy mi is hamarosan megérkezünk. Meg azután azt is megtudjuk, hogy viszonyul a hatóság az engedély nélküli visszatelepüléshez.
Egy batyuba beleszorítottuk mindazt, amire édesanyámnak szüksége lehetett. Elvittem az állomásra. Megvettem a gyorsvonati jegyet Tornaljáig. A lelkére kötöttem, hogy a jegyre jól vigyázzon. Ha az nála lesz, a vonat akármerre megy is, hazaviszi.
Ne félj, fiam, biztatott kedvesen, de amikor beérkezett a vonat, mint egy kis vézna madárka remegett, ahogy felsegítettem a kupéba.
Rábíztam a kalauzra, Prágában mutassa meg neki, hogy melyik vonatra kell átszállni…
Egy hét múlva megjött a levél. Mennyire vártuk! Mindennap lestük a postást. A háborúból várták így a levelet remegve, mint ahogy most mi… Megíratta a levélben, hogy elfoglalta a kis szobát. Amikor délután Rejdovjánék hazamentek, ő már bent ült, és közölte velük, hogy ott is marad. Kitört a botrány, de őt nem bántották. A Rejdovján család tagjai egymást szidták, veszekedtek, hogy minek kellett nekik odaköltözni. Az eredmény az lett, hogy a Rejdovján fia a feleségével otthagyta a házunkat és visszament Telgártra, a saját falujába.
Eltelt pár hét és én csendesen előkészítettem a feleségem és a két gyermekem menekítését is.
Azután már csak arra vártam, hogy a gazda, Prásek ne legyen otthon, de a tehéngondozó cseléd se. Az a nap is elérkezett. Egy táskába becsomagoltuk a legszükségesebb holmikat. A feleségem és a két gyerek köznapi ruhában,mint ahogy szoktak lenni, szépen kimentek a kapun. Nem volt a kezükben semmi, mintha sétálnának egy kicsit a városban. Mentek egyenesen az állomásra.
Én egy kis idő múlva a pakkot a biciklimre tettem és karikáztam utánuk. Egyszerre érkeztünk. Megvettem a jegyet, és őket is, mint édesanyámat, feltettem a gyorsvonatra. A kalauzt megkértem, hogy legyen a segítségükre a prágai átszállásnál.
Ott maradtam egyedül. Mi lesz ezután?
Amikor este elérkezett a fejés ideje, a tehéngondozó zörgetett az ajtónkon. Kiabált, hogy panyi, panyi, magyarszki panyi, de hiába…

* Részletek

(Folytatjuk)

Előzmények: Bevezetés / 1. rész  / 2. rész / 3. rész /  4. rész / 5. rész / 6. rész / 7. rész / 8. rész / 9. rész / 10. rész / 11. rész / 12. rész / 13. rész /