Damó István tárlatának szeptember 30-i bemutatóján elhangzott beszéd a Népmese Napján a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégek! Kedves Barátok! A Népmese Napját ünnepeljük – a magyar kortárs grafika egyik legkiválóbb képviselője, Damó István meseillusztrációinak a kiállításával. Damó István évtizedek óta foglalkozik a mesékkel, a Kriterion és a Ion Creanga kiadók […]

Önéletrajzi dokumentumregény Itt, ebben a külvárosi iskolában tanított dr. Indig Ottó, a későbbi irodalomtörténész, színikritikus, lapalapító és egyetemi tanár. Testes, nagy tudású, 40 év körüli ember volt. Egy időben ő vezette az iskolai Învăţământul politic-ot (politikai szemináriumot). Ez, ugye már mond valamit, de hadd ne kommentáljam. – Hogy én itt tanítok, érthető: se protekcióm, se […]

Harry Russel-Dorsan harctéri levelei (Regényrészlet) Az út, beláthatatlan mérföldeken át, az egész város, minden tér, minden utca, minden hely és szöglet a menekülők ezreivel van tele. Rettenetes porban és zsivajban, tolongva, megakadva, szitkozódva s kétségbeesetten, mint pokoli színházégések karzati közönsége, sietnek, szaladnak, loholnak előre, tragikusan.

Önéletrajzi dokumentumregény Nehéz ám az ingázó tanárok élete. De ezt csak az ismeri, aki maga is kipróbálta. Reggel ötkor, hatkor felkelni, fél óra, egy óra döcögés az autóbusszal, aztán elgyalogolni a suliba, tanítás után megint ugyanez visszafelé… Nem kéjutazás annyi szent.

A  p á p u a  f e l e s é g  o t t h o n  m a r a d t Biró annyira beilleszkedett a pápuák életébe, hogy bennszülött barátai mind gyakrabban kapacitálták: válasszon magának pápua feleséget. Ez távolról sem volt olyan egyszerű dolog, mint első látásra tűnne, hiszen a fehérek […]

Azokban az ősrégi, pogány, a kereszt szentségét fel sem ismerő időkben még nem merült fel bennem a kérdés: vajon mennyi időt vesz igénybe a képtelenbe való beilleszkedésem? És vajon képes leszek rá? Elfogad-e így továbbra, legalább középtávra a test, a lélek, (amely egy korlátok nélküli, igénytelen testforma), kitartanak-e a többi, láthatót, láthatatlant összefogó kapcsok, varratok, […]

A Székelyföldben olvashattuk három részben (2014 február, március, április) az Óriásmozaikról szóló napló részleteit, sajtókivágásokat, Cseke Gábor felvezető, összekötő és riporteri szövegeit, beszélgetéseit Zsigmond Márton képzőművésszel. Zsigmond Márton életéből tíz évet fordított az Óriásmozaik készítésére.

2014. április 25-én mutatták be Hadnagy József Kő és tükör között című új verseskötetét Debrecenben. A versekből, a költő mellett, Fodor Anna olvasott fel. A könyvet dr. Bertha Zoltán kritikus, irodalomtörténész méltatta. Alább olvasható szövegének szerkesztett változata. Hadnagy József otthonra talált itt Debrecenben, de ez az otthonosság kettős, hiszen lelki hazája egyrészt a szűkebb pátria, […]

Egy évszázados vita és újabb hajtása Az első világháború könyvtárnyi irodalma, melynek erőteljes gyarapodása napjainkban is tart, sok homályos összefüggést megvilágított már, s – különösen az utóbbi évtizedekben – számos korábbi vitakérdést nyugvópontra juttatott.

A vagon Az ember, ha tehervagonban akar utazni, jól gondolja meg, hogy annak bizony nincs rugózása, mint a személyvagonoknak, hanem kemény megpróbáltatást mér az utas hátsó felére. A vasúti sínek hossza átlag hat méter, ekkora darabokat szokás lazán egymáshoz illeszteni, azzal a körmönfontan egyszerű módszerrel, amely lehetővé teszi, hogy a hőhatás tágíthassa az acélt, de […]

Bukarest legnagyobb zöldövezetében, a város északi részén lévõ Herăstrău parkban három magyar személyiség szobra található. Ezek ismertetése előtt azonban szóljunk néhány szót a parkról, amely 187 hektáron terül el és 1936-1939 között létesült a Colentina folyó egykori lápos, mocsaras medrében.

Egy pillanatig sem volt magába zárkózó, rejtőzködő típus dr. Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász – sőt, mondhatni, ennek épp a szöges ellentéte az igaz. Barátságos, jókedélyű, vérbeli mókamester, társaságkedvelő ember, akinek nagy szíve van és minden érdekli, ami emberi.

Másnap már egy századosi rangot viselő katonatiszt elé lett vezetve, aki megkezdte az alapos, minden apróságra kiterjedő kihallgatását egy civilbe öltözött román tolmács segítségével. Közel egy óra hosszat tartott a kihallgatás. Miután mind a hárman aláírták a jegyzőkönyvet, a kihallgató tiszt röviden közölte vele az eredményt: – Elég körülményes a maga helyzete, mert nincs semmiféle […]

Bogdán Józseffel Sinkovits Péter beszélget I. S. P.: Nap mint nap tapasztalom barátaimnál, hogy váltani, változni szeretnének, különösen az ötvenedik életéven túl. Ezt az igényt te is észrevetted? B. J.: Igen. A faluban, ahol élek, Torontáltordán, megfigyelhető ez a vágy az emberekben. Egyik napról a másikra váltanak azáltal, hogy megkapják a kettős állampolgárságot, s elmennek. […]

Verssé változhat-e a költő? Balla Zsófia az idő múlásával egyre inkább vonzódik a súlyosabb tartalmakhoz 2009. január 15-én a tizenévesen kötettel debütáló költőnő hatvanadik évét töltötte. Első kötetének Élet c. verse végén lírává oldódott megállapítás: “A dolgok hamar s gyakran történnek./Az ember már régen nincsen,/s a fogason még van kabát.” Ilyesféle megérzések mentén indult évfordulós […]

Barabási Albert-László szerint úgy tűnik, ugyanaz a kéz tervezte valamennyi hálózatot 2008 nyarán bővített és átdolgozott kiadásban jelent meg magyarul Barabási Albert-László amerikai fizikus professzor világhíres tudományos sikerkönyve, a Behálózva. A hálózatok új tudománya. A csíki kötődésű, fiatal tudóst, aki az “erdélyi kiadást” tanárainak dedikálta, iskolavárosa, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala látta vendégül nagy szeretettel augusztus 8-án, […]

Kolozsvár – Brassó. A 6-7 órás út minden kis állomását ismertem. A vonat bezötyögött a késő éjszakába, s a rosszul megvilágított állomásokon, Kőhalom után, már egyre fokozódó örömmel és várakozással figyeltem kifelé az ablakon. Tudtam, láttam, bár vaksötét volt, hogy már ismerős hegyvonulatok zárják a szemhatárt, hogy ott kuporog a város a Cenk kúpja alá […]

Munkatársunk, a marosvásárhelyi Kocsis Francisko, a magyar irodalom tolmácsolóinak ifjabb generációjának egyik megbecsült tagja, maga is költő, tavaly óta József Attila fordításokon dolgozott. Néhányat mi is bemutattunk honlapunkon, most viszont letett az asztalra 51 válogatott József Attila-verset román nyelven (két részletben láttak napvilágot a Vatra c. folyóirat 2012/10-11. és 2013. 6-7. számában).

A káfé főnix nevében Cseke Gábor kérdéseket intézett Keszthelyi Györgyhöz, második kötetének (Csendéletmezsgyén) nyilvános megjelenése kapcsán a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában: 1. Miként fogalmaznád meg azt a változást, ami költészetedben – tapasztalatod szerint – mára bekövetkezett előző kötetedhez, a Bárány kalasnyikovval-hoz képest? A változás annyiban állna, hogy az előző kötetben annyiszor emlegetett pesszimizmus még inkább […]

És ti már felvettétek a magyar állampolgárságot? Kérdezi szinte hetente valaki ismerőseink közül. Nehéz okosan felelni, mert a száraz nem után azonnal jön a miért nem, és ez már önmagában is konfliktushelyzetet teremt. Alig lehet elkerülni, hogy nemzeti büszkeségében meg ne sértsük a kérdezőt. A kijelentés, hogy nekünk nincs szükségünk sem magyarságunk megéléséhez, sem gyakorlásához […]

Harsányi Istvánnak Egy frappáns előjáték a szerző vajúdásáról és ezen írás születéséről. Beszélgetésünk rémmesébe illő színhelyen zajlik: egy egri kiskocsmában. Közgazdász barátom (és a maga módján tisztelőm) túl van az ital előtti szófukarság mogorva állapotán, beszél, beszél. Ember legyen a talpán, aki ilyenkor meg tudja őt akasztani.

Huszonegyedik századunkban, és annak is az elején, nem csupán a könyveknek, hanem a szavaknak is megvan a maguk sorsa. A nyomtatott könyvek szép csendesen átalakulnak elektronikussá, a szavak közül pedig néhányan, a mások kárára, előretörnek és kimondottan divatossá válnak. És mivelhogy a nemzetközi nőnaphoz közeledünk, hadd jelezzem például a „hölgy” szó diadalmenetét. Ugyanis manapság a […]

Gondolom, még sokan emlékeznek Molnár H. Lajosnak a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig megjelent, nagy port felverő és szinte azonnal elfogyó riportköteteire (És akkor átmentem a tűzön, Kilépés), meg regényeire (Donki Ákos, Falra hányt esztendő). Ez utóbbi után már nem is jelenhetett meg több könyve Ceauşescu Romániájában, újságokból, folyóiratokból is kitiltották, könyveit kivonták […]

Új monográfia Váci Mihályról Napjaink olvasói, irodalombarátai hozzászoknak ahhoz, hogy nem csupán nyomtatott – Gutenberg–műhelyekben készült – könyvet „lapozhatnak”, hanem elektronikus postán érkezett alkotásokba is beletekinthetnek, csak egy kattintás kell hozzá s máris előttünk a Mű. Ilyen úton került a látókörbe Tasnádi Gábor újabb munkája is. A Google–keresőbe beírt hívószám – http://mek.oszk.hu/10600/10622 – elénk varázsolja […]

– vele (képzelt) beszélget Kerekes Tamás Roy Beant 1882 augusztusában nevezték ki Texas nyugati része, a Pecos-folyó mentén lévő területek békebírójának. Nyaka körül ott őrizte hajdani mozgalmas múltjának emlékét, a kötél nyomát, amellyel majdnem felakasztották. Miután bíró lett, irodáját egy kocsmában rendezte be, ott hozta meg ítéleteit és árulta ihatatlan pálinkáját.