Bágyoni Szabó István: Versvirágvasárnap*
ahányszor hó hull s az idő mélyén
valahol egy-egy füstös Pilvaxban
himnuszok kelnek istenek arcán:
annyi tavasz van Tovább »
ahányszor hó hull s az idő mélyén
valahol egy-egy füstös Pilvaxban
himnuszok kelnek istenek arcán:
annyi tavasz van Tovább »
De semmi sem volt ahhoz a szeretethez hasonlítható, amellyel Misi bácsi körülvette Zsilétát. Kezdettől felfigyelt rá, szerette az egyéniségét is, a lassan kibontakozó világát is, megértette, hogy miért fest fekete fákat, fekete tájat, fekete eget, fekete világot, nem szörnyülködött és nem forgatta a szemét. Tovább »
A Periszkóp portálon olvastuk:
„Elhunyt hétfőn, 2021. április 12-én Bukarestben, életének 78-ik évében Zsehránszky István újságíró, lapszerkesztő, portálunk volt munkatársa.
Zsehránszky István újságírói pályájának utolsó éveiben az Új Magyar Szó Kisebbségben című havi mellékletének szerkesztője volt. A napilap 2012-es megszűnése után évekig a Maszol.ro Kisebbségben című rovatát gondozta. 1999-től nyugdíjazásáig előbb igazgatóként, majd főtanácsosként az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában dolgozott”
Fenn az ég és lenn a tó,
rajta vár a kis hajó,
elméláz egy kormorán,
átölelsz a nyár fokán. Tovább »
Az erdélyi fotómozgalom szolgálatában kifejtett több mint hat évtizedes munkásságáért, a falu világát, a népéletet megörökítő, emberközeli, színvonalas művészetéért Janovics Jenő-díjat kapott Bálint Zsigmond fotográfus. Itt közölt fotói a HMKK 2008-as oroszhegyi nemzetközi fotótáborában készültek. Gratulálunk! (Gyermeklánc, Szilvaszüret)
hát eljött ennek is az ideje
lehull szemedről a hályog
nem magyarázkodsz
se prózában se versben
mi írva volt már a láthatáron Tovább »
Az AIDS (a hetvenes évektől napjainkig)
Eddig legalább 22 millióan haltak meg világszerte az utóbbi két évtizedben a korunk pestisének is nevezett AIDS-ben, amelyet ma sem lehet gyógyítani, bár gyógyszerkoktélok segítségével a páciensek állapota stabilizálható. Először 1981-ben az Egyesült Államokban figyeltek fel az immunrendszer gyors leépülésével járó megbetegedések megsokszorozódására. Tovább »
A nagyhírű Groningeni Egyetem Fiziológiai Intézetének dísztermében 2007-ben ünnepséget rendeztek Szent-Györgyi Albert (1893-1986) emlékére, aki 1922 és 1926 között ezen az egyetemen dolgozott. A híres orvos-kémikus 1937-ben kapott Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért, ennek 70. évfordulóján történt emléktáblájának leleplezése is a Fiziológiai Laboratórium régi épületének falán. Tovább »
napok kései sárgája. a múzsa
kivette maradék
szabad napjait. Tovább »
*világűri csend
veled a végtelenben
lenni volna jó
(Sepsiszentgyörgy, 2021. március 8.) Tovább »
Hagyjatok röhögni magamban –
felfuvalkodott, napi elmúlások –
honnan és mennyi hálapénzért
örököltetek annyi fekvőhelyet,
üres falakat, ahol
graffiti-könnyetek évekig csordogál,
jóllehet mozdulatlan? Tovább »
Tépik Gyurka arcát az unokák,
föl-le, jobbra-balra,
hátha kisimulna rajta a toka,
a kisebb-nagyobb hurka,
a ránc,
hátha eltűnne a sok sorsjel róla,
tükrön legyek piszka. Tovább »
Móricz Zsiga: Vidéki bekecses gazda. Ha hosszú haját nem látnád, és nem tudnád, hogy a legmodernebb író, minek is tartanád?
Herczeg Ferenc: Főispán. Konzervatív külső. Óvatos kikerülése minden polgári külsőségnek.
Molnár Ferenc: Kifogástalan rendezés. Legfinomabb kellékekből gondosan összeválogatott hanyag külső. Tovább »
Mottó: „Ez nem negédes jajgatás,
finomkodó poéta-lárma, de fejem fölött penge leng
s fejem alatt kigyúlt a párna.”
(Dsida: Tóparti könyörgés)
Száraz ág
Szép lankadt novemberi gally,
jó bánat tiszta, lassú míve,
kiről levált a röpke raj
s alatta hajló, száraz íve
maradt hús, haldokló kezeknek,
magánnyal dús és koldus ág,
melyen csak emlékek rezegnek:
elvégezett szomoruság ! – Tovább »
Ez lenne a címe annak a vallomás-gyűjteménynek, mellyel a Káfé főnix portál tisztelegni szeretne idén a Magyar Költészet Napja előtt. Felkérjük a portál munkatársait, barátainkat, küldjenek erre a célra olyan alkotásokat, melyekben lelki-szellemi rokonukról értekeznek, arról a költőről (szerzőről), akit gondolkodásában, lelki világában, versbeszédében legközelebb éreznek magukhoz. Ezt a „rokonságot” természetesen versekkel is lehet illusztrálni. Műfaji, terjedelmi megkötöttség nincs, csupán a határidőt kérjük betartani, azaz március 25-ét.
Az időben begyűlt, szerkesztett anyagot portálunkon április 11-én közzétesszük.
Köszönettel: B. Tomos Hajnal, Cseke Gábor, Nászta Katalin
A címfotón: Oláh István Örök világ című felvétele
1. Kocsis Francisko: József Attila într-un vis / Álmomban József Attila (Markó Béla fordítása)
2. B. Tomos Hajnal: Rokonom, Lackfi János
3. Láng Eszter: kavics (józsef attila emlékére)
4. Cseke Gábor: Petőfi utánérzés
5. Csata Ernő: Európa peremén
6. Nászta Katalin: Rokonom, a KÖLTŐ
7. Albert-Lőrincz Márton: És egyszer csak megjelent a Vitorla-ének
8. Hadnagy József: Nehéz batyu az Isten
9. Tóth Mónika: Tudom nem lehetek…
10. Albert Csilla: Rokonom, a KÖLTŐ
11. Para Olga: Rokonom a költő, Pilinszky János
12. Csák Gyöngyi: Rokonom: a KÖLTŐ, Radnóti Miklós
13. Keszthelyi György: Rokonságok és párhuzamok
14. Hodos László: Rokonom, a költő
15. Hajdú Mónika: Kombin’art
16. Kiss-Székely Zoltán: Üzent nekem a nagyapám
17. Márton Károly: Elődök üzenete
18. Somorčík Sz.Rozália: Nincs rokonom a költők között
19. Szuhay-Havas Marianna: Mit látsz bennem?
20. Demény Péter: Megkéstem
21. Oláh István: Az egyik legkorábbi borzalom,
a gyermekkor egyszerű
gyönyörű teremtő két szava…
mondjuk hogy te vagy a királylány
s a fülig pirult szeplős kis szöszke fején
a napszítta olcsó perkál-kendő fölött
már ott villogott a gyémánt-korona Tovább »
Estébe forduló késő délután lehetett valamikor nyár derekán. Az égbolt narancs és rózsaszínű fényben úszott. Egy folyó mellett haladtam el, amelynek partját benépesítették az emberek és állatok. Az egyik fűzfa alatt egy szamárkanca heverészett békésen a kis csikójával. Tovább »
(Ghyczy György Térkép l.c.
képéhez.)
Romos világunk felett
Mégis virrad
Vulkán tombol a mélyben
Fölkel a nap Tovább »
Egy színész megbolondult; teljesen megbolondult ez a színész – újságolja ismerősöm –, rohan az utcán, és motyog magában, sós perecet kér a trafikban, és újságra ragasztja fel a bélyeget, s a villanyt, a villanyt lakásán egész éjjel égeti, pedig a darab bemutatója, melyben főszerepet játszik, egy hét múlva lesz csupán, bolond ez a színész, úgy bizony, összerezzen, ha szólnak hozzá, s ha beszél, csak a szerepéről van szava, nekihevült és megszállott az arca, hangja csupa szenvedély; nem normális ez a színész, ha mondom – így járókelő ismerősöm, s azzal tovább lép. Tovább »
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a magyar szellemi élet számos jeles személyisége emigrációba kényszerült. A kivándorlók csapatát gyarapította Vállas Antal (1809-1869) is, akit hatvan éves korában ért utol a halál a Mexikói öböl partján, s akiről egyebek között mint nevelőről, matematikusról, mérnökről, fotográfusról, tudomány-szervezőről, egyetemi tanárról, papról, kávé-ültetvényesről, akadémia-titkárról emlékezik meg az utókor. Tovább »
Húsvét táján ajándékba kaptam egy könyvet, amelyet a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete adott ki az újvidéki Léphaft Pál valamivel több mint félszáz karikatúrájával és ami még kiválóbb ötlet: a szervezet felkérésére, határokon innen és túl, ugyanennyi magyar újságíró írt egy-egy szöveget a karikatúrák mellé. Ezekhez ugyanis önmagukban nem társultak szavak – csak gondolatok. A szavak és a rajzok együttese viszont az bizonyítja, hogy ez a kettősség képes tovább görgetni a mondanivalót, és még inkább olvasóbaráttá teszi azt. Tovább »
fehér bútorok közt meghal a vírus
meghal
de halála
nem jut eszébe Tovább »