Zsubori Ervin: Nevezetlen Dátumok Fala (elektrografika, 2006; részlet) – Káfé Főnix selection 2020 #1-7 Tovább »

A Földközi tenger partján töltötte utolsó hónapjait Jókai Mór (1825-1904). Második feleségével, az ifjú Nagy Bellával 1899-ben házasodtak össze, ezt követően Európában utazgattak, így jutottak el a francia Riviérára is.
1903. november 1-től 1904. április 17-éig tartott a házaspár „téli nyaralása” Nizzában, ahol előbb a Grand Hotelben szálltak meg, majd Bella asszony a Promenade des Anglais 67. alatti modern épületben talált és bérelt lakást. Tovább »

80 éve született

Gion Nándor (1941-2002) vajdasági író
Simonffy András (1941-1995) író
Tar Sándor (1941-2005) író, szociográfus
Utassy József (1941-2010) költő, műfordító Tovább »

Az ejtőernyőst az ég küldte
Ilyen vidékről sosem álmodott
Ha álmodott, elkerülte
Most megfejtésre vár ez a titok
Hogy ki ő, mi lesz belőle
A kopár tájon, hol földet fogott Tovább »

A második világháború vége felé a frontról hazakerült Seymour Glass-t (meséli J. D. Salinger) Muriel, a menyasszonya meghívja túlontúl polgári családja körébe vacsorára. A lány szülei, akit aggasztanak a fiatalember bizarr nézetei, felteszik az ilyenkor szokásos, „klasszikus” kérdést: milyen karriert lát követhetőnek a maga számára a háború után. Seymour mindannyiuk megrökönyödésére azt feleli, nem szeretne semmi egyéb lenni, mint döglött macska. A jelenlévők e választ az illető bolondériája újabb jeleként könyvelik el, anélkül, hogy sejtenék, hogy e kiváló szereplő (aki, végül is: napjaink Miskin hercege), e ragyogó költőtehetség válaszában egy régi Zen-parabolára utalt: ” Mi a legfelbecsülhetetlenebb dolog a világon ? – kérdezték egyszer a Zen-mestertől. – Egy döglött macska – válaszolta amaz. – Mert ki adna érte akár egy fabatkát is? ” Tovább »

Olyan volt ez az év, mint a támadás
az ikertornyok ellen, és hát én, aki
terroristák nélkül is megrendülős vagyok, Tovább »

Egy esős vasárnapi délelőtt kék dzsekis, maszkos férfi csengetett be dr. Indig Igor kapuján.
– Ki az? – sietett a videó-kaputelefonhoz az egyetemi oktató, aki éppen újságot olvasott, és ilyenkor nagyon nem szerette, ha zavarják.
– Az édesapád.
– Kicsoda? – állt meg benne egy pillanatra a lélegzet. –Volna szíves hangosabban beszélni? Tovább »

Mélyhűtött pulykaszárnyon szálldos el az idő…

Fény az alagút végén * Fotó B. Tomos Hajnal * Boldog, békés új évet a Káfé minden munkatársának és olvasójának ! Un AN NOU cu pace și bucurii !

Most múlik pontosan.
Engedik. Repedten
kileng belőle a sóhaj.
Rossz év volt, kegyetlen. Tovább »

Boldogabbat és kitartóbbat,
Késednek kenyeret, sónak

Sótartót, malacot zsírnak,
Kolbászt csomagolópapírnak, Tovább »

Zsubori Ervin: Nevezetlen Dátumok Fala (elektrografika, 2006; részlet) – Káfé Főnix selection 2020 #7 Tovább »

Amikor kilépett a lépcsőházból,
nagy, aranyos keretbe botlott:
a képen már csak egy fül
és egy nyakkendős ingmell látszott. Tovább »

Tegnap, ha voltam, nem a mai voltam,
holnap, ha leszek is, megint más leszek.
A mai holnap elpihen már holtan,
tegnapot felednek mai életek. Tovább »

Megjött az Ősz tegnap, hogy leltározzon
lám mennyit ér a Nyár?
Öreg szája pöfögtet, mint a mozdony
és közben arra vár,
hogy finom, sűrűn megszőtt köd-szobáját
a nap leoldja; igen nyomja vállát
egy idő óta már. Tovább »

Gyerőffy János kapitánynak ugyancsak igyekeznie kellett, nehogy az orrára csapják a kaput. Két napja szinte le se szállt a nyeregből, délnek tartott, úgy tervezte, ha eléri a Balkánt, megmenekül. Onnan már könnyű eljutni Olaszföldre, akár Angliába is áthajózhat. Megvolt a szerencsétlen csata Erdélyben, robajában eltűnt a nemzet költője és még oly sokan, akik neve máris nyomtalanul felszívódott, mint az eső cseppje. Tovább »

Borzhistória

Alig hüvös, szellőtlen reggel. Körül az aranyszinü égbe alacsony, gömbölyü, ugaros dombok ivelnek bele; a dombok ölében, a tágas, sárgára égett udvar akáccal árnyalt oldalán a ház fehéren vakit, mintha izzana. Pedig a hosszu, függőkertnek tetsző tornác pazar virágpárkánya még hajnalian üde: a gardéniák merev piros meg rózsaszin gömbjei, a lenge flokszok, a ledéren elomló lusta petúniák harmatban szineskednek. Tovább »

ESTE-BÁCSI

Este-bácsi fent az égen
Hold-sarlóval
csillagot arat.
Nem kell félned,
drága gyermek,
holnapra még
neked is marad. Tovább »

Zsubori Ervin: Nevezetlen Dátumok Fala (elektrografika, 2006; részlet) – Káfé Főnix selection 2020 #6 Tovább »

Mara Árpád – Sepsi Árpád: Farkasaink

(Csíkszereda, 2009, Lektor: Prof. dr. Náhlik András, Fényképek: Mara Árpád, Címlapkép: Szabó-Szeley László)

Még soha nem láttam farkast. Pedig gyermekkoromtól járom az erdőt rendületlenül. Sőt, ha lehetőség volna valamiféle időutazásra, akkor legszívesebben a gyűjtögető ősök csapatában képzelném el magam. Volt már farkasnyakam, többször is, amikor a megkopott nyakcsigolyák miatt alig tudtam fordítani a fejem, de a farkasvakság szerencsére elkerült és a farkasétvágy sem vitt tévutakra. Tovább »

Hölgyeim és Uraim,

bocsássanak meg, már megint gyerektörténettel jövök – de hát ebben a rovatban az életösztön ama röpke, egyéni villanásait gyűjtögetem, amik mellett rendesen elszalad a konvenciókra, mindig visszatérő formulákra kényszerült „jelen történelme” az újságírás – és mit tehetek róla, ha ilyet főként a gyerek produkál?
Ehhez mit szólnak?
Én csak továbbadom, Ernő meséli. Tovább »

Életutam a nagybányai napilap – Bányavidéki Fáklya – szerkesztőségébe vezetett. Igaz, csak korrektorként, de az akkor is jobb választásnak tűnt az elzárt falusi magánynál. Nem mondhatnám, hogy egyéni ambíció munkált volna bennem, inkább a nehézségek előtt megtorpanó, azok elől megfutamodó ifjú lázadása, menekülése volt. Tovább »