Hadd rakjak új fészket magamnak,
ha már ásítok a lajhárok ketrecében,
ha beköltöztem viharvert tudatomba,
amely unalmas, mint egy otromba,
kidolgozatlan felvonás. Tovább »

(Kisregény)

János szótlanul ment tovább. Úgy tűnt neki, hogy a Láthatatlan is elhagyta, nem csak a Törpe, de mégis nyugodt volt, hiszen ott van vele a régmúlt, a múlt, a jelen, és valahol mélyen benne a jövő magja. Igaz, semmit sem értett belőle, de hitelt adott a Láthatatlan szavainak, mert az mindig igazat szólt. Tovább »

Ünnepelni csak méltóan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.
Csak akkor, ha van mit, s ha indokoltsága, vagy az ünnep kegyeletessége harmóniában van az emlékezés és a maradandóság feltételeivel.
Díjazni is csak akkor és csak azt érdemes, aminek méltó respektusa emeli, s nem megfosztja az ünnepet a dicsfénytől. Tovább »

Múltjukba révedő fák alatt
a halál fölött ezernyi virág,
s a kékség úgy ragyog,
mint a legszebb nyár. Tovább »

Kezdetben sokat hallgattam, mert nem ismertem a nyelvüket. Ők is hallgattak, amikor velem voltak, mert tudták, hogy úgy sem érteném szavukat. Aztán elkezdtem tanulni: minden nap egy-egy szót. Hosszú idő múltán összeállt a dal. Amikor először elénekeltem nekik, a saját nyelvükön, ők ismét csak hallgattak. De ez a hallgatás körbefonta egész lényemet, bársonyosan simította végig arcomat, ajkaimat, ott ahol ahol a dal kibukott.
Akkor jöttem rá, hogy a hallgatás többféle lehet.

TALÁLKOZÁS A SZÍNHÁZZAL – SEPSISZENTGYÖRGYÖN

A Tamási Áron Színház 70 éves évfordulóját ünneplő eseménysorozat keretében szombaton, 2018. november 27-én az erdélyi Philther-munkacsoport mutatta be a sepsiszentgyörgyi színház néhány kiemelkedően fontos előadásának színháztörténeti elemzését.

11:00 – megnyitó, Jákfalvi Magdolna és Kékesi Kun Árpád Philther-projektvezetők videóüzenete

11:05 – Woyzeck, r. Tompa Gábor, 1980 (Bemutatja: Boros Kinga) Tovább »

Restellem bevallani, eddig már többször is megijesztett a Malom utcai huszár Székelyudvarhelyen. Elég sokáig a vár- udvaron állt (pontosabban ült a lován), amíg aztán valakik nagyon helyesen úgy gondolták, mégsem ez a legjobb hely neki. A vár már felépítésének hónapjaiban erősen gondolkodóba ejtette a város lakóit, lehet, e műanyagból fröccsöntött figurával sem lesz könnyű összebékülni. Tovább »

Hogy ne az írásról szóljon az írás,
hagyni kéne már az ars poeticát;
eszem a száraz, sós dextrinpálcikát,
akár egy jóléti evőmániás. Tovább »

Fogy az idő: félek, hogy megtört leszek,
hogy jobban kicsavarnak, legyűrnek,
eltemetnek. Tovább »

„Küzdjünk a lusta munkások ellen!” (1931) Ismeretlen alkotó plakátja (egy kiállításról)

– Miért nem találnak egy jó szakácsot? – kérdezte Lenin Maxim Gorkijtól egy, a Kreml éttermében elfogyasztott munkaebéd után. – A dolgozókat ízletes fogásokkal kell a helyes táplálkozásra ösztönözni – folytatta Lenin. – Ehhez pedig egy tehetséges szakácsra lenne szükség.
(A történetnek nincs csattanója, Gorkij nem pazarolt nyomdafestéket a tehetségtelen szakács további sorsára.) Tovább »

Addig néztem a lenge, fátylait úsztató táncosnőt, míg elindult tollam a lapon. Minden rezzenésnyi mozdulatát szóra „fordította le”. Egy-egy fergeteges piruettből hosszú pongyolamondat lett, a megtorpanásokat gondolatjellel, az őzikeugrásokat pedig felkiáltójelekkel ábrázolta. Amikor vége lett a táncnak és lehullt a függöny, egy sűrűn beírt lap hevert előttem. Egy hosszú-hosszú prózavers. Tovább »

Csöndben kanalazták a forró, aranysárga tyúklevest. Május lévén, kinn terítettek a lugasban. Az asztalfőn ült a fehér bajszú, piros képű ünnepelt, Péntek Mátyás, nyugalmazott, pontosabban, két napja nyugdíjas kőműves. Éppen ezt ünnepelték most, szűk családi körben fiai, menyei, egyszóval az egész család. Tovább »

Anyám gondozta megvakult apámat,
de ha érezte, hogy eljön az óra,
időt szakított pár infúzióra,
majd tovább főzött, mert étvágya támadt Tovább »

Hogy is volt az az egykori váradi/erdélyi/romániai vicc?
Hát úgy, hogy az edélyi magyar értelmiséginek három lehetősége van: az alkoholizmus, az elbujdosás és a harmadik út: járhatatlan.
Zudor János halálhírére ez a harmadik út jut most eszembe. Az ő élete és pályája ez volt: ez a járhatatlan harmadik út. Úton volt, mint Jack Kerouac, de járhatatlan úton. Tovább »

NEHÉZ EMBER

Felrúgott
minden írott
szabályt. Tovább »

halottak napján vasvirágok
vöröslenek a házsongárdban
a pompás megsemmisülésben
istentagadó bátorság van Tovább »

TALÁLKOZÁS A SZÍNHÁZZAL – SEPSISZENTGYÖRGYÖN

Pálffy Tibor, Derzsi Dezső, Mátray László Kaisers Tv, Ungarn c. előadásban Sepsiszentgyörgyön

Izgultam. Vajon hogyan fogadnak? Vajon mivé váltam? Magamra is kíváncsi voltam.
Istenem, minden megváltozott! Az épület, az irodák, a színpad, mikor játszanak rajta. Más, mint akkor. Nincs függöny, nincs lyuk, amin kileshetsz. Feketék a falak a nézőtéren.
A színház előtt macskakövekkel lerakott tér. Sétáló tér. A kirakatban plakátok, most épp a régiek közül, amiket még én sem ismerek. Tovább »

Nem mintha a világban nem volnának iszonyú rémségek (Braziliában államelnöknek választottak, természetesen az ismert féknyúzós háló- propagandával, egy szélsőjobboldali eszementet, aki azzal kampányolt, hogy a diktatúrában több politikai ellenfelet kellett volna fizikailag megsemmisíteni, és könnyítené az Amazonas esőerdő kivágását), meggondolkoztató folyamatok (Angela Merkel kancellár politikai agóniája az európai konstrukció és stabilitás összefüggésében), vagy éppen felemelő pillanatok (amerikai muszlimok 120 ezer dollárt gyűjtöttek össze a pittsburghi zsinagógában meggyilkolt emberek családjainak; Roger Federera megölt ellenzéki újságíró miatt nem utazik bemutató mérkőzésre Szaúd-Arábiába), de mindaz, ami napjainkban a romániai igazságszolgáltatás rendszerében-gépezetében történik, szerintem világszenzáció. Tovább »

te tudtad
hogy félálomban
még semmi nem igaz Tovább »

Gyöngyfüzér

Nekem fontos,
hogy átlássam
mi történt… Tovább »