Az egyház színe előtt vagy háta mögött? Egy roma házasság különösen regényes emlékeket hagyott bennem. Koti és Liza frigyérői van szó. Abban az évben a cigány zarándokok Lourdes-ban egy camping területén táboroztak. A zárónapon a lakókocsik többsége elhagyta a tábort, rengeteg munka volt még hátra, hogy a területet megtisztítva adjuk vissza a tulajdonosoknak. De két […]

A pénz vagy a lány Cigányország tarkabarka világában nagyon különböznek a házassági szokások. Amíg a mánusoknál és a jéniseknél a családok nem avatkoznak bele a fiatalok választásába és a házasságkötés különösebb hercehurca nélkül történik, addig a romák és a zsitanok általában megőrizték a gyermekek kiházasításának a szokását, gyakran az érintettek megkérdezése nélkül, és fényes lakodalmat […]

Lyukak a kabáton Minden nép, emberi csoport kultúrájának egyik eleme az a kohézió, amely a megalapozott, erős, élő, harmonikusan fejlődő értékek körül alakul ki. Mivel érdekelt a cigány nyelv, először megtévesztett benne az egység hiánya, szétszórtsága, csekély szigora, szegényes védekezése a külső hatásokkal szemben, amely mindig is így volt: ezt bizonyítja az a jelentős számú […]

„Add meg nekem, uram, jó szerencséd!” (Mala imája) A cigány életében nem sok összefüggés van az erőfeszítés és az eredmény között. Minden a szerencsétől függ, és attól, aki megadhatja vagy megtagadhatja, a Deitől, akit a mánusok baro Develnek, nagy Istennek hívnak: közvetlenül tőle függ minden. Nono mindig úton van, de se jogosítványa, se biztosítása. A […]

Jövőre Romanesztánban! Világkongresszus Londonban, Genfben, Göttingenben, Nemzetközi Cigánytanács, Cigány Világszövetség… A sajtó gyakran beszél ezekről a mozgalmakról, gyűlésekről, harcias szervezetekről, amelyekben nem mindig könnyű elválasztani a búzát az ocsútól. Igaz, nagyon kívánatos, hogy a cigányok és más nomádok összefogjanak jogaik érvényesítése érdekében, kultúrájuk fejlesztésére, azért, hogy elfoglalják valódi helyüket az emberi családban, amely nem mindig […]

Az országút szép gyermekei Cigányországban sok asszony hosszú ideig szoptatja kicsijeit és hagyja, hogy csupasz fenékkel szaladgáljon. Nem tudom, kívánnak-e minden gyermeket, de ezzel a kérdéssel nem is foglalkoznak sokat. Ahol már nyolc vagy tíz gyerek van, az újszülöttet gyöngédségre vágyakozó karok sokasága veszi gondjaiba. Póna a maga tizenhárom csemetéje mellé még özvegyen maradt és […]

Őrült gitárok, vad hegedűk Karot egyszerű ember. Durva vonásaival, alacsony homlokával, hosszú, fekete szempilláival a neandervölgyi emberre emlékeztet. Arcát Cigányország legszebb pofaszakálla díszíti, továbbá egy forradás, amely elindul az orrától és valahol a szőrzetében tűnik el, végül a tökéletesebb hatás kedvéért mindezt forradások keretezik.

A törvény nevében 1911. december 22-én a franciák a Vogézek kék vonala felé fordítják a tekintetüket. Revansról álmodoznak és rendért kiáltanak. Tartanak az idegenektől, a kémektől. 1912. július 16-án Pierre-Étienne Flandin törvényjavaslatot nyújt be annak érdekében, hogy a vidéki lakosságot (amelyet nagy többség képvisel a parlamentben) megvédje a nomádoktól. A javaslat szerencsétlen szövege egész cigány […]

A negyedik szög Cica a fiókomban kotorván elcsent tőlem egy ceruzát és egy radírt. Bébi cigarettát lopott és megkínál vele. Káló elcsórt egy kis lendkerekes autót és nagyon büszkén mutatja nekem. Ezeket a nem rendelésre lopott dolgokat a szülők megbocsájtják. Némelyikük még büszke is gyermekének ügyességére. Szinte sosem láttam olyant, hogy e téren becsületességre nevelték […]

A jóslás királynője Vannak vonalak, amelyeket írástudatlan cigányaink jobban tudnak olvasni, mint bárki más; ezek a tenyér vonalai. Simiana meg van győződve róla, hogy van benne valami írott dolog, mert már az újszülötteknek is megvannak ezek a vonalaik egész életükre. „De természetesen – teszi hozzá – mi nem tudjuk elolvasni ezeket, nem vagyunk olyanok, mint […]

Macsili eltűnése – Hogy hívnak? – kérdi a rendőr. – Vastretin, Janine. – Hogy írják? – Nem t’ok írni. – Apádat hogy hívják? – Az apám a Nono.

A repülő gyermek Cigányországban a csoda a földön hever, csak le kell hajolni érte. Minden gyógyulás visszatérés a halál torkából, sőt néha a túlvilágról. Egyik nyáron egy lánytáborban lelkészkedtem, amikor telefonhívás érkezett Verdunből: „Mamuko meghalt!” Faképnél hagytam a nyájamat és Verdunbe siettem, mert a gyászoló családnak bizonyára nagy szüksége van a szolgálataimra: le kell csendesíteni […]

Cigánylány nagy fekete szemekkel A cigány nő nagylelkű életadó. Az elfásult világban sem habozik gyermekeket szülni, mintha korunk változásai nem érintenék. Sajnos nem hiszem, hogy a cigány világ teljesen megmenekülhetne a pesszimizmus és a modernizmus fertőzésétől. Ma úgy tűnik, mintha földrészünk kórjától védve élne egy szigeten. Dehát léteznek-e még egyáltalán ilyen szigetek? Régóta tudjuk, hogy […]

Ham csorele* A szegénység volt az, ami vonzott és mélyen megérintett ebben a sokszínű világban. Sok cigány nem fogadja el, hogy szegénynek tartsák. Ennek igazolására elég meghallgatni reakciójukat, ha egy újság vagy folyóirat képeket közöl rongyos nomádokról.

Kucs mulé* A halál sötét vidéke meredélyként tátong a cigányok útja mentén. Az ő életük törékenyebb, másokénál veszélyeztetettebb. Történelmük néha kegyetlen üldözések története. Még élnek Európában olyanok, akik bal karjukra tetoválva hordják a Z-t, a Zigeuner kezdőbetűjét és a tábori azonosítószámot; mások ezrével tűntek el, éhen haltak, elpusztultak betegségekben, felakasztották vagy gázkamrában megfojtották, majd elhamvasztottak […]