Ellejt a Sátán egy újabb gyilkos táncot Európa felett, a világ felett. Kínában kezdte. Kezdték. A Költőt magához szorítva még lélegezni is alig engedte, szegény, a semmiben kalimpált reszketeg lábával. A halál közelében volt, tudott róla, ám a remény még ott sem hagyta el.

Vitatkoztak, hogy amit a Koma mondott, vers-e? ”Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó!” Vadmalac szerint, ha ez egyáltalán vers, akkor az emlékkönyvbe való. „Hiszen rímmel.” Így mondta: ”rímmel”, de értették mindketten, miről van szó.

Saját lelkiállapotát Vadmalac színekben képzelte el. Talán mert éppen virrasztott, s nem akart zavarni a lámpagyújtással, vagy mert benne egy festő veszett el. Szóval az alapot, tónust, gondolatot előbb vörösnek képzelte el. Balról indult, és a felület kétharmadát betöltötte, hiába próbálta Vadmalac visszaszorítani, nem ment.

A középkori művészetről szóló tévéműsort nézek, amelyben hirtelen felbukkan egy ismert stockholmi szobor: Bernt Notke Szent Györgye, Viaskodás a sárkánnyal. S hát beugrik azonnal az emlék: ezt is megbámultuk Rafi Lajossal. Gunnar – Lajos vendéglátója – kissé körbenézett (ki tudja, hányadszor) a koronázó templomban, én álltam Lajos mellett lecövekelt lábbal.

7 – Játékos rímek Ove Berglundot én játékos rímekkel csalogattam Rafi első kötetének a fordítására, és hát volt az is, rím meg játék. Balladás tömörségű szakaszokról nem szólt a dal az elején, ezért aztán drukkoltam kicsit fordítás közben…

6 – Mint Babits vagy József Attila Miután a a Földhöz vert csoda megjelent (Ett under, slaget till marken), próbáltam megtalálni a csatornákat, amelyeken a Rafi költészete többekhez eljuthat. S főként azokhoz, akik fogékonyak az ilyen fajta költészet, szemlélet iránt. Milyen szemlélet? – lehet kérdezni. Ki is ez a mi volt barátunk, Rafi?

5 – Kicsi nőm Lajos büszkén mesélte, hogy a verseit elemző fiatalok szálaira szedve a költészetét többek közt azt állapították meg, hogy a nő hogyan jelenik meg a verseiben (szerető, anya, satöbbi). Nos, a kérdés a versek svédre való fordításakor is felvetődött, főleg a szóhasználata.

4 – Néma vágy Kockázatos magyarról egy olyan nyelvre fordítani, ahol például a ”szerelem” meg a ”szeretet” szónak egy megfelelõje van – esetünkben a ”kärlek”. Őszi ballagó című versének első szakasza így szól: ”Testemet néma vágy töri át,”

3 – Törpefenyő És megtörtént az is, hogy a nyersfordító tárta szét a karját… Mert József Attilát, egyéb magyar irodalmi konnotációt könnyű volt felismerni, de honnan vegye a ”Törpefenyőt”? Mi az? Főleg egy ilyen szürrealista kapcsolásban: ”a Törpefenyőben a Gond” Nagy ”G”-vel! Hát… akkor ment a mail Lajos mentorához, a fordítás mentorává lett Bajna Györgyhöz.

2 – Cigány hozomány Különböző forrásokból tudjuk, hogy József Attila költészete igen fontos volt Lajos számára. Amikor a két nyersfordító (Gergely Éva és Gergely Tamás) még csak olvasóként nyúlt Rafi költészete után, már akkor nyilvánvaló volt a József Attila hatása. És viszonylag könnyű volt az együttműködés Ove Berglunddal, ugyanis Berglund első műfordítása éppen egy József […]