Hallgatag ember soha még beszélni úgy nem tudott. Már egyáltalán ez, hogy ember. Pedig csak egy szobor volt, ott a város közepén, ő a lovon, alatta négy másik szobor. Bronz minden, és mégis eleven.

…bolond kecske módra teszi, ugrándozik és sót kér megint és újra, éles kanyarokon át vezet az útja s mesével szédíti azt, aki megbízik benne. Mi bízunk, persze, bízunk, de azt szeretnénk, ha bennünket is komolyan venne… (2020. február 29. – ilyen több nem lesz! Mai közléseink ráadások a hétköznapok unott menetére…)

A 34 éve történt Palme-gyilkosság jó példája annak, hogy vannak esetek, amikor a rendszer, titokzatoskodásával kimondottan maga ellen dolgozik. A svéd törvények kacifántos megalkotása – törvényessége – miatt az egykori miniszterelnök gyilkosát immár lehetetlen beazonosítani a gyilkos fegyver nélkül. A szemtanú vallomása ellenére is felmentett gyanúsított titka marad a számunkra kérdőjeles bizonytalanság, hogy ő húzta-e […]

Egyre kurtább az örökkévalóság. Nem is olyan rég a suszter még egy húron pendült a Nobel-díjas íróval. Mindketten az örökkévalóságnak termeltek: meglátja, kedves szomszéd úr, ez a cipő úgy kiszolgálja magát, hogy a talpa ép lesz, amikor maga már nem lesz.

* Az ellenforradalmárok nagy része a forradalomból él. * Aki a demokráciától fél, az a jövőtől fél. * A tudósok az egész középkoron át hiába keresték az örök élet titkát. A művészek már régen megtalálták. Forrás: Juhász Gyula válogatott művei, Szakállszárító, Szépirodalmi, 1981.

Sokáig nem hittem a kósza elméleteknek, hogy a túlzott médiafogyasztás lelki-, sőt elmezavarhoz vezethet. Meglehetősen túlzott médiafogyasztó vagyok, mesterségem szoktatott rá, aztán úgy maradtam; de a jelzett tüneteket nem tapasztaltam magamon. Tegnapelőttig.

Napos oldal, A megnyugvás ösvényein A malomra rá van írva: „kudarc”, Felméri mégis folyton onnan számítja a világot, mint ahogy azon is egyre meglepődik, hogy Veron szerelmes lesz belé, holott Veron szüntelenül szerelmes lesz belé, és udvarlóival a Kázmér (ez szintén Felméri) iránti szerelmét öleli el. Az is folyamatos lecke a számára, hogy a gazdagok […]

A középkori művészetről szóló tévéműsort nézek, amelyben hirtelen felbukkan egy ismert stockholmi szobor: Bernt Notke Szent Györgye, Viaskodás a sárkánnyal. S hát beugrik azonnal az emlék: ezt is megbámultuk Rafi Lajossal. Gunnar – Lajos vendéglátója – kissé körbenézett (ki tudja, hányadszor) a koronázó templomban, én álltam Lajos mellett lecövekelt lábbal.

Titkos megfigyelők szerint a fák is buzgón kommunikálnak egymás közt, méghozzá szervezetten és rendszer szerint. Szakértők állítják, egy német erdész, bizonyos Peter Wohlleben  sikerkönyvet is írt a tárgyban (A fák titkos élete, 2016), miszerint a fák, a többé-kevésbé összefüggő erdőségek kiterjedt véd- és dacszövetségben élnek, amivel túltesznek akár az emberi klikkszellemen is!

7 – Játékos rímek Ove Berglundot én játékos rímekkel csalogattam Rafi első kötetének a fordítására, és hát volt az is, rím meg játék. Balladás tömörségű szakaszokról nem szólt a dal az elején, ezért aztán drukkoltam kicsit fordítás közben…

Valamennyi boldog nap hasonlít egyik a másikára, éppen úgy, ahogy a többiek, a boldogtalanok – nem; ők formában is, tartamban, a szenvedés fokában is különböznek egymástól… A boldogtalan napoknak történetük van, a boldogaknak csupán meséjük.

Az országépítő István még gyerek, szegény szülei aggódnak is érte: hogy lesz ebből király?! Amikor embereket kezd élve elföldelni, akkor aztán végre megnyugodhatnak, Géza megbékélten hal meg, Sarolt is egyre büszkébb. Persze egyikük sem tudja, hogy István egy görög nőt szeret, akit meglesett, mint Zsuzsannát az ifjak, így hát elveszi Gizellát, a hűvös németet. Ez […]

A Pál utcai fiúk A fiúk hol törökmézet esznek, hol gittet – ez volt a huszadik század eleji menü. Amikor semmit sem rágnak, akkor katonásdit játszanak, és heveny felháborodást éreznek, ha az erősebbek einstandolnak: még naivak szegények. Felnőve majd bizonyára többen is a háborúért rajonganak, és kopogó féllábbal jönnek haza, ha egyáltalán hazajönnek.

6 – Mint Babits vagy József Attila Miután a a Földhöz vert csoda megjelent (Ett under, slaget till marken), próbáltam megtalálni a csatornákat, amelyeken a Rafi költészete többekhez eljuthat. S főként azokhoz, akik fogékonyak az ilyen fajta költészet, szemlélet iránt. Milyen szemlélet? – lehet kérdezni. Ki is ez a mi volt barátunk, Rafi?

Van-e értelme egyáltalán annyit morfondírozni a titok mibenléte körül? Sosem tudunk meg semmi biztosat felőle, mert minden titok mögött rejlik egy újabb titok. Tisztára, mint a Matrjoska-babák… Azt vettem észre, ahány könyvet kinyitok, ahány ismeretlen történetbe belekezdek, előbb-utóbb mindig egy titkos ösvényre tévedek, amelyen kíváncsian haladok végig, és ha szerencsém van, ha az a könyv […]

* A Marseillaise azért a legjobb induló, mert ettől jönnél a legtöbben indulatba. * A női divatban sem a ruha a lényeg, hanem a test. * Gyulai Pál nagy jellem volt, de kis lélek. * Mindnyájan a boldogság trónörökösei vagyunk ezen a : földön. És mindnyájan száműzetésben. Forrás: Juhász Gyula válogatott művei, Szakállszárító, Szépirodalmi, 1981.

Két ünnep között rendszerint Kövi Pál könyvét olvasom. Hogyan került az Erdélyi lakoma szerzője, a New York-i magyar vendéglős a képbe 1980-ban, mindmáig nem tudom. Rejtély, hogyan sikerült átnyomnia a Kriterionnak, illetve Dávid Gyula szerkesztőnek ezt a príma könyvet pontosan negyven évvel ezelőtt.

5 – Kicsi nőm Lajos büszkén mesélte, hogy a verseit elemző fiatalok szálaira szedve a költészetét többek közt azt állapították meg, hogy a nő hogyan jelenik meg a verseiben (szerető, anya, satöbbi). Nos, a kérdés a versek svédre való fordításakor is felvetődött, főleg a szóhasználata.

Ha nincs is ínyünkre bevallani, a saját boldogtalanságunk, kiábrándulásaink, csődjeink okozói vagyunk. De kényelmesebb másokat, mint magunkat hibáztatni. Ehhez az illúzióhoz mindenki nagyon ragaszkodik.

1. Sz. 1923 Nagyszalontán, a Cserepes-pusztán, a Fráter-család birtokán (lásd Fráter Erzsébet, Madách felesége.) Nagyszalontán halt meg 2006-ban. Volt kifutófiú, szabóinas, kubikos, katona. Franciaországba kerül mint hadifogoly, onnan Erdélyt választva jön haza. Rendkívüli műveltsége ellenére végezte a postai kihordói, majd alkatrészgyári munkát. Összegyűjtött verseit Túrkevén adták ki 1992-ben. Utolsó (saját bevallása szerint: ötödik) kötete (Megtisztult […]

Iskola a határon Sok vadállat tiszt egy katonaiskolában rendre és fegyelemre oktat egy csomó ijedt gyermeket. Erről a nagyszerű élményről szoktak apáink vidoran beszámolni minden adandó alkalommal. Igaz, Bognár tiszthelyettes azért vadállat, mert durva, Schulze viszont azért, mert kegyetlen.

Mai vendégünk: Cseke Gábor – író, újságíró, költő, a Káfé főnix szerkesztője TÖRÖK KÁVÉ CIPRUSON 1973-ban Ciprusra utaztam az ottani demokratikus ifjúsági szervezet kongresszusára. Hivatalos kiküldöttként. Az Ifjúmunkás hetilap főszerkesztőjeként a romániai KISZ-t képviseltem. A vendéglátók a tenyerükön hordtak. Ott tartózkodásunk alatt bejártuk velük a szigetet, s az utolsó nap egy vidéki kávépergelő és -csomagoló […]

Hetvenes évek, a messzi Norvégia, elit-értelmiségi és művész-filozófus miliő, életek és halálok, alkoholizmusok és kitettségek tömegei. Belefogsz a regénybe, de már a harmadik oldalon rá kell jönnöd: valahonnan ismerős az üzenet, korszakosan visszatér a talány, földerül a labirintus-járás tér-élménye…, sok-sok év s évtized múltán már kezelni lehetséges „retro-közérzet” jön rád.

Néha úgy érzed, életedet adnád az igazságért, s ezt végső győzelemként könyveled el. De gondolj csak arra, hogy milyen értéke lenne az igazságnak az élet nélkül. Az árat élve kell megfizetned.

4 – Néma vágy Kockázatos magyarról egy olyan nyelvre fordítani, ahol például a ”szerelem” meg a ”szeretet” szónak egy megfelelõje van – esetünkben a ”kärlek”. Őszi ballagó című versének első szakasza így szól: ”Testemet néma vágy töri át,”