A 15 milliós indiai metropolis, Nyugat-Bengália fővárosa (felújított régi nevén Kolkata) kiemelt helyet foglal el a magyar tudománytörténetben: ott működött a XIX. század harmincas éveiben Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842). A nagy Kelet-kutató, aki a magyarok ősi hazáját és késői rokonait szerette volna fellelni Ázsia szívében, több mint egy évtizeden át folytatott nyelvi és egyéb kutatásokat […]

Több, mint tíz éve fut egy közös program a németországi, közelebbről aacheni koreai ökomenikus protestáns vallási közösség és a magyar református egyház debreceni része között. E program keretében a református egyház és az aacheni koreai gyülekezet közösen táboroztat hátrányos helyzetű, problémás családból származó roma gyerekeket. A költségek egy részét a magyar egyház állja, és ők […]

(Ismert nóta) Elment a rózsám Ámerikába de én nem megyek utána Elment a rózsám Ámerikába de én nem megyek utána

A magyar nyelv finnugor kapcsolódása a 18. század végétől foglalkoztatta erősebben a szaktudomány művelőit. Ezen – ma ismét gyakrabban vitatott – elméletnek egyik neves képviselőjévé vált a kolozsvári Gyarmathi Sámuel (1751–1830), aki eredetileg orvosnak tanult, e hivatását gyakorolva helyezkedett el erdélyi családoknál, majd haláláig gróf Bethlen Gergelynél. Hivatása mellett tanított, sőt az ásványtan is érdekelte.

Csehországban, a morva nagyváros, Brno / Brünn felett magasodó dombon áll a Spielberg, cseh „átigazításban” Špilberk vára. A korai középkorban grófi kastélynak szánták, ám a később várfalakkal megerősített citadellát a 17. században börtönné alakították, ahol számos magyar is raboskodott.

A 18. század második felében számos fiatal magyar nemes szolgált – és művelődött – Bécsben, Mária Terézia testőrségében. Szálláshelyük a Trautson-palota volt, amely 1925-től évtizedeken át a Collegium Hungaricumnak adott otthont. A köznemesi származású Bessenyei György (1747–1811) Mária Terézia uralkodása idején nyolc esztendőn át testőrködött Bécsben. 

A washingtoni magyar nagykövetség kertjében 2003 októberében emlékművet állítottak a charlestoni (Dél-Karolina) csatában az amerikai függetlenségért életét áldozott Fabriczy Kováts Mihály (1724–1779) huszár ezredesnek. A főtiszt hírét-nevét a charlestoni katonai iskola gyakorlóterén emléktábla is őrzi.

Napsütéses nyári napon, 2013 júliusában felkerekedünk, hogy a Huron-tó egyik öblében (Georgian Bay) egy kellemes hetet töltsünk. Mint legtöbb helyen a világon, a kanadai Új Világ is telisteli van történelmi és kultúrantropológiai emlékekkel, emlékhelyekkel, amiket jó üzleti érzékkel – bár távolról sem azonos hatásfokkal – ki is aknáznak. Victoria Harbourtól, ahol megszállunk egy tóparti cottage-ban, […]

A huszár szó eredete Mátyás király korára vezethető vissza. Az uralkodó húsz telkenként egy lovas katona kiállítására kötelezte alattvalóit. Már Thököly Imre bukása után seregének egy része külföldre menekült; több magyar huszár francia földre vetődött, ahol a tiszteket szívesen osztották be a könnyűlovassághoz. A jellegzetes, zsinóros öltözékű huszár különösen a Rákóczi-szabadságharc alatt és után vált […]

A cseh főváros „budai oldalán” kezdjük sétánkat. A Hradzsin alatt áll annak az egykori jezsuita rendháznak az épülete, amely 1690–92 között szálláshelye volt a Prágában tanuló II. Rákóczi Ferencnek (1676–1735). A nemes ifjú azt követően került a Moldva-parti fővárosba, hogy a bécsi udvar elszakította családjától. Előzőleg Munkács várában élt édesanyja, Zrínyi Ilona mellett, megtapasztalva a […]

II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) az akkor Lengyelországhoz tartozott Brezán várában, Bercsényi Miklós társaságában 1703. május 6-án fogadta azt a magyar küldöttséget, amelynek az élén a tiszaháti felkelés vezetői, Kis Albert és Esze Tamás álltak. Rákóczi ott adta ki a brezáni kiáltvány néven ismertté vált, történelmi jelentőségű dokumentumot, melyben leírta, hogy elvállalja a felkelés vezetését és […]

Felső-Magyarország és Erdély egykori fejedelme, Thököly Imre Késmárkon született (1657–1705), élete veszélyes kalandok sorozata volt. Alig húszévesen, a kuruc hadak közt a Felvidéken már látványos sikereket ért el a császári csapatokkal szemben.

Az Isztambul melletti Yedikule (magyarul Héttorony) évszázadokon keresztül híres börtön volt, ahol nemcsak külföldi követek, sokféle nemzethez tartozó neves személyiségek, főtisztek raboskodtak, de még egy török szultánt is kivégeztek a falai között. A 16–17. században a Héttoronyba zárt magyar történelmi személyiségek tiszteletére emléktáblát avattak az ott létesült múzeumban.

A középkori magyar képzőművészet legjobb állapotban az utókorra maradt, s talán legszebb térplasztikája a prágai várban látható Szent György-szobor. A Kolozsvári testvérek, Márton és György 1373-ban készült alkotását a Hradzsin több pontján állították már fel, jelenlegi helyén, a Szent Vitus székesegyház szomszédságában lévő díszudvaron 1929-ben kapta meg azt a sima, modern talapzatot, amelyen ma is […]

A dél-lengyelországi nagyváros királyi várában, a Wawełben álló székesegyház több egykori uralkodó végső nyughelye. Ott található Anjou-házi Hedvig síremléke is, rajta a királynő fekvő alakjával. A királynő, akit a lengyelek Jadwiga néven ismernek és tisztelnek, rövidre szabott életében számos tettel érdemelte ki népei szeretetét és a katolikus egyház elismerését.

2017. június 9-én, pénteken Demeter Attila és Komán János találkozott az érdeklődőkkel, barátokkal Kedei Zoltán festőművész marosvásárhelyi műtermében. De­me­ter At­ti­la (sz. 1966) iro­da­lomközel­ben érzi igazán ott­hon magát, „ak­kor va­gyok jól, ami­kor ver­set, prózát ol­va­sok, ami­kor ilyen körökben tu­dok mo­zog­ni.” „Elkéstem egy ki­csit a pálya­futásom­mal, tíz-ti­zenkét évig nem írtam ver­set. Húszéve­sen kezd­tem, har­mincéve­sen ab­ba­hagy­tam.”

A 14. század meghatározó jelentőségű uralkodója, I. (Nagy) Lajos (1326–82) az Anjou-házi Károly Róbert magyar király és harmadik (vagy negyedik) felesége, Lokietek Erzsébet lengyel hercegnő házasságából született, Magyarország (1342–82) és Lengyelország (1370–82) királya volt.

Kosztolányi Erdélyben Nincs ma olyan betűt ismerő erdélyi magyar, akinek szerény megemlékezésünk alkalmával külön el kellene mondanunk, hogy mit jelent a modern magyar irodalom számára Kosztolányi Dezső. Ki ne ismerné az ő lírájának ötvösművészetét, mely a Szegény kisgyermek panaszainak finoman csipkézett miniatűrjeitől a Meztelenül szabadverseinek darabos domborművéig a formai és tartalmi lehetőségek minden fokozatát és […]

Hispánia északi régióiban a VIII. században kisebb-nagyobb frank kötődésű hercegségek/királyságok alakultak. Az egyik az Aragón Királyság volt; Jakab király II. András magyar uralkodó leányát, Jolántát vette feleségül.  Az egyik legnagyobb formátumú spanyol király, a „nagy honfoglaló”, I. Jakab (Jaime I. De Aragón, „el Conquistador”) 1208-ban született.

A dél-lengyelországi városka bő hét évszázada őrzi IV. Béla egyik leánya, Kinga emlékét. Férje, Boleszláv herceg halála után az özvegy a magyarul Ószandecként ismert település kolostorában élt apácaként, 68 éves korában, 1292-ben bekövetkezett haláláig.

II. András magyar király leánya, Erzsébet a türingiai Eisenach városa melletti Wartburg várában töltötte rövid életének javát. Önfeláldozó magatartásáért IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.

Zsúfolt napokon vagyok túl. Sándor Erzsi Anyavalya, Kapui Ágota: A Lélek szárnycsapásai, Kaiser László bemutató szövege, felolvasások a versekből. Örültem, hogy a költő felállva olvasta, így hallani is lehetett valamit a rossz akusztikájú teremben. Az előtte felolvasó nagyon halk és decens volt, ezért élvezhetetlenné is vált mindaz, amit mondott, vagy olvasott. Az őt méltató professzor […]

„Nem vagyok költő: én tévedésből vagyok itt. Írok egy-egy verset, néha publikálják. Néha nem. írom magamat, menekülvén a kívül-belül leselkedő halál elől. Az én tapasztalatom tehát nem releváns ta-pasztalat: kérem, fogadjanak fenntartással. Hiszek egy mondatban, a mindenható szavakban, álomnak és valóságnak teremtőiben.

Számos néven ismert a nyugat-ukrajnai nagyváros. Ukránul Lviv, oroszul Lvov, lengyelül Lwów, németül Lemberg, latinul Leopolis – a középkori magyarok Ilyvónak hívták a várost. Az elnevezések száma a történelem viharairól tanúskodik, a több mint ezeréves települést valamennyi szomszéd birtokolta, rövidebb-hosszabb ideig. Számunkra város azért (is) érdekes, mert Lembergben működik a „Magyar korona” elnevezést viselő gyógyszertár.

Henrik Ibsen: Rosmersholm Rendezte: Andrij Zholdak A kolozsvári Állami Magyar Színház előadása 1. A bemutató napján, március 29-én, déli 12 órakor előadást tartott a színház George Banu színház esztéta meghívásával, adózva Aureliu Manea rendező emlékének és művészetének, aki 50 évvel ezelőtt állította ugyanezt a darabot Nagyszebenben színpadra. Henrik Ibsen Rosmersholmját. Az előadás nagy port kavart, […]