A fiam, Jack* Jön-e hír rólad édes fiam Jack? Ma sem már. Mikor térsz haza, ki mondja meg? Nem hoz hírt sem a szél, sem az ár.

Befejezetlen regény – részlet (1917-es korosztály ) Magányosság fátyla födött be Ó tanulmányok hosszú böjtje

„…én a halálba, ő az életbe rohan…” Ady Endre első személyes találkozása Bertukával 1914 húsvétján történt, Csucsán. Körülbelül ebben az időben jelent meg egy novelláskötetem, melynek egyik példányát Adynak küldöttem. Ady postafordultával válaszolt. Köszönte a könyvet, s mert akkor Nagykárolyban éltem, honnan júniusban fegyvergyakorlatra kellett bevonulnom, szeretett volna velem találkozni.

„Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” … Szerajevóban megölik Ferdinándot s a feleségét. Nyilvánvaló, hogy az orgyilkosságot meg kell torolnunk, nemcsak az osztráknak, de a magyarnak is, bár a magyar nemzet félve gondolt arra a napra, amikor Szent István koronáját Ferdinánd fejére kell tennie, ha ugyan megkoronáztatja magát…

Országok megtöretése idején Csak egy ember, csöndben lépeget, felszántja a rögöt, botladozó, elrévedett öreg lova mögött

@ 1915-ben történt a Karszton, a Görz-szakasz előtt. A 17-ik népfelkelő-gyalogezred egésznapi szörnyű menetelés után későn megpihent végül. De nem csupán megpihent, hanem — kárpótlásul — vacsorát is kapott minden katona. Nem messze tőlem kebelezte a vacsorát egy kerekképű, igen megéhezett falusi legény. Ahogy végzett volna az evéssel, felsóhajtott úgy magában, a maga számára:

Foglyokként, Kiev felé Hadifogságba estünk. Mindjobban hátráltunk az orosz lövészárkok mögé. Kísérőink ragyogó arccal mutogatták a zsákmányolt likőrös, pálinkás üvegeket. Az első állásban megszámlálhatatlan mennyiségű tojásos-konyakot találtak.

Legenda a halott katonáról 1 S mert harc dúlt négy tavaszon át, s a béke még jelt sem adott, levonta hát a konzekvenciát, és így lett hősi halott.

A háború a levegőből nézve /Elmondta egy német hadipilóta./ Számunkra, aviatikusok számára, a harctér nem hangos jajkiáltásoktól s nem mutatja a vér piros színét.

Kezdődött a sorozás. Apámat kiszuperálták szívzavara miatt, s mert az egyik szemén alig látott. Nem akart katona lenni, s anyám mindent el is követett, hogy ne legyen. De már októberben elment haditudósítónak Galíciába, Erdélyen át.

Vakondok és krumpli Galiciából és Szerbiából érkező sebesültvonatok találkoznak egy pályaudvaron. Az egyik vasúti kocsiból átkiált egy sebesült harcos a másik vonat sebesültjeihez: — Vakondok? — Krumpli! – kiáltják vissza kórusban a fiuk. Azzal, mint akik elmondtak egymásnak mindent, egy szót sem szólnak többet. A két vonat megy ellenkező irányban a maga-maga útjára.

A háború és az állatok Sohasem felejtem el a konstantinápolyi kutyák bús álldogálását és megrögzötten szomorú tekintetét. Amióta ott jártam, már nincsenek; a mindent reformáló új török régime a kutya-falkákat is elpusztította. Éhenhaltak a napsugaras, azúrkék párában fürdő gyönyörű Prinkipo szigetén, ahová elszállították őket az új kor parancsára.

Parlament a gyerekszobában …Háború és forradalom, az első világháború és 1918 fakad fel, évek kavarognak, arcok fordulnak felém, lassan szétválnak a képek, igen, ez előbb volt, az meg valamivel később. Ne is Károlyival kezdjük, türelem! A Duna utcában lakunk, kilencéves vagyok, apámat kísérem a városba, szemközt a pozsonyi várrom négy saroktornya, mindegyiken győzelmi lobogó: két […]

Holtomiglan Valahol künn orosz határon Lesz az utolsó pillanat, S ha csűrbe takarit az élet, Majd ad helyettem másikat.

Cenzúrált levél Tudvalevő, hogy az orosz hadifoglyok leveleit megcenzurázzák és csak olyan levelet írhatnak haza, amelyet az orosz katonai cenzúra megenged. Ezért hát egy kedves fővárosi ügyvéd így játszotta ki a cenzorokat. Francianyelvű levelet írt e szöveggel:

Tavaszunk kérdez Itt vagyok, ime! Fekete fákban Duzzad a zöld ér. Hát a piros vér Mért, hova foly még?

Tinta ceruzával írott tábori levél Tinta ceruzával írott tábori levél, Szívem asszonyának onnan írom én, Hol a szívek lángját bomba oltja el, És a néma szívre hull a hópehely.(a)Fehér gyászlepel.

Két csontváz beszélget Édes ellenségem, se földön, se égen nem gondol már senki ránk, nincs virágunk, nincs csíránk.

Hósapka készülhet szürke vagy esetleg fehér pamutból. Mintázása 2 sima, 2 fordított. 144 szemmel kezdjük, köröskörül 4 tűvel, mint a harisnyát kötjük, 15 czentiméter magasságig : azután nyitva, minden fogyasztás nélkül (körül most nem kötjük, hanem oda-vissza, hogy nyilast kapjunk) felkötjük 22 czentiméter nyilasig. Ekkor a nyilás 2 oldalán lévő tűt, egyenkint 36-36 szemmel, állni […]

A BOSNYÁK A keleti pályaudvar előtt, ahol a különféle utcai árusok szoktak táborozni, egy kövér asszony ült egy kőkorlát szélén. A fején egymás hegyében egy csomó fez tornyosult, a nyakában egész kirakat lógott apró csecsebecsékből, a kezében pipaszárak és botok. A mellére pedig ez a cédula volt tűzve:

Levél két élő katonához A megszállásról nem tehet a megszálló soha Tán küzd ellene. Meglehet, ha úgy hozza sora De csak akkor, ha provokál a megszálló csapat

Az Egyszerű gondolatok-ból Az a csodálatos – és felháborító – hogy minden háború a béke nevében indul meg: »biztosítani kell Európa békéjét« – mondja az antant, – mindig a béke van a szájukon, avval narkotizálják az embereket és szerintük most sem azok a béke apostolai, akik szívből utálják ezt az embertelen öldöklést, hanem ők az […]

A pecsétes levél Özvegy Csontosnénak — Várta hetek óta — Levelet hoz ismét : A tábori posta.