1841-ben a neves amerikai író, költő Edgar Allen Poe (akit Charles Baudelaire és Jorge Luis Borges – meg persze sokan mások – olyan nagyra tartottak!) furcsa történetek füzérével lepte meg az olvasókat. A kötet címéül is szolgáló novella teremtette meg a detektívtörténet, a krimi műfaját. Ezek a borzongató írások valami miatt mind külön is figyelemre […]

VIRÁGNYELV — Halló…most értesülök, főnök úr, hogy betegnek tetszik lenni. A délután folyamán tiszteletemet fogom tenni, föltéve, ha nem ragályos. — Magára nézve nem ragályos. Tudniillik az orvos azt mondja, hogy túldolgoztam magamat. Színházi Élet, 1932/13. szám

,,Isten szövetséget kötött a cigánnyal, éspedig: csak úgy lehet szabad, ha vándorolni fog, tökéletesen szegényen. Így épül rabbá.” 1971. április 8. és 12. között India kormányának szervezésében került sor az I. Roma Világkongresszusra, ahová huszonhárom országból érkeztek küldöttek. Ekkor rakták le nemzetiségük alappilléreit (hivatalosan elfogadott jelképek, nyelv és ábécé), határozták meg törvényeiket. Ezen esemény tiszteletére […]

Tíz évvel ezelőtt indult a Szovátán működő Sóvidék Televízió első műsor-összeállítása. A járványhelyzetre való tekintettel az egyik szovátai szálloda teraszán, szerényebben ünnepelték meg a munkatársak a stúdió fennállásának 10. évfordulóját. Kupás János alapító igazgató rövid köszöntőjét és az ünnepi torta felszeletését követően pezsgőkoccintással elevenítették fel a kollégák a múltat, és beszélgettek el a jelenről, majd […]

Don’t Cry for Me, Argentina! – dúdolta Julie Covingtonnal az Evita című musical legismertebb slágerét. A zenemű, különösen e dal a hetvenes évek közepe óta a kedvencei közé tartozott, újra és újra meghallgatta. A pampák országáról nem sokat tudott, többnyire a foci kapcsán jutott eszébe néhány itt-ott, véletlenszerűen felszedett információ.

Somlyó Zoltán: MAI TAVASZ Ó, mily áldottul boldog volt a költő, Ha tavaszt dalolhatott árva ajka… Úszott a szélben, rőt fények körötte, Mint csobbanó vizén a könnyű sajka.

Az AIDS (a hetvenes évektől napjainkig) Eddig legalább 22 millióan haltak meg világszerte az utóbbi két évtizedben a korunk pestisének is nevezett AIDS-ben, amelyet ma sem lehet gyógyítani, bár gyógyszerkoktélok segítségével a páciensek állapota stabilizálható. Először 1981-ben az Egyesült Államokban figyeltek fel az immunrendszer gyors leépülésével járó megbetegedések megsokszorozódására.

MINEK NÉZNEK KI AZ ÍRÓK? Móricz Zsiga: Vidéki bekecses gazda. Ha hosszú haját nem látnád, és nem tudnád, hogy a legmodernebb író, minek is tartanád? Herczeg Ferenc: Főispán. Konzervatív külső. Óvatos kikerülése minden polgári külsőségnek. Molnár Ferenc: Kifogástalan rendezés. Legfinomabb kellékekből gondosan összeválogatott hanyag külső.

Istenem, nem is tudom, miért kezdek úgy mondatot, hogy Istenem. Egyre több mindenem adja be a kulcsot, előbb csak pislog, aztán kicsit sajog, közben még egyet rá, végül nagyon fáj, fáj, fáj. Miért csinálom azt, hogy mikor a többszöri felébredés második stációján már úgy dőlök a bal oldalamra, mint Moby Dick, a fehér bálna, megszigonyozva, […]

Amióta nem lehet külföldre utaznom, játékokkal igyekszem a bennem élő utazási ösztönt lecsillapítani és elaltatni: azt játszom, hogy úgy járok-kelek Budapest utcáin, mintha idegen volnék és először csodálkoznék el a város szépségén. Újra felfedezem a Hősök-terének tágas, szellős arányait, a Batthyány-téri Szent Anna-templom máriateréziás, nagyasszonyos nyugalmát, a sokat bántott és mégis oly világvárosias Széll Kálmán-téri […]

Ebola (1976) Az Ebola egy lassú vizű, békés folyó, valahol jó mélyen a Kongói Demokratikus Köztársaság – az egykori Zaire – trópusi őserdejében. Neve mégis a 20. század egyik legfélelmetesebb járványaként vált ismertté, a partjai mentén lévő településekről indult ki ugyanis a halálos kór.

Világméretű influenzajárvány (1957-1958) Az 1957-ben kialakult úgynevezett ázsiai influenzajárvány nem volt annyira pusztító, mint az 1918-as spanyolnátha, bár becslések szerint 9-10 hónap alatt megbetegítette a Föld egymilliárd lakóját, ám összesen „csak” 1 millió halálos áldozatot szedett. Noha az ötvenes évek második felére a nemzetközi közlekedés fejlődésével felgyorsult a járványok terjedési sebessége, az orvostudomány 1941-ben – […]

A rovarok értékes fehérjéket és vitaminokat tartalmaznak, ezért könnyen beépíthetők az ember mindennapi étkezésébe. A rovarfarmok létesítésének a híre elért az erdőlakókhoz is. Az érintettek internetes alkalmazáson, a Bzzzzzoom-on vitatták meg a rovartársadalmat felkavaró, vészjósló híreket. A résztvevők otthonról jelentkeztek be a körkapcsolásba: a hangya a bolyból, a szú a fából, a méh a kaptárból, […]

Spanyolnáthajárvány (1918-1920) Albert Gitchell szakács volt az Egyesült Államokban, a kansasi Fort Riley katonai támaszponton, ahol 1918. március 11-én 40 fokos lázzal jelentkezett a gyengélkedőre. A feljegyzések szerint így ő vált a történelem eddigi legsúlyosabb influenzajárványának, ha nem is az első áldozatává, de az első regisztrált fertőzöttévé.

A nagy kolerajárvány (1817-1837) A kolera lett az emberiség történetében az első globális betegség, a 19. század első felében több hullámban jutott el a világ szinte minden részére. A kórt 1817-ben Indiában, a mai Bangladeshez tartozó Jessoréban észlelték először. Arról nincsenek pontos információk, hogy hány indiai életét követelte akkor, de biztosra vehető, hogy százezrekben mérhető […]

VÉNÜLŐ ZSIVÁNY Ott áll a zsivány a statárium előtt, és amikor a bíró lelkére olvassa tömérdek gyilkosságát, dacosan feleli, hogy hát a kócsagot vajon ki ítélte el valaha, amiért a békákat nyeldesi az ingoványban. De látszik rajta, hogy ő már nem fehér tollú hajlékony kócsag, csak egy keshedt gubájú, kivénült ordas. Az ordasok dacos filozófiájával […]

Európai pestisjárvány (1346-1352) Európa lakosságának legalább harmada, mintegy húszmillió ember vesztette életét a középkori nagy pestisjárványban, amely nagy valószínűség szerint Ázsiából – talán a Góbi sivatagból – a kereskedelmi útvonalak mentén érkezett először Szicíliába. Hihetetlenül gyorsan terjedt: Itáliából Franciaországba, illetve Spanyolországba, másrészt a Rajna mentén északra fertőzött tovább, és elérte Angliát és Írországot is.

JÁRVÁNYOK A konstantinápolyi pestis (542-544) „Az áldozatokon ugyanazok a tünetek jelentkeztek, hirtelen magas láz, hallucináció, duzzanatok a hason, az ágyékban, a hónaljon, a fültövön, hihetetlen szomjúság, ami néhány nap múltán halálhoz vezetett” – e sorokat Prokopiusz történetíró A háborúk históriája című művében jegyezte fel, aki saját szemével győződhetett meg a Konstantinápolyban 542-ben dúló, – feltételezések […]

Egy esztendővel ezelőtt, amikor a koronavírus járvány elkezdte behálózni a földet, érdekes elektronikus könyvet találtam a világhálón, a HVG kiadásában; egykori Zsebvilág könyvsorozatukban 2005-ben kis összefoglaló munkában ismertették a legfontosabb természeti katasztrófákat a Föld történetéből, nehogy az legyen az érzésünk, hogy a szerencsétlenségek csupán a ma emberét sújtják. Mindezt alább a zsebkönyv előszavából is kiolvashatjuk…

/A könyv előszavából, a szerző segédletével/ A Bé kell nyúlni a medve torkába, anekdoták, igaz történetek című, alig 75 oldalas kis könyvembe (Székelykapu Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2019), 12 anekdotát leszámítva, az összes többi, összesen mintegy 73 Tutiról szóló anekdotikus történet került bele. „Nagy híre volt még a múlt században egy Tuti (hivatalosan p.n.: Béni József) nevű […]

ISMERKEDÉS — Tudod, ki volt az én nagyapám? — Nem. — Afrikai utazó. És tudod, hogyan halt meg? Az emberevők ették meg Közép-Afrikában. — Hát te tudod-e, hogy ki volt az én nagyapám? — Nem. — Egy bátor harcos, aki Közép-Afrikában élt. És tudod-e. miben halt meg? — Miben? — Húsmérgezésben. (Evening Star) Színházi Élet, […]

A korábban a portálunkon is közlő Berecz Edgárt (sz. 1975) sokan gasztronómusként, illetve soknyelvű tolmácsként, kalandos útirajzok szerzőjeként ismerik Székelyudvarhelyen, Erdélyben, Magyarországon, de a világ számos országában is. Hosszú ideig élt, tanult és dolgozott Németországban és Japánban – áll annak az interjúnak a bevezetésében, amelyet a Hargita Népe riportere, Simó Márton készített e sokoldalú fiatalemberrel.

NEHÉZ ÜGYLET Csortos Gyula találkozik a Nemzeti Színház egyik régi díszletezőjével, akit különböző okok miatt elbocsájtottak a színház szolgálatából. A díszletezőn kitűnő szabású felöltő van, de annál rosszabb nadrág. — Mondja — szól Csortos —, hogy lehet egy jó felöltőhöz ilyen rossz nadrágot viselni? — Mutasson nekem a művész úr egy pesti vendéglőt — feleli […]

A hét eleje óta elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban a jeles erdélyi írónő, Berde Mária Seherezádé himusza c. 1926-ban, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában megjelent verskötete pdf formátumban, gróf Bánffy Miklós illusztrációival. Kedvcsinálóként alább néhány Berde-vers a kötetből: CSODA A holdra felhők ritka fátyla foly … Fátylán a hold fehér mosolyt lop át. S az […]

TÚRÓÉRT MENT Hegedűs Gyuláék telefonszáma — 208-89 —, nagyon hasonlít az egyik pesti kórház telefonszámához. A napokban felhívták Hegedűséket, és egy szigorú férfihang így szólt: „Lakos urat kérem, lehel már vele beszélni?” Hegedűs Gyula éppen jókedvében volt, odadünnyögte a telefonkagylóba: „Nincs itthon, lement túróért.” Az ismeretlen telefonáló boldogan köszönte meg az információt: „Na, hála Istennek, […]