Hegedűs Gyula, aki Lipót körút 7. szám alatt lakik, találkozott a múltkor egy barátjával. Amint sétálgattak, Hegedűs barátja információt kért egy úrról, aki ugyanabban a házban lakik, ahol Hegedűs. A kitűnő művész vállat vont.

A második világháború kegyes volt Loch Ness népéhez. Nem sokkal a világégés befejezése után látványos észlelésről számolhatott be egy hölgy, aki nem akárki volt, hanem egy leendő brit kormányfő (Harold Macmillan) sógornője, aki barátnőivel és azok gyerekeivel utazgatott éppen a tó körül.

Halló! Én imádom önt… Vagy két hónappal ezelőtt minden áldott nap egy női hang jelentkezett Csortos Gyula telefonján. Konokul és következetesen minden áldott nap, pontosan ugyanaz a nő jelentkezett Csortosnál és randevúért esedezett. Csortos, aki különben is elég ostromnak van kitéve a nők részéről, nem tartózkodhatott egy óra hosszat lakásában, hogy a telefonos nő ne […]

Inverness megye „legmagasabb szintjén” is észlelték a Szörnyet, méghozzá a főispán helyettese. Nem is egyszer látta a tó lakóját: Witchell könyve két esetet is említ, amelyeket a szemtanú, Mr. William Mackay személyesen osztott meg a szerzővel. Most hosszabb idézetek következnek a könyvből:

A vacsora A kedves Virányi Sándor, akinek most volt nagy sikere Farkas Imre darabjában, fantasztikus történeteket mesél kezdő korából új kollégáinak. — Hát amikor nem volt pénzed, mit vacsoráztál? — kérdik tőle résztvevő hangon.

Vizes viccek áradata Az utóbbi időben Budapesten az összes jó és rossz vicc a víz körül forog. A vizes viccek ősapját nem szükséges külön bemutatnunk. — Mi van a vízzel? — kérdik. -— Miféle vízzel? — Ami a fejedben van.

Miért kilenctagú? Egy kisebb vidéki daltársulat, mielőtt az új állomásra beérkezett volna, öles plakátokkal hívta fel magára a közönség figyelmét. Többek között a direktor kilenc tagú zenekart is hirdetett. Mikor azonban a társulat megkezdte működését, kiderült, hogy a kilenctagú zenekar összevissza egy szál zongoristából áll.

A statisztika szerint, 1933 májusa és 1934 májusa között 58 szemtanú számolt be arról, hogy személyesen látta a Szörnyet. Sok ez, vagy kevés – nehéz megállapítani. Annyi tény: a kíváncsiak tömege már nagyon szerette volna a saját szemével megtapasztalni a Loch Ness-i élőlény létezését.

A Szörny létezését alátámasztani látszó bizonyítékok közül a fotók és filmfelvételek állnak a legnagyobb becsben – föltéve, ha valóban a valóságot ábrázolják és nem manipuláltak. Ilyen fotónak tartják azt a felvételt, ami a megérdemeltnél nagyobb publicitást kapott. A neve: „a Sebész fényképe”. Készítője bizonyos Wilson alezredes, amúgy szülész-nőgyógyász, a második világháborúban a Királyi Tűzérségnél szolgált, […]

Furcsa kérdés Egyik színházi alkalmazott eltulajdonított a gondjaira bízott törülközőkből hármat vagy négyet. Az illetlen dolog miatt összeült fölötte a vésztörvényszék. Az elnök, kitűnő humoráról általánosan ismert, kedves színészünk, megkezdte a kérdéseket. — Neve? — Stefcsik Franciska. — Hány éves? — Hatvankettő — mondta remegve a nénike. — Volt katona?

A Ness-tó lefilmezett „állatai” hamarosan bekerültek a parlament vitáiba is. Valaki azt javasolta, vizsgálják át húzóhálókkal a tó egész vizét, mások a légierő őrjáratait mozgósították volna. Ám a parlamenti többség jól szórakozott a felvetéseken, a kormány sürgetőbb feladatokra hivatkozva hárított, s akadt, aki magánvállalkozásba utalta a tó feltérképezését.

Doktor kutya Egy kutya tűnt el Szegedről nemrégiben, egy kutya, amely (vagy aki?) oly okos volt, hogy egyesek a doktor címet ajándékozták neki díjmentesen. A kutya állandóan elkísérte villamoson a gazdáját a hivatalba. Később azonban csupa passzióból magában is tett villamos-kéjutazásokat: felszállt egyedül menet közben a villamosra, s addig utazott az állomásig és vissza, amíg […]

A Ness-tó körül gerjedt tömegizgalom rövid idő alatt nőttön nőtt. A tovagyűrűző népszerűség megdobogtatta a helyiek szívét, különös tekintettel a kereskedőkre. A környék hagyományos rendje azonban sajnálatosan megbomlott: a tömegesen érkező „szörnyvadászok” megzavarták a helyiek hitéletét is.

Karinthy, a póttartalékos Nagy malőr érte Karinthy Frigyest, a fiatal, népszerű humoristát: annyi mással együtt őt is behívták katonának. Meg is jelent a minap törzsasztalánál, rémes lógó bakauniformisban, s ezúttal ő volt központja a csipkelődéseknek. Egy darabig tűrte, azután megszólalt: — Isten veletek. Most levisznek Boszniába, háború lesz, aligha látjuk még egymást.

Ráismer a helyre, közvetlenül az árvíz után járt itt utoljára, amikor már visszahúzódott a víz. A könyvtár, a tiszteletet parancsoló Ossolineum a folyó partján áll, a víz felé fordítja az arcát – ez hiba. A könyveket dombon kellene tartani. Felidézi, mit látott, amikor előbukkant a nap és leapadt a folyó. Az árvíz iszapot és sarat […]

Az Omnibusz (Humoros történet) Snyicák Etele sótári mázsatiszt elhatározta, hogy naponként egy szivarral kevesebbet fog szívni, csakhogy megnézhesse Molnár Ferenc híres darabját, A farkast a Magyar Színházban. Szándékát meg is valósította, s egy hatalmas látcsővel felfegyverkezve megjelent a színház karzatán.

A Ness-tó vidéke – a skót Felföld – maga is regényes, zordon képet mutat, ám az itt élők történelme is tele van kegyetlen történetekkel. William Augustus cumberlandi herceg emberei kíméletlenül kiszipolyozták a vidék lakóit; épületek százait döntötték romba, nagyszámú őslakost pusztítottak el. A szenvedések elől nagyon sokan emigrálni kényszerültek az óceánon túlra. A kegyetlenkedések jelképe […]

Nicholas Witchell könyve, A Loch Ness-i Szörny alig másfél száz oldalas, sűrű szövésű szöveg, itt-ott képekkel fűszerezve. Dokumentumértékére garancia az a két ajánlás, melyeket előszó formájában a neves állatregények szerzője, Gerald Durell és Sir Peter Scott neves brit ornitológus írtak. „E könyvben Witchell úr összegyűjtött, s rendszerbe szedett valamennyi adatot a Loch Ness-i Szörny regényes […]

Garázda társaság Bő reggeli után kél a vadász-sereg, Készül, zajong, lovára pattan. Kürt szól, trombita sír, vad hangzaj kevereg, Szörnyedve áll a jámbor gazda ottan.

Nicholas Witchell szerint „1933-ig nem is hallott a világ a Loch Ness-i »Szörnyről«, azóta viszont rendszeresen, minden évben jelentik megjelenését. 1933 előtt a maival ellentétben alig érkezett egy-két jelentés. A publicitásnak ezt az 1933 előtti hiányát általában azzal magyarázzák, hogy a szóban forgó vidék roppant távoli és elszigetelt volt, és csak a tó északi partján […]

Pár nappal ezelőtt közöltük Oláh István A nesszi c. esszéjét, amely a skóciai Loch Ness-i Szörny legendájával kapcsolatos ellentmondásoknak mutatott szamárfület. A kérdésnek, az érthető tréfálkozáson túl, amúgy komoly szakirodalma van, amelyből kiderül, hogy nem lehet a témát egyszerűen leseperni az asztalról: a ma már a világ minden sarkában ismert Szörny meglétéről az i.u. 5. […]

Megfürdették a harangokat Krácsfaluban (Mármaros megye) az idei nyáron a hosszan tartó szárazság kimondhatatlan nagy károkat okozott. A nép, melynek nagy hajlandósága van a babonára, egyszerre csak azt követelte papjától, hogy szedesse le a harangokat, s a kiaszott tó sekélyes vizében fürdesse meg, mert akkor biztosan fog esni az eső. A pap hiába küzdött a […]

Mi legyen a kopasztott csirkékkel?! Nem szeretett szerepet tanulni, minduntalan rögtönzött. Egy aradi szerző darabját is tönkre tette rögtönzésével Nyilasi. Inasszerepet osztottak ki neki, ezért haragudott. Az első felvonásban volt csak dolga. Vendégek jöttek a házhoz, és neki mint inasnak, kiadja a háziasszony a rendeletet: — Kopasszon meg tíz csirkét!

(Részlet A Loch Ness-i szörny. Dokumentumok, riportok c. könyv első, bevezető fejezetéből) (…) Jómagam tizenhárom éves korom táján kezdtem érdeklődni a Ness-tó iránt. Emlékszem, olvastam róla egy cikket egy magazinban, és ugyanakkor fogalmazást kellett írnom az iskolában. Talán már akkor mozgolódni kezdett bennem újságírólényem embriója, s eldöntöttem, hogy ezt a kiváló történetet választom dolgozatom témájául. […]

A Mester vendégei Újházi mester a minap leutazott egy kicsit Nagyváradra, a jó ismerőseit meglátogatni. Egy szép délelőttön beállít hozzá a szobapincér, és jelenti, hogy a Mesternél két úr óhajt tisztelegni, két aradi szerző, akik direkt a Mester látogatása céljából utaztak Aradról Nagyváradra. — Bújjatok be! — kiáltott ki a Mester.