Szász István: Szatmártól a san franciscói polgármesteri székig Negyven évvel ezelőtt hallottam Szatmáron a következő viccet: Grün gyarmatáru-nagykereskedő nyakán maradt öt vagon rizs. Amikor a zsizsikek alaposan belefészkelték magukat, magához hívatta Kohnt, az üzletszerzőjét, és megbízta, hogy keressen vevőt a rizsre. Kohn útiköltséget vett magához és útnak indult. Grün legnagyobb meglepetésére csak egy esztendő múlva […]

Budapest és Bukarest Egy magyar gravámennel kevesebb: Budapestet nem vétik össze Bukaresttel többé. Ezek a francia Tissot-k nem is olyan szeleburdi népség. Mennyi szépet írnak ezek most a jubiláló Romániáról. Egy bukaresti francia ex-követ szerint Kelet-Európa legnagyratermettebb népe a román. Románia ifjú Franciaország s Bukarest diákkorát élő Párizs. Románia kultúrország akar lenni.

Dulakodásra lettem figyelmes hétfő délután, a csíkszeredai Márton Áron utcában: nők harcoltak: egy vékony elárusító próbált kitépni két rokolyás nőszemély kezéből néhány farmerből készült ruhadarabot – hát persze, hogy nem turkálósat, hanem újdonatújat. Mire észbekaptam, és rájöttem, hogy tulajdonképpen mi történik, már hasadt a rokolya, győzött a kereskedő, elrohant fújtatva és fenekedve a tolvaj, visszakiáltva, […]

Szász István: Lókötő gróf A messzi Normandiából származó kóborlovas-ivadék Norman grófok évszázadokkal ezelőtt kalandozásaik és szerencsés házasságaik során egyre keletre tartva — Erdélybe vetődtek. A család egyik ága a Segesvár közelében lévő Szederjesen telepedett le. Utódai esztelen költekezések és dorbézolások (a közelben teremnek azok a tüzes Küküllő menti borok) folytán szép lassan a tönk szélére […]

Periszkóp-klasszikusok [Anne Morrow Lindbergh (a nevezetes óceánrepülő felesége, aki megírta útjuk történetét) 1940. június 7-én ezt jegyezte fel naplójába:] „Ma, mielőtt beszaladtam volna a városba, szemembe ötlött Dorothy Thompson beszámolója a [The New York] Tribune-ben: Egy Saint-Exupéryvel folytatott beszélgetést idéz fel. Annyira szép, hogy elszorult tőle a torkom, és könnyek szöktek a szemembe.

Dénes úrfi mulat Dénes úrfit elküldte az apja, hogy tudományt faljon a Sorbonne-on. Milyen szép dolog lesz az. Dénes úr örökölni fogja az apja mandátumát. És a képviselők Almanachjában benne lesz: „tanulmányait Párizsban folytatta”. Az öreg Boldi mester egy este a Paix étteremben játszik. Dénes úrfi ül az asztalnál. A második üveg pezsgőt fogyasztja. Boldinak […]

Nemrég az angol Guardian nagy cikket írt Oroszország kóbor kutyáiról. Mindenütt élnek, még Csernobil zárt övezetének erdőiben is. Moszkva és számos nagyváros kutyafalkái különösen intelligensek. Éjszakára nem maradnak a településeken, hanem kivonulnak vidékre, bokros, fás területre

Szász István: A káplárkirály és udvarhelyi barátja Ugron Ákos székelyudvarhelyi földbirtokos (akinek családjáról egyszer Tomcsa Sándor, a kitűnő humorista ezt írta: Immár úgy vagyunk az Ugronokkal, mint a pityókával. A java a földben van…) az első világháborúban ütegparancsnok volt valahol Albániában. 1915-ben a központi hatalmak által megszállott albán területről önkénteseket toboroztak, és egy fiatal, németül […]

„Le comte tzigane” Jacques Lemaire-rel, a Lune borzas munkatársával napok óta nem lehet beszélni. Büszke, mint egy pénzes márki s mintha soha életében nem kért volna száz sou-t kölcsön. Jacques Lemaire levelet kapott Budapestről, hogy szombaton Párizsba érkezik a gróf.

Szász István: Szamár a palotában Ötven évvel ezelőtt még néhány vonalon lóvasút szállította a bukarestieket egyik városrészből a másikba. A régi Nemzeti Színháztól, a királyi palota mögött, a Budișteanu utcán át a Grivita úton az Északi pályaudvarig a legzsúfoltabb vonal vezetett, s a kocsit vontató virslijelölt paripák nyáron szalagos szalmakalappal s a kalapból kikandikáló, ide-oda […]

január 1. Magyarországon életbe lépnek az új gazdasági mechanizmus néven ismert gazdaságirányítási reformok. A Népszabadság január 3-i Dolgos hétköznapok c. cikkéből: „Az átállás a reform rendszerének vágányaira nyilvánvalóan összeütközésektől sem mentes folyamat, amelynek során szakítani kell a régi mechanizmushoz fűződő, a fogyasztót gyakran tizedrangúnak tartó bürokratikus gondolkodásmóddal, az öncélú tervteljesítés mélyen beidegződött, káros gyakorlatával.”

Ez Úristentől elpártolt Franciaországban nem tör a Hazára senki. Anatole France s Pierre Durand, Clemenceau és Jacob Levy, Jean Jaures és Henry Sansculotte: mind patrióták. Nem nevelnek itt ám az iskolákban sem apró kozmopolitákat. Csak egy kicsit megreformálták azt a megrontott religiót, melynek neve hazafiasság. Franciaországban ma már másképpen szeretik a hazát, mint például a […]

Szász István: Mások koplaltatásán milliókat keresett Az első világháború után a nyomor, a félelem, a tanácstalanság légköre sok embert taszított a szekták vallási tanaiba, vallási mámorba. Ezt az időszakot használta ki Bicsérdy Béla nyugalmazott őrnagy, aki kezdetben a nyerskoszt propagálásával kezdett híveket toborozni a róla elnevezett bicsérdizmusnak.

Százötvenmillió frank Európának ennyibe kerül a militarizmus minden egyes napon. Tessék ezt megszorozni háromszázhatvanöttel. Az ember nem éppen szocialista. És mégis, mégis. Eszébe jut millió földi szomorúság. Ez a rettentő kincs mennyi jót tudna mívelni. És ezt a polgári Európa bambán szórja ki önvesztére. Holott véres birkózásokra kész, ha tíz fillérrel többet akar a munkás.

Szász István: A gyergyói legendáshírű betyárvezér Valóban legendás hírű betyárvezér volt Blénessy Pista, a húszas években. Tekintélyes, szerteágazó gyergyói famíliából származott, amely királybírákat, köztiszteletnek örvendő iparosokat, tisztviselőket adott szűkebb pátriájának, sőt az egyik Blénessy… a ranglétrán a császárt követő katonai rangig emelkedett.

Tirolban most virágoznak az orgona-bokrok s utánunk a Brenner tájáról havasan kacagnak a bércek. Innsbruck, Kufstein s különös kék alkonyat száll le: végre München. Pihenés, rossz hotel. Englische[r] Garten, szőke leányok. Gambrinus és Secession am Königsplatz. Semmi új: az én álmos, derék, bágyadt mosolyú Münchenem a régi. Zivatarral virrad s én nem megyek a Glaspalastba, […]

Szász István: Első moziélményeim 1914 júniusában, néhány héttel az első világháború kitörése előtt, egylovas, kisebb, vörösre festett cirkuszi kocsi döcögött be Mezőtelke felől szülőfalumba, Céckére. Már a falu végétől hatalmas gyermeksereg kísérte a kivénhedt gebe vontatta kocsit. A bakon kecskeszakállú, kopott fekete pelerinbe burkolódzott, fekete keménykalapban feszítő férfi ült, színes szalagú ostorával nagyokat pattogtatott, s […]

Nagyváradnak hat hét óta villamos vasútja van. Hajh, hajh, hosszú históriája volna ennek. Ez a modern, nyugtalan előkelő város valósággal vérkönnyek árán harcolta ki hosszú évek után a maga villamos vasútját. Ujjongjon az első kocsinak Nagyvárad publikuma. Mint minden újnak és érdekesnek szokott. Ám a kocsik zakatoltak, szállongtak, de semmisem történt. Pedig a villamos vasúthoz […]

Szász István: Címkórság Könyvem(eddigi és elkövetkező részé)-ben gyakran szerepelnek a feudális magyar társadalom különböző címei, a kötelező megszólítások, s hogy az olvasó ebben a titulusdzsungelben el tudjon igazodni, ebben a részben a mai nemzedék számára teljesen ismeretlen címeket és megszólításokat sorolom fel, amiknek nem ismerete vagy elhanyagolása valamikor kínos, sőt végzetes helyzeteket teremtett a feudális-hierarchikus […]

A Magyar PEN Club, Etéd Község Önkormányzata és az Antropocentrum Egyesület június 3-án, az etédi református templomban tartott istentisztelet után, a helyi művelődési házban ünnepséget szervezett. Ezen két kiadványt mutattak be: Arany János Toldi című művének román–magyar nyelvű kiadását, Gelu Păteanu fordításában, és Farkas Wellmann Endre Gyalu, a spíler című könyvét. Ezt követően átadták a […]

Még egyszer kell a Jolbey vagy Jolbeji Miklós esetéről írnunk. A szamosújvári diák nyilatkozik most. Először is kijelenti, hogy ő nem szabadgondolkozó. Nem ő nem akart gyónni és áldozni. De nem engedte Esztegár áldozó-pap, hogy ő gyónjon és áldozzék. Az ügy – írja – bonyodalmas és kényes. Ő följelentette Esztegárt a püspöknél bizonyos üzelmek miatt. […]

Szász István: Bika a toronytetőn Gyerekkorom legszebb, emlékekben leggazdagabb éveit Bikafalván, ebben a Székelyudvarhely melletti faluban töltöttem. Mindig büszke voltam erre a szinte szülőfalumra, bár a neve meg a nevével kapcsolatos anekdoták miatt kisdiák koromban nemegyszer magam is gúnyolódás tárgya voltam. Első kollégista voltam, amikor egy erdővidéki szobatársam kisebb nézeteltérés után a fejemhez vágta: — […]

Szász István: A mozi szó születése A korabeli sajtó az első filmbemutatókat kinoszkóp-előadásoknak nevezte, s mivel vetítésről volt szó, később áttértek a projektográf névre. Akadtak újságok, amelyek németesen kinematográfnak nevezték az új látványosságot, míg mások a leegyszerűsített kinót használták. Kísérletek történtek, hogy a francia cinématographe-ból lerövidített ciné szót honosítsák meg, de ez a kifejezés a […]

Szamosújvárott apage satanasokkal s szent füstölőkkel járnak most a papok. Nagy és bűnös dolog történt az örmény metropolisban. Előállott egy diák, s nem akart gyónni, mert ő szabadgondolkozó. Tisztelendő Esztegár úr hiába kérlelte, pedig e diák sokat kockáztatott. Ez a fiú az érettségi vizsga előtt állott jeles kalkulusokkal. Persze nem is bocsátották vizsgára a fiút, […]

Gyermekek napja Andrássyt mélyen meghatotta a látvány. A Halász-bástya fokáról zuhant le a gyermek. Véres, törött és elalélt volt. És ami fő: úriruhát viselt a gyermek. E sorokat az újsághírből repetáljuk. Andrássy meg volt rendülve, mert úriruhás gyermek szerencsétlenségét látta. Mink is megrendültünk a kis Szabó Lajos katasztrófáján.