„Tanárnő barátnőm kedvesen meghívott egy találkozóra, hogy beszélgessek el kolléganőivel. Menten őrjöngni kezdtem, és ráüvöltöttem: Most fejbe rúglak, bestia! És barátnőm ijedten nevetett: Miért pont fejbe? Heves mozdulattal felborítottam a kriglit, és ezt ordítottam: Mert ha seggbe rúgnálak, agyrázkódást kapnál, bestia! Rémületesek ezek az író-olvasó találkozók…

Milyen régen volt! Harminc kemény esztendeje… Azóta mennyi – megtörténtekor iszonyú – esemény rázta meg a világot! Hozzájuk képest Csernobil mondhatni eltörpül – de nem a tanulságai!

„Az egyetlen, akinek privilégiuma volt, hogy puha szénán a konyhában aludjon, Frantiska volt, a kecske. A bölcs kis szakáll és az átható tekintet az arisztokrata pozícióját biztosította számára a családban – magyar költészetet olvasott, és használta a latrinát.” (Peťovska Florá fordítása).

Gergely Tamás HÁT NEM ISTEN? A Svenska dagbladetben olvasok egy újabb „menekült-könyvről”: az, aki magát ma Hyonseo Leenek nevezi, Észak-Koreából szökött át 17 évesen – úgy gondolta, hogy egy hétre a földi paradicsomba, Kínába, de utánaszólt anyja telefonon, hogy ne menjen vissza. Elterjedt ugyanis szökésének a hire.

Szerencsétlen öngyilkosok Feleségem ritkán olvas fel nekem. Ma megtette. – Érdekes hírre bukkantam – újságolja. A bolgár kormány nemrég komoly akciót indított az egyre jobban terjedő öngyilkossági járvány ellen. Rendeletben tiltják meg a lapoknak az öngyilkosok nevének közlését. Második lépés: az ortodox püspököket utasították, hogy a papságnak tiltsák meg az öngyilkosok eltemetését.

Ideális szemléletnek vagyok a híve, még akkor is, ha művészetem a drámai hangvétel jellemzi. Kötődésemet az élethez a szellemiek és a lelkiek határozzák meg, és ennek alapján vállalom a feladatot is: maradandóvá tenni ittlétemet.

No, Atyafi! Kolozsváron úgy illett bemerészkedni hozzá, hogy szerzett az ember egy palack jó vörösbort. Fejtágítón voltunk ott, továbbfékező tanfolyamon, és hát lógtunk, amennyit csak lehetett; mire azonban a sok csellengés vége felé Hozzá is eljutottunk volna, hát már alig tudtuk ketten-hárman összedobni azt a pár lejt a borra. Kicsattanó jókedvvel fogadott: No, atyafiak, hát […]

Március 16-án este Budapesten, a Polgárok Házában mutatták be az A vers ereje Kádár félelme című 52 perces dokumentumfilmet. Bevezetőt mondott Dr. Horváth Béla volt országgyűlési képviselő, a Polgárok Házában rendszeresen jelentkező Kölcsey Kör vezetője. Vendégek: Agócs Sándor, a film rendezője, a lakiteleki Antológia Kiadó és Nyomda Kft. vezetője, Balassi Bálint-emlékkarddal kitüntetett költő és Balogh […]

Gy. M. nem szereti a sört, illetve a megszámlálhatatlan fajtából egyet kedvel csupán, azt is azért, mert nem fúvódik fel tőle. Ritka erény ez az árpalevek sorában. A gyártyó jó hírű, rangos nemzetközi cég, rönomméját pedig valaki vagy valakik csúnyán rontják.

Egy ideje rádöbbentem arra, hogy az öregség alapvető magatartása a sértődöttség. Figyelem az öregemberek arckifejezését, s helyzetüktől, állapotuktól függetlenül ott bujkál tekintetükben és vonásaikban a sértődöttség.

Gyöngéd célzás Egyik írásában 1972-es emlékét eleveníti fel Alex Ştefănescu író. A Fekete-tengeri Constanța színházának deszkáin a krajovai rapszódosz kísérte gitárral az énekét, különös párt alkotva a költőként és kiváló műfordítóként ismert Romulus Vulpescuval, a későbbi nagyromániás szenátorral. (Aki aztán 1989. december 22-én, miután lincselés áldozata lett a kézdivásárhelyi rendőrparancsnok, úgy adta elő a történetet, […]

Rengeteg mobiltelefonom van. Egyik régebbi, mint a másik. Egyik rosszabb, mint a másik. Azért tartom őket, mert amikor rosszul állok az idegeimmel, egyet kiveszek a fiókból, nézegetem, melyik részén lehetne még valamit elrontani. És elkezdem piszkálni, elől is, hátul is, amíg valami formátlan kupac alakul ki. És nézem ezt a formátlan kupacot, ettől megnyugszanak az […]

Maszkurák Köd tekintetében már Európán is túl vagyunk, valahol Albionban. Adventünk nem ért véget, a takarékoskodás, a tartózkodás, a spórlás helyét nem váltotta fel az eszem-iszom, a játék, a tánc, zene, vaskos tréfák sem harsognak, a mulatozásokon ma is csak a krém vehet részt; a szűk hetek, hónapok után nem a pazarlás napjai jöttek el, […]

(Részlet) …Ha Románia átültetné a gyakorlatba a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt és a Románia és Magyarország közötti jó szomszédságról és együttműködésről szóló szerződést – melyeket már több éve aláírtak és ratifikáltak, akkor az erdélyi etnikumok közötti kapcsolatok képe összehasonlíthatatlanul jobban festene. Konkrétan az összes (németek/szászok vagy magyarok […]

A kövek szerelmese Nem sokan ismerték, inkább csak olyanok járták a portáját, akik tudtak gyöngéjéről, ahogy manapság mondanók: a hobbijáról. Öregek emlékeznek nagy viharokra, dúló égiháborókra, hegyek mozdulására, kősziklák omlására, medrek tágulására, furcsa pataklakók megjelenésére. Egyik napról a másikra hosszú testű kígyók, vonagló ángolnák, mintha legevőért hápogó bajuszos halak, kakastaréjas vízicsitkók és egyéb hasonló teremtmények […]

Gergely Tamás: ÉHSÉGLÁZADÁS? Hallgatom, olvasom, hogy Észak-Koreát újabb szankciókkal sújtják. Bünteti az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az ok: a nemzetközi tilalmat megszegve nukleáris robbantást hajtott végre januárban, majd nagy hatósugarú rakétakísérletet egy hónappal később.

A békéért küzdő írók világnapját ünnepelnénk március 3-án, de a kijelölt napon kívül, aligha kap érdemi teret a célszerűség. Megfáradt lelkünk kényszerűen keresi az ünnepi megnyugvást, de félünk a változástól. Évente egyetlen napot sem tudunk őszintén, legalább látszólagos békével megélni.

Zseniális fanariótáink Miért sír, anyó?, kérdezte a városi unoka a falusi nagymamát. Én, lelkem? Én azért, hogy miért élek!.. Ez még a hatvanas években történt, közvetlenül a kollektivizálás előtt, amikor mindenféle adót meg illetéket kitaláltak „azok” (falun becézték őket így: „ezek”, „azok”); hogy lehetetlenné tegyék a földműves ember életét; hogy nyomorúságában önként hajtsa igába a […]

A Saul fia nagy, problematikus film. A marosvásárhelyi Művész moziban egy adott pillanatban lefagyott a gép, újra kellett kezdeni a vetítést, és ez természetesen elvett az élményből. Mégsem hiszem, hogy csupán ez lenne az oka, hogy bizonyos dolgokat megoldatlannak éreztem.

Kulturális és társadalmi folyóirat indult Szatmárnémetiben Sürgető és igen időszerű volt ez a lapindítás, régóta vajúdó vágy és álom a történelmi Szatmár megye központjában. Abban a régióban, amelyet Budai Ézsaiás, Erdősi Sylveszter János, Károli Gáspár, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Kaffka Margit, Németh László, Tersánszky Józsi Jenő, Dsida Jenő, Markovics Rodion, Szilágyi Domokos, Panek […]

Csendes hétköznap, a fehérlő tájban messzire virítanak a székelyföldi román szórványfalu bejáratnál lobogó trikolórok. Az utcákon alig jár ember, s autó is csak néha tűnik fel. Az évekkel ezelőtt leégett művelődési ház maradványait keressük.

Kisebbségi farkasok autonómiája A legeredetibben kornyikáló Fabula Lupusz megnyerte a Gix Faktor megyei szakaszát, és azonnal szajkóértekezletet hívott össze. Senki sem sejtette, milyen hatalmas erőfeszítésébe került a legszebben kornyikálnia, mikor voltaképpen nem is ez a végzettsége. De végre itt az alkalom, hogy ország-világ megismerje Fabula Lupusz igazi tudományát, magasra törő zsenialitását.

Szeretnék nagy író lenni. Hívhatnának mondjuk Mahomed Melodinnek. Járnám a Radnai havasokat, és a farkasoknak elmondanám, nem tetszik nekem, amit ez a Gothár a szövegemből összehozott. Vagy szenen átszűrt denaturált szeszt innék, és lassan belém épülne a csönd, ami a hegyekből árad. Vagy én vinném oda a csöndet, ki tudja.

Feb­ruár 9-én, ked­den 18 órától Sep­si­szentgyörgyön a Bod Péter Me­gyei Könyvtárban be­mu­tatják Ma­gya­ri La­jos Ver­sek című gyűjteményes kötetét. A könyv tisz­telgés a ta­valy el­hunyt szerző emléke előtt. Nehéz és fölösle­ges len­ne szétszálaz­ni eb­ben a könyv­ben az úgy­ne­ve­zett közéleti ver­se­ket a szülőföld-ver­sektől. Erdély­ben tisz­tességes ma­gyar költő számára mind­kettő ugyan­azt je­len­ti.

„A fül a hangok dalát fogja fel, a szem a színek dalát, az érzékek központjába, az agyban az öntudat levonja az érzelmi hatást és értelmezi azt.” Gulácsy Lajos) Az időjárást, mint témát, ki is hagyhatnám, de még sem kerülhetem meg. Még csak január végét jelzi a naptár, és már is mutogatja magát a tavaszi hangulat, […]