Preţul republicii (A respublika ára)

La 30 decembrie 1947 a fost proclamată
republica populară în România, iar cu câteva
săptămâni înaintea aniversării a treizeci de ani,
am losi căutat de la cotidianul maghiar din Bucureşti,
umil dintre colaboratorii mureşeni ai ziarului Elore
a vrut să stăm de vorbă între patru ochi,
apoii mi-a spus oarecum încurcat şi jenat
că redactorul-şef, care mă apreciază foarte mult,
mă roagă să-i dau o poezie pentru numărul aniversar,
singura condiţie e să figureze undeva
In textul ei acest cuvânt: republică,
restul nu contează, scriu ce vreau, Tovább »

Nagy Kálmán Kalevala-fordításának megjelenése alkalmából

1. A XVII-XVIII. században a művészeti-irodalmi életben a barokk cifrálkodó, hivalkodó pompáját a görög-római műveltségeszményeket és szemléletmódot sugárzó klasszicizmus hideg, szenvtelen életszemlélete, mitológiai tárgyválasztása, formai csiszoltsága váltotta fel. E két irányzat azonban egy volt abban, hogy egyik sem törődött a földrajzi környezet és társadalom egészének művelődési, művészeti és irodalmi igényeivel, közönségét csak a születési arisztokrácia kiváltságoltjai és a szellemi élet kiváltságosai alkották. Az udvari környezetben és az irodalmi szalonok világában sápadozó-lankadozó irodalom eszményeiben, tárgy- és formakezelésében a maga nemzeti környezetétől jobbára függetlenül, a politikai-nemzeti határokat áttörve a kozmopolitizmus igézetében tengődött abban a viszonylag szűk körben, amelyre mint eszményei, szemléletmódja hordozójára, közönségére számíthatott. Tovább »

MÁRTON KÁROLY
ajándéka

Mint koldus…

Mint koldus a sarkon,
Üres kalappal várom,
Hátha beledobják
Az eltűnt ifjúságom.
*
Szerencsém

Csillogva
Biccent
A porból
Tíz cent. Tovább »

Kirázom a kenyérpirító morzsáit
-már rég esedékes volt-
és letörölöm a fikusz levelét.
Közben rá-ráugrik pillantásom
az üveg mögötti fotódra.
Miért nem hívsz?
Bevillan, hogy ki kellene dobni
egy rakás kacatot
-megtehetném, amig várok-
de aztán csak nyomogatom
a telefon gombjait
-már álmomban is tudom a sorrendet-
hosszasan kicseng, aztán csend … Tovább »

Surogat de cafea / Pótkávé

Nálunk nem árultak gázzal töltött luftballont,
így aztán mit tehettünk volna, szájjal fújtuk fel
a piros, kék, zöld, fehér vagy sárga léggömböket,
amelyek ernyedt állapotban hasonlítottak
a gumióvszerhez, ezt csak késõbb tudtam meg,
el-elpattantak a földtõl, de a tüdõnket megjárt
szén-dioxid nem emelte magasba õket,
a léggömb sem szabadult a gravitációtól mifelénk,
mint ahogy elvermelt jéggel mûködõ Tovább »

A szépség átvonul a színpadon
S amikor a tapsra visszatér
A haja hófehér
A szeme kékjén szürkészöld hályog
Ócska cipőjén kolonc a vályog
-Ne add, hogy így végződjék jó napom
lnkább kerüljön el a szánalom. Tovább »

a káosz között
megpillanthatom
a fényt újra

a karácsony másfél voltos elemei
bizsergetően gyönyörűek
jaj apám fahumora
hogy nem lesz karácsony
nem baj
összeütjük a bokánkat
így is jó Tovább »

Most gondoltam, hogy írok egy szonettet,
mert kell azért, hogy lélegezz velem,
és úgy egyél meg engem, mint az epret,
addig, míg magam végleg elteszem, Tovább »

KISANGRÓ
Különleges
Étkezésre alkalmas telket vásárolnék.
Megismerkednék
Keresem annak a középmagas, félbarna, enyveskezű srácnak az ismeretségét, aki a tizenhetes buszon teleportálta a pénztárcámat, barátság céljából, jelentkezz kiadós tapasztalatcserére, Buksza jeligével, a kiadóban. Tovább »

menő dalok


csokornyakkendős
és sztaniolkabátos
dalnokok zengnek

az év ötvenkét
hetére jut egy-egy dal
egy-egy szeretlek Tovább »

Cânt național / Nemzeti dal
(Traducere de Csata Ernő)

Sus ungure, țara te cheamă!
Acum e timpul ori niciodată!
Robi vom fi ori liberi?
Se-ntreabă, decideți! –
Pe Zeul maghiarilor
Vom jura,
Vom jura, robia n-o vom
Îndura! Tovább »

1

Hej, vannnak ma számadások!
Háziasszony, házigazda,
Mit bevett és kiadott az
Év folytában, összeadja.

Vizsgálják a pénzes erszényt,
Mennyi volt benn s mennyi van még,
S törlik le a verítéket,
Mellyel azt a pénzt szerezték. Tovább »

Kidobott csonkok…
Milyen hamar lepergett
a sok tűlevél.

Budapest, 2023. I. 11.

Un gând mă frământă pe mine… / Egy gondolat bánt engemet…
(Traducere de Csata Ernő)

Un gând mă frământă pe mine:
A muri-n pat printre perne!
Ofilind încet, ca o floare,
Pe care viermea o roade;
Arzând încet, ca o lumânare, Tovább »

AMITŐL AZ EGYIK FOGY

Halmay Tibor találkozik Bécsben egy rég nem látott pesti ismerősével.
Remek színben vagy, — örvendezik Halmay —, mitől híztál meg ennyire?
Nem láttad a hirdetéseimet a lapokban? — csodálkozik a pesti. — Feltaláltam egy remek soványító szert.

Színházi Élet, 1930/1

Kulturális ajánlatot tenni könnyű és nehéz – hiszen az ajánlatra méltó javak végtelenek és határtalanok (…). Ne feledjük hát a kétezer éves művészetelméleti allegóriát: az „igazi” művész (és persze az „igazi” befogadó is) olyan, mint a méhecske, aki száz különböző virágra száll (…) – A hónap szerzője, Margócsy István kulturális ajánlója a Literán.  

Megtisztelő feladat a Litera olvasóinak kulturális ajánlatot tenni – ugyanakkor nagyon nehéz is. Hiszen ajánlatot tenni – ez nyilvánvalóan azt jelenti: azokat a kulturális javakat ismertetni, propagálni, amelyek engem személy szerint vagy szakmám szerint megérintettek, amelyeket (bármilyen szempontból) fontosnak tartok; ám ugyanakkor azt is jelenti, hogy olyan művekről, kulturális teljesítményekről vagy jelenségekről kell beszélni, amelyekről azt (is) gondolom, hogy szerencsés lenne, hogyha mások is megismernék őket, s részesülnének az említett dolgoknak érdekességéből és érdemességéből; annak reményében, hogy az említett kulturális javak bekerülnének a mai értelmiségi diskurzusba – s hogy említésük esetleg késztető erővel hathat másokra is, hogy foglalkozzanak velük, s mások is elmondják véleményüket róluk. Hisz a ajánlat kihívás is egyben: meghívás a megbeszélésre.

Ennek az irodalmi honlapnak olvasói bizonyára nagyon olvasott emberek (a most születő irodalmat illetően nálam valószínűleg sokkal olvasottabbak), ezért nem is egyes irodalmi műveket, szerzőket vagy könyveket ajánlanék, hanem szélesebb körben keresnék s ajánlanék. Tovább »

1.
Magamról írok, míg vagyok,
ha nem leszek, elhallgatok.
Ha a szívem nem dobog,
tudom, azért a Föld forog.

Magamról írok jobb híján,
amíg még fog a ceruzám.
Erdő zúg, fújnak a szelek,
akkor is, ha már nem leszek. Tovább »

És íme itt vagyunk… * Egymással románok, magyarok… * Vagyunk s együttesen * és várjuk, mondjon valaki valamit… * másfél évszázad óta valamit, amit mondottak már, vagy nem mondtak soha… * Helyes – de mily nehéz… * Vagy könnyű lenne tán kimondani, *el- s kimondani, hogy ez a lelkünkbe temetett ember is csak kisdedként született. * Falusi szegény mészáros az apa, * derék férfiú, aki a nem lelkiismeretekkel kufárkodott, a a tulajdon magáéval legkevésbé, a hanem kereskedett hússzeletekkel, a hússal, amiből hogy éljünk, mindannyian falunk… * Élet… * De ma és itt annak az életéről beszélgetünk egymással, * aki most fél évszázada látott napvilágot, * aki arra tanított, hogy az életet miképpen is éljük, * hogyan s mint csatázzunk, hogy létezni értelme legyen, * és hogyan végezzük. * Hrúz Mária * és Petrovics István fia… * tökéletesen * Petőfi Sándor * magyar * tetőtől talpig * és büszke rá, hogy az, magyar. * Tovább »

Feküdjetek
Már le,
Emberek!
Vagy ha jártok,
Halkan
Lépjetek.

Lábujjhegyen
Lassan
Járjatok,
S durva zajt ne
Üssön
Ajkatok. Tovább »

Felső-Ausztriában láttam ezt a feliratot. Egy festői kis völgyben, egy kanyargó kis patak mentén, magas sziklák aljában, ahol a hirtelen zöld pázsit még minket is labdázásra ingerelt volna, akik pedig már elég régen feladták a szórakozásnak ezt a műfaját.
Igaz, hogy egyéb is állt azon a táblán. A fürdőzést is tiltotta. Meg a kocsimosást. Tüneményes arany ősz volt, kék nyugalom, derűs októberi béke. Fürödni már amúgy sem lehetett volna a jéghideg vízben, gépkocsit egyet sem láttam a szűk torkolatú völgyben, gyereket sem, aki labdázhatott volna. Csak a táblát, hogy itt mi minden tilos. Nem lelkesedem különösebben ezekért a táblákért. Főleg, hogy éppen Skandináviából érkeztem, északról, ahol nincs olyan tábla, amely tiltaná a fűre lépést, és mindenki a fűre lép, és azt mondják, hogy a fű ettől jobban nő. Tovább »

Câmpia / Az Alföld
(Traducere de Csata Ernő)

Ce-mi mie Carpații sumbri
Cu ținut romantic de brădeți!
Doar, te admir, dar nu te ador,
Pe acolo nu voi pribegi. Tovább »

(2022, hegesztett acél, 160x23x34cm)