Kötet a 2014-es Sütő András-műhelykonferencia anyagaiból A Tékaforgatagnak elnevezett könyves rendezvényen – amely része a most zajló Marosvásárhelyi Forgatagnak – mindjárt az első napon bemutatták a Polis Kiadó és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem kiadója, az UArtPRESS közös kiadványát, amely (M)ilyen gazdagok vagyunk(?) címmel jelent meg több mint 300 oldalon, Lázok János szerkesztésében és Dávid Gyula […]

Mottó: Ez az élet nem is olyan rossz, csak már nagyon rossz a híre. (Tomcsa Sándor: Műtét) Nagy Pál Emlékek otthona: tegnapi színház* című kötete az 1960-as évek végétől 2010-ig írt színházi tárgyú cikkek válogatott gyűjteménye – olvassuk a kiadó tájékoztatójában. – A kötet első része a szocialista kultúrpolitika rossz emlékű körülményei között megfogant színházi […]

Születésnapi beszélgetés Cseke Péter irodalomtörténésszel –  Él-e benned valamifajta poétai nosztalgia a versírás iránt? Játszadozott-e még veled a Múzsa az 1967-es Vitorla-ének után is? – Hogyne, jó tíz esztendeig. Diákéveim idején Kányádi Sándor prózaírásra biztatott, Szabó Gyula inkább a verset ajánlotta. Amikor elolvastam Szilágyi Domokosnak az antológiáról írt bírálatát az Igaz Szóban, a „versírók” között […]

A polgári államok büntetőtörvénykönyve – a Wikipedia szerint – mindig tiltotta és büntette a párbajra való kihívást, valamint a kihívás elfogadását is. A párbajsegédek, a jelenlévő orvosok és a tanúk is büntethetők voltak, kivéve abban az esetben, ha törekedtek a párbaj megakadályozására. De mi történt, ha éppen orvosok párbajoztak?

Az 1932-ben született és 1977-ben elhunyt Bretter György éppen olyan eredeti és kivételes koponya és egyéniség volt, mint Székely János, csak ő demokratikusabban gyakorolta mindezeket, ha szabad ezt mondanom. Iskolát teremtett, tanítványai közé olyanok tartoztak és -nak, mint Ágoston Vilmos, Huszár Vilmos, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Tamás Gáspár Miklós, Egyed Péter.

Kitört az első világháború. Július 31-én elrendelték az általános mozgósítást. Augusztus másodikán minden volt katonának be kellett vonulnia ezredéhez. Iszonyú felfordulás, zűrzavar volt, sírás, jajgatás volt hallható mindenütt, Tekerő-patakon is. Augusztus másodika éppen vasárnapra esett, ekkor kellett bevonulniuk katonáinknak. A délelőtt 10 órás vonat csak 11 óra után indulhatott a 300 tekerőpataki bevonulóval. Ezután újabb […]

Születésnapi beszélgetés a 70 éves Pethő László Árpád költővel —Egyik vallomásában írja: a halandó ember számvetéssel tartozik életéről. Miről kell(ene) beszámolnunk életünk alkonyán, amikor, úgy érezzük, megettük kenyerünk javát? — Bizonyára mindannyian úgy vagyunk életünkkel, hogy számot kell adni róla, főleg ha alkotóként tevékenykedünk. Persze a szó elszáll, de ha könyvek maradnak utánad, akkor megítélhető […]

Önéletrajzi dokumentumregény Szalonta neve a szláv Suleta személynévből származik. Amúgy Bihar megye második legnagyobb városa. Népessége olyan 15000 fő, melynek nagyobbik része mai napig is magyar, tehát több magyar él(t) itt, mint Váradon.

Oláh-Gál Elvira okosan „székelykedik”, s amire jut, az egyértelmű: „A varsági székelynek kemény a szentenciája, lelkemben érzem a fájdalmát. Valahogy mégsem féltem szeretnivaló népem. Mélybe gyökerezik és ellenáll a szél járásának, avagy: soká él a székely, ha hagyják!” Oláh Sándor tudományos kutatói tapasztalatáról számol be a kérdésben – szeméyles választ a 300. lapszámra ígér… Orbán […]

Gagyi József jobbágyfalvi beszélgetőtársát, Balogh Pali bácsit szólaltatja meg a székelység ürügyén. A nagy élettapasztalatú parasztember ekként írja le földrajzilag a Székelyföldet: „…Megkezdődik itt Szovátától fel, itt Parajd, Alsósófalva, Felsősófalva, ha megyünk udvarhely fele. S ha erre megyünk, jön Bucsin tető, s akkor Borzont, s megyünk be a Gyergyói medencébe. Arra magyarság, s délen is […]

2014. április 25-én mutatták be Hadnagy József Kő és tükör között című új verseskötetét Debrecenben. A versekből, a költő mellett, Fodor Anna olvasott fel. A könyvet dr. Bertha Zoltán kritikus, irodalomtörténész méltatta. Alább olvasható szövegének szerkesztett változata. Hadnagy József otthonra talált itt Debrecenben, de ez az otthonosság kettős, hiszen lelki hazája egyrészt a szűkebb pátria, […]

2014. április 3-án, 18 órától a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet – a Székelyföld folyóirat szerkesztőivel és munkatársaival közösen – Farkas Árpád költőt köszönti hetvenedik születésnapján a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében.

Szülőfalujába, Zengőszentmártonba hívták az írót, mutatná be a gyerekkori barátoknak, meg a község többi lakosának a legutóbb megjelent novelláskötetét. No, meg számoljon be arról a közel félszáz esztendőről, amit szerencsét próbáló legkisebb királyfiként a nagyvilágban töltött. Nem is rossz ötlet ez a legkisebb királyfi hasonlat – veregette meg gondolatban a saját vállát –, meg a […]

Németh László irodalom-földrajzából 1. „Kérem Önt, mint erdélyi vezérírót…” – ezzel az aposztrofálással fordult Áprilyhoz nyolcvanöt esztendővel ezelőtt Németh László. A kapcsolatfelvételre az is feljogosította, hogy a budapesti Napkelet szerkesztőségében járva a költő is érdeklődött Németh László felől. Így közvetlenebbül rátérhetett kérésére: legyen segítségére abban, hogy az erdélyi fiatal tehetségek is vegyenek részt a Napkelet […]

A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja nyomán bemutatjuk a 2014-es év magyar vonatkozású irodalmi évfordulóinak listáját. Összeállította: Thuróczy Gergely, az Új magyar irodalmi lexikon és a Magyar életrajzi index adatbázis alapján.

Lapok, viták, antológiák A két világháború közötti korszak eszmetörténetéből is tudhatjuk, hogy az egymást követő nemzedékek önértéktudatát és célképzeteit a legszignifikánsabban az írói antológiák manifesztálják.

Válogatásunkat a HMKK székelyföldi fotótáboraiban készített felvételekből készítettük, a fotók készítői: Molnár Attila (csíkdánfalvi tábor); Szentes Zágon (csíkszentdomokosi tábor); Ádám Gyula (etédi tábor); Szabó Attila (csíkkarcfalvi tábor); Danis János (gyergyóremetei tábor); Fekete Zsolt (csíkszentdomokosi tábor); Bálint Zsigmond (kászonaltízi tábor); Balázs Ödön (lázárfalvi tábor).

Egy nagyközség miesnapjai A honlapunkról is ismert, Gyergyószentmiklóson élő szerzőt – költőt és újságírót – a napokban Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a kulturális értékek népszerűsítéséért végzett publicisztikai tevékenységért szakmai díjjal jutalmazták. Köszöntés- és bizonyságképpen álljon itt lírai riportja, amit 2007-ben írt Gyergyóremete lelkületéről, a HMKK fotós csapatának a felkérésére, a községben rendezett nagy sikerű […]

A 40 esztendeje átadott zsögödi Nagy Imre képtárba invitálta Szabó András kurátor július hónapban a sajtót. A vendégek között volt Daczó Katalin is, aki a Hargita Népében hangulatos riportban számolt be az ünnepi találkozón hallottakról-látottakról. Riportja nyomán készült az alábbi beszámoló is. (Káfé főnix) Állandó és mégis folyton új – állapítom meg, miközben néhány ismeretlennek […]

A dunai nagy áradás előtt légi szemlét tartott a folyó, Budapest és Dunaszeg közötti mintegy 180 kilométer  hosszú szakaszán, Molnár Béla az Országos Vízügyi Főigazgatóság Főigazgatója, a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatóság Légirendészeti Parancsnokság MD-500-as helikopterének fedélzetéről, Bukor János rendőr őrnagy pilótával. Az útjára elkísérte, Dr.Balogh János rendőr dandártábornok a Készenléti Rendőrség parancsnoka, országos főkapitány-helyettes. […]

Újabb tanulmányt közölt a Kolozsvárott élő Cseke Péter irodalomtörténésztől a Hargita Népe (Aki „kétszeres lelki testvére” volt Tamásinak. HN, 2013. január 15.); a cikk  a két világháború közötti erdélyi irodalom jelenségeire fókuszál, középpontjában a jeles irodalomszervezővel, Jancsó Bélával. Az írás azért is érdekes, mert feleleveníti a korabeli Kolozsvár szellemi életét, amelynek Jancsó az egyik jeles […]

Napjainkban egyre több szó esik a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, az egész erdélyi magyarságra kiható jelentőségéről, megmaradásunk, egy olyan belső anyaországról, amely egész Erdély magyarsága, a szórványban élők fölé is védernyőt tartana. Ennek létrehozásában – a gazdasági/politikai/társadalmi feltételek megteremtése mellett – a kultúrának is meghatározó szerepe van. Közte a népköltészetnek, amely a néplélek legtisztább tükre, a […]

Borcsa Jánost kérdezi Gergely Tamás Új könyved, az ”Értékkeresők – értékalkotók” (Kriterion, 2012), mely kritikákat, portrékat, tanulmányokat tartalmaz, a Kriterionnál jelent meg, az ”új” Kriterionnál, mely tudtommal nem közöl kortárs, élő szépirodalmat. Kritika a kortárs irodalomról mégis belefér a profiljába? Miért a Kriteriont választottad?

/Csak be kellett ütnöm a fenti, nem túl fantáziadús címet a Google-keresőbe, s már jöttek is a kész definíciók arról a valamiről, amit mindenki szeret, próbál megmagyarázni, és közben marad a titok, csak a versek sora szaporodik szüntelen… Ráadásul most a magyar vers ünnepe (április 11) is csak olajat önt a tűzre…/ A vers olyan […]

A Magyar Kultúra napján, 2012. január 22-én, vasárnap déli 12 órai kezdettel Egy évtized fényképlenyomatai címmel gyűjteményes kiállítás nyílik az Orbán Balázs szemével Udvarhelyszéken elnevezésű dokumentációs fotótáborok anyagából, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont – Székelyudvarhely szervezésében.