Most már, az ohioi eredmények ismeretében biztosan elmondhatjuk: Barack Obama győzött, így kétségtelen, hogy ő marad az Egyesült Államok elnöke. Fontos ez Amerikának és fontos nekünk is: nem mindegy, hogy a világ legerősebb hatalmát demokratikus vagy konzervatívabb világnézetű ember irányítja. De mit szólt ehhez kihívója, a republikánus Mitt Romney?

Igen szoros kapcsolatban állok a természettel: naponta egyszer kinézek az ablakon. – Ezt évekkel ezelőtt írtam, amikor még életvitelem megengedte, hogy reggelente padlásszobánk ablakán át futó pillantást vessek a radvánci dombokra és a házunk alatt futó Ungra. Mostanra szorosabbra fűződött ez a viszonyunk.

35 / ÁRNYÉKSZÉK Nemzetközi duplanulla Az „eufém” szavak és kifejezések eredeti jelentését sokszor (jótékony) homály fedi, és néha rövid idő alatt kimennek a divatból. Az „árnyékszék” ma már kevéssé használatos (a szó, nem az intézmény): nagyon sok fiatal nem is tudja, mit jelenthet, és akárhogy kombinál is az árnyékkal meg a székkel, a vécé sehogy […]

In memoriam Beke György Az öt éve elhunyt Beke Györgyre emlékeztek a Magyar Írószövetségben, személyes történeteken keresztül felelevenítve a legendás szociográfus-író alakját. Az emlékezők közt volt az alábbi esszé szerzője is. Ha jól emlékszem, híres, ország-világ járó zöld Skodájával érkezett Beke György Bécsbe valamikor a kilencvenes évek elején,

Próbálom barátokkal körülvenni magam. Ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy mindenkit, aki szembejön, rögtön a barátommá szeretnék tenni, hiszen ez egyrészt erőszakos hódítás, másrészt abszurd igyekezet lenne. Inkább nagyon is válogatós vagyok, már-már finnyás: féltem a bőrömet.

34 / ARANY Több átvitt értelmű szó alapja Nem mind arany, a mi fénylik. Közmondás. Nem mind higany, ami folyik, nem mind horgany, ami bádog. Bugyuta közhelyek (most találtam ki őket). Mi közös bennük? Hát a végződésük: a nyelvújításkor a kémiai elemekre előszeretettel alkalmazott egységes – any, -eny.

33 / TÖKLÁMPA Növekvő számú tökfejek… Alig van már falusi gyerek is, aki tudná, mi is a töklámpa, pedig egykor mindegyik tudott ilyen éjszakai ijesztgetős szerkentyűt fabrikálni a bugylibicskájával. A gyártásra alkalmas takarmány- és úritök is kezd kimenni a divatból és a termesztésből. Soha nem látott formájú – formátlan, idegen – sütőtökkel van tele minden […]

32 / JENKI Koreában minden fehér jenki Az Amerikai Egyesült Államok angolszász eredetű lakóinak egykoron pejoratív ragadványneve a nagy polgárháború után az egész amerikai kontinensen elterjedt, később Európába is begyűrűzött.

Tegnap óta elérhető, olvasható és ingyenesen letölthető kedves barátunk és munkatársunk, Krebsz János olvasónaplójából összeállított, válogatott esszékötet, amely jobbára az ezredfordulón és közvetlenül az azutáni években született írásait tartalmazza (zömük az RMSZ-ben és az ÚMSZ-ben jelent meg) – olyan könyvekről, olvasmányokról, melyeket nem csupán recenzálni, de tovább gondolni is érdemes vagy éppen vitába szállni velük.

31 / TENISZ Sporttá Angliában vált Elegáns sportöltözetben (alsónemű-mutogatás, pláne az alatti dolgok villantása kizárva), keresztben kifeszített halászháló fölött furcsa, likacsos palacsintasütővel apró labdát ütögető sportsmanek és sportsladyk…

„A kiválóak munkássága pedig átnyúlik a jelenbe, és magatartásra ösztönöz, mai életünk hatótényezőjévé válik. Nem lezárt fejezet, hanem fundamentum. Hiszen a múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk. Azon állunk.” (Mikó Imre) Nem véletlenül választottuk Cseke Péter legújabb kötetéről(x)  szóló méltatásunk jeligéjévé Mikó Imre szavait. A Kriterion Könyvkiadónál megjelent újabb munkájában ő is az előtte járók […]

Egyszerűen imádom Simenont. Vagy inkább Maigret-t? Szinte mindegy. Azt hiszem ugyanis, Simenon magáról mintázta a felügyelőt. Nem arról a magáról, aki volt, hanem arról a magáról, aki szeretett volna lenni.

30 / ALBÁNIA A lakosok után nevezték el Nem (csak) azért választottam címszónak ezt az országot, mert az ABC elején van, hanem mert állatorvosi lova a „bevett” magyar és nemzetközi elnevezés illetve az önelnevezés különbözőségeiből adódó gondoknak.

29 / MULATT Lett belőle mulya is Egy bárgyú szóviccben olvastam: ’a mulatt nem mulat’ – de meggyőződésem: a két t-s szó értelmével nem sokan vannak tisztában. Latin-Amerikában a fehér és fekete szülőktől származót hívják mulato-nak – ha fiú – vagy mulata-nak – ha lány (a spanyol nyelvben a mássalhangzókat nem kettőzik).

28 / PARÍZER Bécsből importáltuk… Sokszor előfordul, hogy a nálunk bevett elnevezést azok nem ismerik (vagy éppen azok utasítják el), akikre magyarul vonatkozik, például a törökméz, a padlizsán-törökparadicsom, a rácponty, a franciasaláta, a lengyeltojás, a csehpimasz (ismertebb magyar nevén talkedli esetében – de ide sorolható a „magyarul” sztrapacskának mondott galuska is).

27 / TOLMÁCS Készen hoztuk a Kárpát-medencébe Bábel (a bábeli nyelvzavar) óta szükség van tolmácsokra – a mesterség tehát ugyanúgy a legősibbekhez sorol, mint az örömlányoké vagy a pénzváltóké… Egyébként inkább az utóbbiak mesterségére hajaz: ők is egyfajta pénzt váltanak át egy másik fajtára, viszonylagosan csekély értékveszteséggel…

Nem vénnek való vidék, amit Cormac McCarthy ábrázol a regényében. Még el kell olvasnom egyszer, mert egyelőre nem ért teljesen össze a próza hússalátája, de első olvasásra is éreztem, nagyon erős. Írásjelek nélküli, csupán pontokkal szabdalt szöveg, szinte a hidegvérű gyilkosságoknál is közönyösebb, mert nem jelennek meg benne a narrátor érzelmei.

26 / MUNKA Mindenképpen keserves dolog ám! A munka csak a totalitárius rendszerekben lett a becsület és a dicsőség dolga, felszabadító erő. Korábban inkább a szükséges rossz volt – könnyebben vagy nehezebben elviselhető formában. A magyarban a munka szinte minden (nyelvi) formája szláv eredetű – mintha a Kárpát-medencében talált szlávok leigázása előtt ilyesmivel nem foglalkoztunk […]

A japán császári légierő öngyilkos pilótájának lenni nem volt éppen életbiztosítás és a magas kor, békés öregség garanciája. De hogy kerül ez ide, Magyarországra? Csak úgy, hogy furcsa kis levélke, gonosz episztola járja pár napja a Facebookot, illetve azokat a csoportokat, ahol feltételezhetően nyugdíjasok is olvashatják. Arra szólítja fel benne a szépkorúakat a megszokott módon […]

Figyelem a magyarországi történéseket, és sok minden aggaszt, de egyvalami mértéktelenül — teljesen értetlenül állok a jelenség előtt. Ez pedig a jobboldali ún. értelmiségiek nagy részének kritikátlan hozzáállása a kormány minden intézkedéséhez vagy minden olyan vitához, amelyben a kormányt bírálják.

Írásom címe azért van idézőjelben, mert egy Rózsa Sándorról szóló japán könyv alcíme ez. A szerző Minamizuka Shingo japán történész, egyetemi tanár, akit nyugodtan lehet hungarológusnak nevezni, mert a magyar történelem újabb kori eseményeivel foglalkozik intenzíven (agrárszocialista mozgalmak a l9. század végén, népi írók és társadalmi elképzeléseik a 20.században). Ez a könyve, ami Rózsa Sándor […]

25 / PATIKA Elhagyott szókezdet A patika olyan családias hangzású, míg a gyógyszertár – iskolás-hivatalos… Az ott dolgozók is inkább patikusok, semmint gyógyszertárosok avagy gyógyszerészek. Tíz magyar közül kilenc gondolkozna, hol az összetétel belső határa: gyógy-szertár vagy gyógyszer-tár, de természetesen az utóbbi a helyes: a (bizánci) görög alapszó (apothéka – hasonlóan ment át a latinba […]

24 / VÁMPÍR Sokféle alakban, értelemben Drakula gróf óta – de különösen Lugosi Béla filmbéli alakítása óta – a vámpír eltéphetetlenül Erdélyhez, a magyarokhoz kötődik (bár a románok – Erdéllyel együtt – ezt a legendát is magukénak vallják). És a vámpíros filmeknek legalább akkora tábora van, mint a kovbojos westerneknek.

23 / CSENDŐR Messziről fölismerhető A csendőr mostanában „visszatért” mindennapjainkba, de ez nem nyelvészeti, inkább politikai kérdés… A négy évtizedes hiátus alatt csak rendőrség létezett a különféle rendszereket váltott háború utáni Magyarországon, a csendőrség inkább csak megbélyegző kitételként fordult elő (mint újabban mondjuk a munkásőrség).

22 / TÓTOK Jól hangzó értelmetlenségek Egy blogbejegyzésben láttam: talyt sikeres. Ez arra utalt, hogy aki leírta, csak halványan sejti a – valószínűleg csak élőszóban megismert – kifejezést. És – egyfajta modern népetimológiai kényszernek engedelmeskedve – megpróbálja értelmessé tenni, ahogyan mondjuk a „gallyra megy” (továbbfejlesztve „gallyra lép”) szókapcsolatot.