5 / KÁPOLNA Lehet-e hungarikum a kápolna? Lehetne… Hiszen itt, az ókori Pannónia Sabaria vagy Savaria nevű településén született 316-ban az a Martinus, aki később a frankföldi Tours püspökeként, az első nagy nyugati szerzetes atyaként vált ismertté az egész (nyugati) keresztény világban.

4 / GÓL Mit keres a hálóban a dugó? Hogy lehet, hogy szerte a világon „góóóól”-t üvöltenek a nézők és a sportriporterek egy focimeccsen? Minden futballszerető ismeri ezt a nemzetközivé lett szakszót, amely azt jelzi különböző sportágakban (de legfőképpen a labdarúgásban), hogy a labda a kapus által védett kapuba jut, és ezzel a bejuttató csapata […]

3 / CUKOR, SZAHARIN és tsai Cukorral vagy cukor nélkül..? A vízben oldódó édes szénhidrát neve kis kanyarokkal került Európába: a szanszkritból (szarkara) a perzsába átment szakkart a görögök szakharonnak, tőlük a rómaiak saccharumnak vették át; az arabok már asz-szukkarként. Az újlatin ibériaiak: a spanyolok és portugálok nem a latinból, hanem a móroktól (araboktól) kölcsönözték […]

2 / CSÁSZÁROK ÉS KIRÁLYOK, CÁROK és egyebek Melyik uralkodói cím magyar eredetű..? Ausztria császára és Magyarország királya, minden oroszok cárja – mi lehet közös az uralkodói címekben? Imperator volt az ókori római uralkodó, bazileosz a bizánci „jogutódja” és tennó a ma uralkodó egyetlen császár, a japán (a szomszédos mennyei birodalom trónján utolsónak ült császárról […]

SZÓBŰVÖLŐ Izgalmas minden kalandozás a szavak világában. Nem véletlen, hogy műveltek és kevésbé olvasottak egyaránt kíváncsiak: mit jelenthet pontosan egyik-másik szavunk, miért mondjuk úgy, honnan ered. Szakemberek – nyelvészek, etimológusok – könyvet tudnak írni egy-egy szóról, kifejezésről, visszafejtve nemcsak értelmét, hanem a benne rejlő történelmet, kultúrát, hagyományt és egyéb titkot is.

Mondjuk pontosan ez, így még nem jelent meg sehol – de biztos, hogy fog. Ma, Magyarországon hírt találni művészet, megírni mesterség. Pedig fordítva kéne legyen. Jogosan panaszkodik az olvasó: nincs semmi a híradóban, újságban. De mi is lehetne?

Mennyit szidtuk: nyálas, giccses, nyúlós, könnyes! A szentimentális volt a legszelídebb jelző a szótárunkban. S nem gondoltuk volna, hogy egyszer majd visszasírjuk az egykori kor szerelmét, amelyben minden giccs mellett stílus is volt.

A misszió kifejezés egyike lett az idők során rossz mellékkízűvé váló fogalmainknak. Szótári jelentése: küldetés, hivatás, rendeltetés (vallási jelentéséről most nem beszélek – a lentiekben sem ilyen értelemben írok a fogalomról).

Lovas szobromat alkalomadtán a Kossuth térre kérném felállítani, söröskorsóval a kezében tekintsen bátran az ég felé, a talapzatán felirattal: „Ad astram…”

In memoriam néhai szakdolgozatom (1966) KÖNNYEBB, MINT A SÁNTA KUTYÁT ? Mármint utolérni a plagizátort. A google és egyéb plágium-detektorok korában különösen. Rászabadítom a szövegre a keresőket, és ripsz-ropsz, már az is megvan, kitől lopta, mennyit lopott, mikor…

Az 1922-ben megjelent „Ulysses” történetének helyszíne Írország fővárosa, Dublin, a cselekmény időpontja 1904. május tizenhatodika, csütörtök, időtartama tehát mindössze egyetlen nap. Ezen az egy napon, ebben az ír kisvárosi nagyvárosban különleges esemény, világszenzáció nem történt. James Joyce azonban ebben az egyetlen napba az emberi élet, az ember-arcú világ teljességét próbálta belesűríteni.

Petőfi költészete a XIX. század ötvenes éveitől kezdve vált ismertté Oroszországban — első fordítóinak egyike a forradalmi demokrata Mihail Mihajlov volt. A cári cenzúra azonban minden eszközzel igyekezett megakadályozni, hogy Petőfi líráját szélesebb körben megismerjék; feltételezhetően ezzel magyarázható, hogy a komi irodalmat megalapozó Iván Kuratov nem tudta megismertetni népével Petőfi költészetét.

DÉMOL valamikor jól ismert márkanév volt. Egy erdélyi karikaturistáé, akiről később kiderült, hogy annál sokkal több volt. Molnár Dénes (sz. 1947, Vadasd) mostanában lenne 65 esztendős. Csakhogy az ezredfordulón búcsút mondott e világnak. Születésének emlékére július 21-én, szülőfalujában táblaavatót tartanak földijei és mindenki, aki becsülte-szerette őt.

Minden számítógép életében elkövetkezik az a rendszerint utolsó pillanat, amikor a monitor váratlanul kihuny, a hűtés leáll, a rendszer örök nyugalomra tér. Az enyémmel ma reggel hétkor esett meg. Hosszan tartó, türelemmel viselt, súlyos szenvedés után, hiszen tízéves mindenképp megvolt, én hét éve vettem, használtan.

Kávézaccban taposok, keresgélek, új térképek, falak peremén, japánhidak vérvörös korlátjain – sétálok, egyensúlyozok, rövidnadrágban, fekete pólóban, cilinderrel, frakkban. Az utószavak kérlelhetetlenek, kitartóan tartalommentesek, ugyanúgy, ahogy a recenzió, a bevezető sorok, maga az a a bizonytalan világra jövetel.

Találkozás egy úriemberrel a 125. születésnapján Karinthy Frigyesnek Mester, engedje meg, hogy soraimmal ezen a szokatlan úton alkalmatlankodjak… találmányom, az aethertelegráf még kísérleti stádiumban van, ám remélem, így is képes lesz rá, hogy korokon és beláthatatlan tereken át eljutassa Önhöz üzenetemet 1938-ba. Számadással tartozunk Önnek, így, a százhuszonötödik születésnapján, pontos kontót kell bemutatnunk, mit is […]

Az internet számos örömet tartogat számomra. Jóvoltából nemrég egy olyan nyolcsoros költeményt olvashattam, mely – szerintem – szobrot érdemelne, ha lenne egy olyan művész, aki ennek az alkotásnak a lelkét szilárd formába tudná faragni. Szerzőjének neve nem szerepel a magyar írók lajstromán. A könnyűzene rabja. Hivatalos iratain Nyerges Attila neve olvasható.

(Sorok Gergely Tamás szatirikus kisregénye kapcsán) Nyolc éve olvastam először ezt a burleszk hangulatú írást, kéziratban. Fülembe csengett szerzőjének megjegyzése: x  irodalmi lap nem vállalt közösséget szövegével. Így aztán, olvasás után gyorsan rávettük Gergely Tamást, engedje meg, hogy a Romániai Magyar Szó hétvégi, irodalmi-művelődési mellékletében, folytatásokban eljuttassuk az olvasóhoz a kisregényt, elvégre ezért íródott.

Gondolatok egy öngyilkosságokról szóló tanulmánykötet kapcsán Két évtizedes kitartó vizsgálódás és búvárkodás után, a jeles szerzőpár: a pécsi Vadas Gyula szociológus és a csíkszeredai dr. Veress Albert pszichiáter, annyi megismételt részfelmérés és résztanulmány után, végre többé-kevésbé összefüggő, a kérdéskört több irányból és különféle szinteken feszegető szintézisét nyújtja az elemzett témának: az öngyilkosságoknak és mai társadalmi […]

„Szeretném magam megtalálni egy kicsit, egy kicsit” Debreczeni Éva egy évvel ezelőtt, 2011. június 7-én hunyt el*. A tragikusan korán lezárult életpálya „gyümölcsöskertjének” legszínesebb terméseként hagyta ránk verseit, melyek kisebb hányada a Gergely Tamás válogatta Vakondsirály (Hírlap Könyvek, Szatmárnémeti, 2007) című kötetben, terjedelmesebb kiadásban pedig a Cseke Gábor szerkesztésében, a Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető A […]

Az ötödik (kettős) kötetet leszámítva a RMIL-ként rövidített Romániai Magyar Irodalmi Lexikon néhány éve interneten is elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Most, hogy pár hónapja megjelent a sorozatot záró kötet is, a gyors internetes elérhetőség egycsapásra elvesztette addigi előnyét – lévén, hogy a S – ZS betűs szócikkek csak a papír alapú kiadásban elérhetőek. Egészen mostanig.

Fliegauf Bence „Csak a szél” című filmjéről Dokumentarista stílus és fikciós tartalom A cím mint kérdés nem kérdés, hanem felelet, hiszen magától értetődő. Mégis, ha a gyakorlat rácáfol, akkor érdemes kissé körüljárni a dilemmát. Egy fikciós műtől nem lehet elvárni, hogy dokumentarista jelleggel ragaszkodjon a tényekhez, ugyanakkor az, amit állít egy témáról és általában a […]

Szabó Csaba könyve(x) új színt, új megközelítést, új értelmezést hoz az utóbbi években örvendetesen gyarapodott Kaffka Margit-irodalomba. Már az alcím műfaji meghatározása – forgatókönyv-előtanulmány – is eltér minden eddig ismert ábrázolásmódtól, megközelítéstől. Külön örömünkre szolgál, hogy a szerző erdélyi, hazai vizeken száll síkra az életmű évtizedes beskatulyázásával, megmerevedett irodalmi kánonjával szemben.

…tömegből közösséget teremteni, örök emberi igény. A káoszban, tömegben megmutatni az embert, írói alkotás. Minden könyv egy embert helyettesít (egy olyan embert), akivel az olvasó soha nem fog találkozni (Saga Charlotte Peterstrand-ot parafrazálva).

/MEGKÉSETT LAUDÁCIÓ/ Minden bizonnyal csak egyetlen jó nevű angol író született Siklóson… Városom híres szülöttei közül kiemelkedik a szülőhelyén és szülőhazájában kevéssé, a – különösen az angolszász – világban annál inkább ismert Mikes György/ George Mikes. Igaz lehet, amit egyhelyütt olvastam róla: minden bizonnyal ő az egyetlen jó nevű angol író, aki a Baranya-megyei Siklóson […]