A TÍFUSZ megkérdezte… Onagy Zoltánt 1. Babits-szexregény címmel készül könyved – Babitsról valahogy nem a szex jut eszünkbe. Meg fog változni könyved olvastán a klaszikusunkról a kép? – A reprezentatív kép aligha változik, Babits és a szex körülbelül hatvan mérföldnyire tartózkodnak egymástól folyamatosan, éppen ez az alapkérdés: mit keres ebben a házasságban? Babits egyféle vízióként […]

Beszélgetés a 80 éves Gazda Józseffel A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett működő olvasókör látja vendégül december 7-e, szerda délután 18 órakor, a könyvtár előadó termében a Kovásznán élő Gazda József írót, nyugalmazott tanárt, akinek nemrég jelent meg legújabb könyve (A hajótörött. Hét Krajcár Kiadó, Budapest). A regény történéseinek ideje az 1956-os év néhány nyári […]

Beszélgetés Fehér Illés műfordítóval – Erdélyben, Magyarországon, de legfőképpen otthon Vajdaságban, műfordítói, szépírói tevékenységed kapcsán is ismernek. Ugyanakkor biokémikus vagy, a kémiai tudományok doktora. Hoz ez a szépirodalomhoz fűződő viszonyodban egy pluszt, netán más látásmódot, avagy mennyire összeegyeztethető e két terület ? – Attól kezd­ve, hogy megértet­tem a szüszipho­szi le­gen­da valódi értelmét, a törekvő em­bert […]

Kérdezz-felelek Demény Péterrel egy újabb könyve megjelenésének ürügyén 1. 2016 nyarának elején jelent meg új könyved (Portrévázlatok a magyar irodalomból), amely a mind jobban szaporodó Facebook-on fogant irodalom egyik terméke. Mikor nekikezdtél, sejtetted, hogy könyv lesz belőle? Nem sejtettem, csak írtam és írtam és írtam, és magam is meglepődtem, hogy hány írót ismerek elég jól. […]

Beszélgetés a 75 éves Péntek János nyelvésszel, etnográfussal Kérdezett: Székely Ferenc — Kezdjük a születésnapi beszélgetést egy fölöttébb aktuális kérdéskörrel: az internetes nyelvhasználattal. Lát-e veszélyt arra, hogy az internet martalékává váljék a magyar nyelv, és mit tehetnek a nyelvápolók, a nyelvhasználók, hogy ezt meggátolják, a szórványban és a szakmai kommunikációban mutatkozó szövegeróziót minimálisra csökkentsék?

Ó, lányok, asszonyok, szia! Vagy tíz esztendeje, amikor minden hónapban megrendezték az Új Írás munkatársainak találkozóját a Százéves étteremben, olyan írnokok közé kerültem véletlenül, akiknek mindegyiküknek óriási terveik voltak: az egyik színdarabot készült írni, a másik regényciklust, a harmadik önéletrajzot. Én nagyon szégyelltem magam, hogy nekem nincsenek terveim, hát végül közöltem velük, hogy én is […]

– Sokat fogunk beszélgetni íróvá válásának rejtélyeiről, majd drámaírói és történetírói munkásságáról, de kezdjük előbb gyermek– és ifjúkorával! – Édesapám, amikor én megszülettem, a Szatmár vármegyei Ombodon volt tanító. A feleségem, Mónika biztatására – aki többet törődik gyermekkorom emlékeinek feltárásával, mint én; ilyen a jó feleség – megpróbáltuk megtalálni Ombodon a szülőházamat vagy a szülőházam […]

Mint arról a Maszol  beszámolt, az első ízben megszervezett ReConnect Transylvania program keretében a napokban Erdélyben járt egy nagy csapat amerikai fiatal. Az öt éve zajló ReConnect Hungary programnak és idei erdélyi leágazásának célja megerősíteni a másod-, harmad- és negyedgenerációs amerikai magyar fiatalok magyarságtudatát. A fiatalokat elkísérte Hámos László, a programot megvalósító Magyar Emberi Jogok […]

Születésnapi beszélgetés a 75 éves Bágyoni Szabó István íróval, költővel – A magyar nyelv és irodalom szakos tanári diploma megszerzése után, 1964-ben első állomásod a Maros megyei nagysármási középiskola volt. Ha szüleim 1962-ben Pusztakamarásról nem Mócsra, hanem az egyazon távolságra lévő Sármásra adnak, hogy továbbra is magyarul tanuljak, tanárom lehettél volna… Hogyan emlékszel vissza erre […]

Az eirodalom.ro (a morfondir.ro honlap nyomán) barátunkkal és munkatársunkkal készült interjút közölt, amelyből a jeles kritikus és nevelő néhány gondolatát idézzük. (A Hodor Enikő jegyezte interjú teljes szövege itt olvasható.) – Írói, valamint könyvkiadói munkássága során érezhető-e, hogy lélektől lélekig eljutottak az olvasókhoz üzenetei? Lehet-e beszélni vidékünkön, Kézdivásárhelyen és környékén állandó, igényes olvasói rétegről? – […]

Székely Ferenc (sz. 1951. június 5., Pusztakamaráson) 65 esztendős. Ez alkalommal saját magával készített interjút, amit a Hargita Népe közölt 2016. június 9-i számában. Az alábbi szöveget a szerző egyetértésével vesszük át. – Nem ülnél át az asztal túlsó oldalára? – Ugyan biza, miért? – Most én kérdezek, és te leszel az alany.

Charles Gati: Volt esély ’56-ban A washingtoni Johns Hopkins Egyetem professzorának Vesztett illúziók – Moszkva, Washington és az 1956-os forradalom című munkája szeptemberben egyszerre öt nyelven, a magyar mellett angolul, lengyelül, oroszul és szlovákul jelenik meg. Az amerikai eredetit a Woodrow Wilson Center és a Stanford University Press, a magyar fordítást, amely Makovecz Benjámin munkája, […]

Kérdezz-felelek Albert Ildikó pszichológussal legújabb könyve megjelenése alkalmából Albert Ildikó (sz. 1955, Szászrégen) nem ismeretlen a Káfé olvasói előtt: 2014. február 3-án portálunk interjút tett közzé A művész világmegváltó tette maga a mű lehet (Előhívott beszélgetések 14: Albert Ildikó) címmel. Az a beszélgetés tulajdonképpen 2006-ban megjelent, Az önpusztító lélek (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda) című könyve kapcsán […]

– Másfél évvel ezelőtt azt nyilatkozta: a heti jegyzetein kívül nem nagyon ír és nem is erőlteti. Azóta változott-e a helyzet? – Hogy­ha ezt mond­tam, s valószínű, hogy ezt mond­tam, ak­kor vi­szont be kell val­la­nom, hogy nem mond­tam iga­zat. Le­het, ek­kor már hozzáfog­tam az új regény­hez, de nem vol­tam biz­tos, hogy lesz-e va­la­ha is va­la­mi […]

Mansfeld Péter emlékezete Mansfeld Lászlóval beszélget Győri Béla „Munkaerőtartalékok Hivatala, I. sz. Rákosi Mátyás iparitanuló intézete. Értesítés. Kedves Szülők! Ezennel értesítjük önöket, hogy fiuk, Mansfeld Péter a szakma legjobb ipari tanulója címért folyó verseny intézeti döntőjében második helyezést ért el. Kérjük a kedves szülőket, serkentsék további jó munkára gyermeküket, hogy jól képzett szakmunkássá válhasson. Elvtársi […]

Bodor Pál: Egy hónap múlva mást mutatott a naptár (Részletek egy nyilvános, színházi mélyinterjúból) – 1956 szeptemberében, amikor nagy feszültségek alakultak ki az egész térségben – másképp itt, másképp ott -, akkor az ottani /a romániai/ párt központi bizottsága leküldte Kolozsvárra az egyik legokosabb, legműveltebb és legkeményebb titkárát. Miron Constantinescunak hívták. Tudott magyarul is.

Nemrég hírül adtuk, hogy Sugárút címmel új kulturális folyóirat indult Szatmáron. Most ennek részleteiről faggattuk a szerkesztőket: Végh Balázs Bélát és Jánk Károlyt. – Sugárút… Honnan a cím? Az én fülemben úgy hangzik, mintha a hatvanas évekből kölcsönöztétek volna, akkor volt a divatban a Neon meg a Szputnyik, Rakéta…?

Legyünk tisztességesek – a szerzőavatás már 2011-ben megtörtént, ráadásul nem is virtuálisan, hanem kézzelfoghatóan. Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban. Mégpedig abból az alkalomból, hogy kiosztották a kaposvári színház Schwajda György Drámapályázatának díjait. A megosztott fődíjat egy kecskeméti tanárnő, illetve egy gödöllői lapszerkesztő-író vehette át, azzal az ígérettel, hogy darabjaikat még abban az évben felolvasó színházi […]

Interjú Balló Andreával Az épületben, ahol dolgozom, két Balló Andrea-reprót ragasztottam ki a falra: az egyiken Jézus kínszenved, a másikon egy templom látható, nem tudom megnevezni, melyik. Talán nem is fontos, lehet a kolozsvári Farkas-utcai például, lehet más. A lényeg az, hogy annak a templomfestménynek, meg a ”vörös Jézusnak” ereje van, pontosabban erőt sugároz. Már […]

– Kezdjük a nehezével: legutóbbi versköteted 2003-ban jelent meg. Ez testvérek között is 13 év. Mi az oka, hogy felhagytál a versírással? Vagy csak egyelőre? Lesz visszatérés? – Vártam a kérdést, mert én is fel-fel­te­szem néha ma­gam­nak. Fel­hagy­ni ez­zel nem valószínű, hogy le­het­ne, amennyi­ben mélyeb­ben, mélyebbről működik az em­ber­ben. Kézen­fekvő, mégis találó a búvópa­tak-ha­son­lat erre. […]

Sall László Nagyváradról elszármazott, Göteborgban élő és alkotó költő, akármi mást is mond Úgy tűnik, Göteborgban megpezsdült a költészet: egyre-másra jelennek meg a könyveid. Sall László: Hát azért ez az állítás szerintem elbírna egy kis pontosítást. Nem egyre-másra jelennek meg hanem a világ mására.

Több ízben irtunk s mellékeltünk képet is Ádám Gyula csobotfalvi betlehemezőkről készült, ismétlődő kalandjáról. Most, hogy több év tapasztalata áll a háta mögött, a Hargita Népe karácsonyi melléklete (Műhely) kíváncsi lett a művész felgyűlt élményeire és az elmúlt Karácsony tájékán tanulságos interjút készített vele. Ennek szövegéből több jellemző részletet is idevágunk. (A beszélgetés természetesen nem csupán a […]

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Közösségekről beszélünk – milyen közösség szerepel, kérdem én, ebben a versedben: a kisebb (kerti pad)?, a nagyobb (egész földgömbnyi sírt említesz)? A kettő együtt? Léteznek a közösséghez tartozásnak követelményei? Mi a te ”diócsemetéd”, amit alkonyat előtt illenék elültetni – a vers? LÁNCSZEMEK

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Hadd essen szó az élményagról is – feltűnt nekem egyik korábbi részben, hogy te tiltakoztál a kisebbségi sors kérdésével kapcsolatosan, mármint hogy te nem érzed annak a hátrányait. Azt mondtad, hogy a költő saját meglátásait, érzelmeit megszenvedett tapasztalatát viszi be a versbe, így lesz belőlük „univerzális üzenet”.

Interjúsorozat B. Tomos Hajnallal Elődök? Úgy tűnik, minden alkotónak vannak elődei. Akiknek a művére épít – tudatosan vagy éppen szándéka ellenére. Kik lennének azok, akiket te megnevezhetnél mint mestereket? Vagy akikről sejted, hogy befolyásoltak, meghatározták alkotói tevékenységed. Akiket gyakran olvastál, esetleg mai napig olvasol. Elő-előveszed… Négy-öt éves lehettem, a már iskolás nővéremnek egy hosszú-hosszú verset kellett megtanulnia. Emlékszem, éjjel-nappal biflázta, […]