‘Riport’

 

70 éves. Csak két évvel idősebb nálam. Igen, Róla van szó… (2)

2018. november 7.

TALÁLKOZÁS A SZÍNHÁZZAL – SEPSISZENTGYÖRGYÖN A Tamási Áron Színház 70 éves évfordulóját ünneplő eseménysorozat keretében szombaton, 2018. november 27-én az erdélyi Philther-munkacsoport mutatta be a sepsiszentgyörgyi színház néhány kiemelkedően fontos előadásának színháztörténeti elemzését. 11:00 – megnyitó, Jákfalvi Magdolna és Kékesi Kun Árpád Philther-projektvezetők videóüzenete 11:05 – Woyzeck, r. Tompa Gábor, 1980 (Bemutatja: Boros Kinga)

Tovább | 1 hozzászólás »

70 éves. Csak két évvel idősebb nálam. Igen, Róla van szó:

2018. november 6.

TALÁLKOZÁS A SZÍNHÁZZAL – SEPSISZENTGYÖRGYÖN Izgultam. Vajon hogyan fogadnak? Vajon mivé váltam? Magamra is kíváncsi voltam. Istenem, minden megváltozott! Az épület, az irodák, a színpad, mikor játszanak rajta. Más, mint akkor. Nincs függöny, nincs lyuk, amin kileshetsz. Feketék a falak a nézőtéren. A színház előtt macskakövekkel lerakott tér. Sétáló tér. A kirakatban plakátok, most épp […]

Tovább | 2 hozzászólás »

Farkas József György: Tolnay Károly – Firenze

2018. október 30.

Az észak-olasz nagyváros egyik fő nevezetessége a Casa Buonarroti, a névadó család egykori palotája. Lionardo Buonarroti a reneszánsz művészet óriásának, Michelangelónak volt az unokaöccse, aki – jó érzékkel – nagybátyja emlékének szentelte az épületet, valamint a benne található műkincseket, köztük számos Michelangelo-alkotást és a tízezer kötetes könyvárat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Karinthy Frigyes – Stockholm

2018. október 25.

Karinthy Frigyes (1887–1938) magyar író – és az őt megoperáló svéd professzor – tiszteletére Stockholmban kétnyelvű emléktáblát avattak 2009-ben. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSz) a Karolinska Intézetnek azon az épületén helyezte el a svéd és magyar nyelvű márványtábla-párost, ahol 1936-ban életmentő agyműtéten esett át az író.

Tovább | 1 hozzászólás »

Farkas József György: Magyar filmesek – Hollywood

2018. október 22.

A 20. században számos magyar próbált szerencsét az amerikai filmgyártás álomvárosában. A legenda szerint az egyik, természetesen ugyancsak magyar filmmogul, irodájának ajtajára kiragasztott feliraton figyelmeztette honfitársait: nem elég, hogy magyarok, tehetségesnek is kell lenniük. Mint arról Hollywood története tanúskodik, ebben sem volt hiány. 

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyar vendégprofesszorok – Tartu

2018. október 12.

Észtország második legnagyobb városa, Tartu és annak egyeteme az egész Baltikumon túlsugárzó hatású tudományos központ. Elődjének 1583-i megalapítása még Báthory István nevéhez fűződik, jóllehet, akkor még fel sem vetődött a finnugor nyelvrokonság és az ebből levezethető kapcsolattartás. Később, a cári időkben a tartui oktatás németül folyt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Korompay Emánuel – Varsó

2018. október 5.

Magyar áldozatai is voltak a történelemben szinte páratlan rémtettnek, amelyet a nyugat-oroszországi Katyńban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) hajtottak végre szovjet belügyesek, midőn 1940-ben csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit számos képviselőjét ölték meg. Az egyik áldozat a magyar Korompay Emánuel Aladár (1890–1940) volt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Stein Aurél – Delhi, Kabul

2018. szeptember 30.

Az Indiai Nemzeti Múzeum emeletén termeket töltenek meg azok a páratlan leletek, amelyeket Stein Aurél (1862–1943) adományozott a delhi intézménynek. A világhírű magyar Ázsia-kutató három expedíciójának anyagából állította össze a gyűjteményt.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Magyar kápolna – Jeruzsálem

2018. szeptember 26.

A magyaroknak, Magyarországnak sok száz éves a kapcsolata a Szentfölddel, amelynek jó része a mai Izrael Állam területén található. A múlt évszázadban a magyar egyházak, a magyar zsidóság és a magyar kultúra kapcsolatai ismét sokkal intenzívebbé váltak ezzel a történelmi múlttal szinte átitatott területtel.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (15) – befejező rész

2018. szeptember 25.

Avató Szél fúj, tavaszi, langyos. A kastély tornácán, Mihály bácsi nvújtja a kezét: – Isten hozott, fiúk, ugye, nem történt baj… Orvul meglep az ellágyulás, a meleg levegő simogat, jó lenne végigheverni a pázsiton: ez lehet a visszaakklimatizálódás. Az ember úgy érzi, hogy ólomlapocskák vannak a szempillái helyén, s azokat kell emelgetnie, és csak üggyel-bajjal […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (14)

2018. szeptember 24.

Szemben a Körös kanyarog Ahányan vagyunk, annyi felé keressük a kivezető utat. Hallótávolságban maradunk, benézünk minden lyukba, hasadásba, hátha az rejti a visszafelé mutató nyilat. Vékony, alig pár centis párkányon állok, elöl méteres hasadás, tovább ugyanilyen párkány. A hasadékban olyan sötétség, hogy pár méter után megtorpan benne a halványodó lámpafény. S itt kell átlépnem … […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (13)

2018. szeptember 23.

A labirintusban Most már nincs megállás a felszínig. Közben még egy feladatot kell teljesítenünk. A főjáratban hagyjuk a hátizsákokat, a karbidlámpa minden, amit vinnünk kell. Cédulát is mellékelünk a csomagokhoz, a mögöttünk lévőknek: „Fél 9-kor elindultunk a Díszterem felé. Ha előbb értek ide, ránk ne várjatok. Viszontlátásra – kint!” – s aláírások.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (12)

2018. szeptember 22.

Az utolsó „éjszaka” Újabb tizenöt órás gyaloglás van mögöttünk, a gyakorlatlan barlangászt most már messziről meg lehet ismerni. S a gyakorlottat még inkább. Fantasztikus, hogy bírja ez a Tomor! Mi örvendünk, hogy mielőbb megszabadulhatunk még alaposan megkönnyebbedett terheinktől is, neki van ereje visszamenni Garai Pistával az oázisig, hogy teát főzzenek vacsorára!

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (11)

2018. szeptember 21.

Ünnep Az út visszafelé is olyan, mint – mennyi is? – három nappal ezelőtt. Csakhogy most már biztosabb a kéz, a láb. Amikor az ember már azt hiszi, hogy nincs hely, ahová beakaszthatná a körmeit, egyszer csak tenyérbe mászik a kiugrás, ismét biztosan kapaszkodik a sziklafalon. Azonkívül Tomor Zoli elöl jár, s a nehezebb helyeken […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (10)

2018. szeptember 20.

Óránként száz méter… Egri Laci a járat közepén alszik, mellette, a falnál, két kőszikla között, Krámer Tomi, lábtól én, arrébb egy mélyedésben Tomor, a kanyar végén pedig Garai Pista. Elég csendesen beszél Vlad Pali, azért mindenki hallja: – Emlékeztek, a végponton innen van egy fal tele cseppkőképződményekkel… Na, menet közben alaposan megnéztük. At lehetett látni […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (9)

2018. szeptember 19.

A barlang folytatódik Időztünk a végponton, ki akarjuk élvezni a felfedezés örömét. Az ember fejében kavarognak a gondolatok. „Európa legutolsó földrajzi felfedezése … I.mloernek eddig teljesen ismeretlen hely . . .” Ilyeneket az ember, persze, nem mond ki hangosan. Átadom Bélának a maradék fél tábla krumplicukrot, hozzácsapja a magáét, feldarabolja, s kiosztja. Mindenkinek jut két […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (8)

2018. szeptember 18.

Valami lóg a levegőben A fiúk izgatottak, csendesebb a beszéd, mindegyre fülelünk, hátha meghalljuk az előttünk járók hangját. Bárcsak minél később hallanánk meg! Azt jelentené, hogy hosszú utat tettek meg. – Figyeljétek, hogy hasonlít ez a járat a barlang eleji részhez… Nem nagyon méltatnak figyelemre. Csak Tamás mondja, hogy „tényleg”, inkább udvariasságból. De csakugyan hasonlít! […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (7)

2018. szeptember 17.

Nevek a sziklafalon Háromnegyed tizenkettőkor cédulát kapunk a rohamcsoport táborhelyén: „Elindultunk a végpont felé 7, 30 órakor, 1968. IV. 29-én. B., M., F., Sz.” Haditanácsot tartunk. Ezen a szakaszon eddig még csak három ember járt: Bányai, Moravek és Kőműves Emil. Ők fedezték fel legutóbb a járatot. Emil vezet egy újabb tejpatak elágazásáig. Ott kettéoszlunk. Emil, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (6)

2018. szeptember 16.

Egy száraz nadrág Ösztönösen védettebb fészket keres az ember magának: lehetőleg fal mellett, fölötte ne legyen omladékos a mennyezet. A homokos fekhely ideális. Általában. Ki nézi most ezt! Lerogyunk a sziklapárkányra. s ki hol ül, ott lesz a fekhelye. Az üreg S alakú, nekem pont a kanyarban jut hely, másnap reggel érzem a bordáim között […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (5)

2018. szeptember 15.

Lélekmelegítő Most már mindent egyre nehezebb elviselni. A hátizsákot, az átnedvesedett rongyokat, a felelősséget. Nem lehet kiállni. Az ember még azt a fényűzést sem engedheti meg magának, hogy kificamítsa a bokáját vagy elnyúljon egy hasadékban… amíg innen kiviszik! Mert maga vállalta. – Megjött Emil! – halljuk elölről.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (4)

2018. szeptember 14.

… Egy… kettő…. tíz! Előbb még azt kellett megtanulnom, hogy mi a „smirgli”. Ez nem természettudományos szakszó, de tökéletesen kifejezi azt, ami itt az emberrel történik. A járat hasonlít a Gályarabok folyosójához. A dolomitos mennyezetből a víz. tüskéket oldott ki, olyan éleseket, mint a csiszolópapír felülete. Csak valamivel durvábbak a szemcsék. Annyival, hogy átszúrhassák a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (3)

2018. szeptember 13.

Vörös kérdőjelek nyomában Megszusszanunk, közben hallgatjuk a prof szakszerű magyarázatát. Valahogyan úgy keletkezhetett ez az oázis, hogy a felszínről beszivárgó víz a talajban átvándorol a lazaságokon, s itt, a mélyben egy szikla csücskéről csepeg, amíg meggyűl a tömött, agyagos fenéken. Csak annyi gyűl össze, hogy a prof megmerítheti farzsebében hordott műanyagpoharát, s osztogatja. Megszívjuk magunkat.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Orbán Ferenc: A kockázat napjai (2)

2018. szeptember 12.

Nincs pardon Kapusnál ver az eső a nyitott teherautóban, valaki aggódik, mert ilyenkor megnő a barlangban a vízállás. Réven besötétedünk, háromnegyed kilenckor aztán megérkezünk a sonkolyosi kastélyhoz. Mihály bácsi fogadja a társaságot, most is, mint mindig, évek óta. Ő a kastély gondnoka. Az utolsó ember, aki látja a barlangászokat -leszállás előtt, s az első, aki […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Valóság és irodalom: Kaland a Szelek barlangjában

2018. szeptember 11.

Olvasom Kereszthy András frissen megjelent, a Káfén is hirdetett riportkönyvét a XXI. századból eddig eltelt évek legnagyobb és legmediatizáltabb barlangi mentéséről. Sűrű szövésű, tömör szöveg és benne a lényeg: a történtek hiteles mozaikjának értő összerakása. Arra gondoltam, mennyire másként írta volna meg ezt a történetet egy írói vénájú szemtanú, aki maga is részt vett a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Farkas József György: Wigner Jenő – Princeton, Göttingen

2018. szeptember 10.

Wigner Jenő Pál (1902–1995), az egyik legkiválóbb magyar–amerikai kutató, aki Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetria-elvek felfedezéséért és alkalmazásáért”. Egyike volt azon 1920-as évekbeli tudósoknak, akik gyakorlatilag újjáteremtették a fizika tudományát.

Tovább | 1 hozzászólás »

 
Verified by MonsterInsights