A„10 év Csíksomlyói gyerekotthon 1983-93″ című könyvem megjelenése óta sokan kérdezték, hogyan alakult a szereplők sorsa. Ezért hozzáfogtam papírra vetni néhányuk életútját: Nyisztor Piroskáét, aki 10 évig osztálytársam volt ugyanakkor másod-unokatestvérem is. Kozák Józsefét, aki már felügyelő volt a gyerekotthonban, mikor én ott laktam, de ő is ott nőtt fel korábban. Tamás Sándorét, akivel a […]

A futballtörténelem alighanem legelképesztőbb mérkőzéseként tartják számon azt, amelyet 1914 karácsonyán játszott a Királyi Walesi Lövészek 2. Zászlóalja és a franciaországi Frélinghien városánál velük szemben elhelyezkedő 6. Porosz Vadászzászlóalj – történetük a humanizmus egy ritka pillanata volt a milliókat értelmetlenül elemésztő „nagy háborúban”.

Apám Apámat elvitte a háború – az akkor kezdődő háború. A város, ahol jelentkeznie kellett, Osiek volt… legalábbis, ha mai nevén hívjuk. Akkor még Eszék volt a neve. A háború, a háborúk mindent megváltoztatnak. Egy magyar kisvárosból horvát kisváros lesz, a horvátból jugoszláv… csak a Dráva vize folyik tovább, és nem érdekli, hogy miért kelnek […]

Borzalmas dolog a háború. Lőrincz Pál, Szentegyházasfalu legidősebb embere (szül. 1904. jan. 25-én) a Lőrincz B. Jánossal és György Györggyel 1979-ben közösen írt „füzetben”, amelyet 1994-ben Bodó Gáspár gépelt le, így emlékezett az első világégésről, 1916 eseményeiről:

Kémvilág idején …Addig fújtuk a „Megállj, megállj, kutya Szerbiá”-t, hogy egyszer csak eljött a háború. Úgy nézett ki, mintha megbolydult és megbolondult volna az egész világ. Megindultak a nagy behívások, vonat vonatot ért. A katonavonatok virágba öltözve. Minden állomás tele néppel. Ki a hozzátartozóját búsulta, siratta, ki meg igyekezett hazafelé. Én Brassó felé, szüleimhez igyekeztem.

Hát ez mire való? … Elérkezett a húsvét, s hazajött az iskolából bátyám újra, s ketten leültünk a padra, ami az udvaron volt a kerítés mellett. Ott ketten elbeszélgettünk, én kérdeztem tőle, hogy ott a gimnáziumban hány tanító van. Az mondja bátyám, hogy ott nincs tanító egy se. Hát akkor ki tanítja magukat? – Hát a […]

Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ fotópályázatot hirdet Székelyföldi farsangi szokások témában. A fotópályázat célja, hogy megmutassa a farsangi szokások forgatagának hangulatát, sokszínűségét tükröző jól elkapott pillanatokat. A felvételek kizárólag a farsangi ünnepkörhöz kötődők lehetnek. A pályázat nyitott minden fotós számára életkortól, foglalkozástól, lakóhelytől függetlenül, kivételt képeznek a zsűri tagjai és a […]

Naplóm (1914 – részletek) 1914. okt. 24. Rimaszombat. Spitalwache. Az őrségben írok most egy orosz hadifogolyról, később talán felhasználom: „A többiek aludtak. Egy szegény, a lábán volt sebe, az ágyékánál, ez fohászkodott csak, hosszú sóhajtással nyitva ki nyugtalan álma kapuját, hol rémek vihogtak utána, és félig már ébren búcsút hadonászott nekik. Pirkadott. A kórházablakokon a […]

Szilveszter éjszakáját átaludtam. Amikor reggel kiléptem az utcára és a kellemes hideg csipkedni kezdte arcomat, némi kárörömmel azt gondoltam magamban: – Milyen okosan cselekedtem, hogy nem engedtem a csábitásnak és otthon maradtam. Most kialudt, friss, nyugodt vagyok, tiszta fejjel megyek neki az esztendőnek. Bezzeg azok a balgák, akik nem tudtak ellent állani a szilveszteri babonának, most […]

1907 február A jásznája-poljánai ősz remete, Tolsztoj Nyikolajevics Leo gróf csendes otthona fölött már évek óta látják a kósza halálmadár áskálódó keringését. Igaz, hogy a felebaráti szeretet kozmikus lelkű apostola már sokszor járt a halál előcsarnokában, sokszor volt ágyhoz rögzített beteg s a serczegő szavú távíró szerint, még többször halt meg, mint a hányszor súlyos […]

A fogolysorsnak, a román fogolyéletnek egyik állomása Bârlad. A kis város rendkívül mozgalmas életet él, a környék gócpontja, egyik legjelentősebb vasúti vonal fut itt keresztül: a Bukarest—Jasi-i vonal. A nagy műút, mely a vasútvonallal párhuzamosan halad, középen szeli a várost. Közvetlen a város szélén nagy dohánygyár és még nagyobb lovassági kaszárnya terpeszkedik. A kaszárnya modern […]

Kitört az első világháború. Július 31-én elrendelték az általános mozgósítást. Augusztus másodikán minden volt katonának be kellett vonulnia ezredéhez. Iszonyú felfordulás, zűrzavar volt, sírás, jajgatás volt hallható mindenütt, Tekerő-patakon is. Augusztus másodika éppen vasárnapra esett, ekkor kellett bevonulniuk katonáinknak. A délelőtt 10 órás vonat csak 11 óra után indulhatott a 300 tekerőpataki bevonulóval. Ezután újabb […]

…A huszadik század békével köszöntött a faluba. A 48- as szabadságharc emlékei elmosódtak, résztvevői, vitézei meghaltak. Kossuth Lajos is meghalt, de emlékét a nép- és müdalaink, mondáink nosztalgiázva megőrizték. Csak a nagyon öregek emlékeztek még a háborús időre. Az 1850 után születettek el sem tudták képzelni milyen a háború. Az ipar, a kereskedelem, a közúti […]

Az alábbi sorok szerzője Csíkmadarason élt első világháborús veterán, jóval száz éves kora után hunyt el. Az első világháborúban olasz fogságba esett, naplószerűen vezett füzetébe gyűjtötte mindazt, amit fontosnak talált lejegyezni: jegyzetet, éneket, imát, verset, sőt német-magyar szószedetet is. Írásait közölte Tankóné Péter Mária-Terézia 2010-ben, csíkmadarasi családtörténeteket tartalmazó gyűjteményében. Ebből válogattuk Kedves Áron frontfeljegyzéseit. A […]

Barátaim! A svéd akadémia idén egy számunkra ismertlen francia írót díjazott. Ezzel mi nem törõdünk. Mi írunk tovább úgy, ahogy eddig szoktunk. Káfé Fõnix

A Lehel-piaci ütközet Pillanatok alatt valami őrületféle lepte meg az embereket. Talán már senki nem gondol a meggyilkolt trónörököspárra, vérködöket szagolnak a levegőben, s valamennyiök fejében már ott él a háború lehetősége. Izgatott csoportok tárgyalnak itt is, ott is. A villamosokról leugráltak az emberek, hogy ők is közelebbről belekóstolhassanak az újságkiadók híreibe, hogy ők is […]

Manapság nincs egy hadi művelet sem, amelynél a könnyű vagy nehéz gépkocsik használatának ne volna nagy, sőt néha döntő jelentősége. A világháború első hónapjaiban a német csapatok felvonulásának és a belgiumi, valamint franciaországi előnyomulásnak fontos eszköze volt a gépkocsi. A Franciaország és Németország közé ékelt kis Luxemburg állam megszállását olyan csapatok végezték, melyeket automobilokon küldtek […]

Az állatvilágban ismeretes jelenség, hogy sok állat a létért való küzdelmében a színével és az alakjával is védekezik az emberekkel és azokkal az állatokkal szemben, amelyeknek a támadásától fél. Némelyik lepke nemcsak zöldesszürke színű, hogy a fák és bokrok ágai és levelei között észrevehető ne legyen, hanem az alakja is olyan, hogy csak közvetlen közelről […]

A sebesültek ellátása, gondozása és ápolása sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik a tengeren, a tengeri csata közben és azután, mint a szárazföldi harcokban. A hadihajón nagyon nehéz a sebesültek elhelyezésére olyan megfelelő helyet találni, ahol az ellenség tüzelése elől csak némikép is biztonságban vannak. Igen kevesen tudják, hogy mikép nyújtják ütközet közben a hadihajón az első […]

Gyimesi naplójegyzetek 1916-ból /4. December 5. Délelőtt az utászoknál az erdőben töltöttem az időmet. A sebesülendők számára ki kellett tisztítsanak egy benőtt utat, amelyet majdnem felvett az erdő. Hosszú-havas felől elkezdődtek a lövések, süketítően bőgnek, visszhangzanak. Amikor visszatértem, hallottam, hogy az oroszok arcvonalunktól balra ismét áttörték az osztrák vonalat, és ezért a mi állásaink védtelenné […]

Gyimesi naplójegyzetek 1916-ból /3. December 2. Sorsom óvatosan haladt előre. Körülbelül a front és az ezred közötti távolság közepe táján egy üres házba, egy volt csendőrségi épületbe helyezték el kötözőhelyemet ahonnan Hidegség vidékére nyílt kilátás. Ahogy a századok elhelyezkedtek, a sok átvirrasztott éjszaka miatt én is álomba merültem. Két órai alvás után felébredtem egy olyan […]

Gyimesi naplójegyzetek 1916-ból / 2. Hosszú-havas-Rakottyás, december 1. November utolsó éjszakája nyugodt volt. Délben, tizenkét órakor menetparancsot kaptunk, és a táborbontás azonnal meg is történt. Közölték, hogy az oroszok és románok a magyar vonalat áttörték, és Mihályszállás-hegyét megrohanták. Zászlóaljunk azt a parancsot kapta, hogy az ellenséget tartóztassa fel és a hegyet foglalja vissza. A térképünkön […]