Emlékek az albertfalvi repülőgyárból A repüléstechnika műszaki fejlődéséből a magyar repülőkonstruktőrök és feltalálók is ténylegesen kivették a részüket. Ezért nem csoda, hogy a magyar ipar korán bekapcsolódott a világ repülőgépgyártásába.

Az 1916-iki koronázás Kilenc felé járt az idő. Hűvös novemberi este. Néhány perccel előbb olyan volt a főváros képe, mint más háborús estéken; az utca ilyenkor a legcsöndesebb: a színházba vagy vacsorára indulók eltűnése, az esti rikkancsok elnémulása után. A járdákon néhány megkésett ember haladt el, az úttesten árva konflisló fáradt patái csattogtak. Egyéb semmi.

Háborús időkben, amikor nemcsak a katona, hanem minden ember a térképet nézi, vizsgálja, igen fontos dolog megtudni, hogyan igazodunk el a térképen ? Különösen a katonának kell ezt kitűnően tudni, amikor gyakran ismeretlen vidéken nyomul előre és csak a térkép adhat neki útbaigazítást. Előveszi az ellenséges terület előre elkészített nagyon részletes térképét és biztosan vesz […]

Az örök éhség jegyében …Furcsa [pót]század volt ez a miénk. Volt benne magyar szakasz, román szakasz, német szakasz és szerb szakasz. Ilieszku hadnagy, a századparancsnok helyettese azt a szokást vezette be, hogy menetelés közben felváltva négy nyelven énekeltünk. A németek és a szerbek nótáira még ma is emlékszem. A németek mindig azt fújták, hogy: In […]

Szakadát és az első világháború …Reménytelen szétesettség közepette ütött ki a világháború és az 1918-as hatalomváltozás, amelyek közül az utolsó esemény járt a szakadáti magyarságra talán a legkisebb zökkenővel, mert hisz „kisebbségi sors”-ban élt ő azelőtt is. Az a testvéri viszony, amely az 1848–49-es időkben a község román és magyar lakossága között megnyilvánult, a világháború […]

A mozgósítás 1914 július 1-én cserkészni indultam egy kollégámmal és vagy tíz tanulómmal Krassó-Szörény és Hunyad megyébe. Három hét elteltével Orsován keresztül a Dunán vonultam haza Versecre, hogy aztán elmenjek szülőfalumba, a bácsbodrogvármegyei Kishegyesre, ahol július 26-án volt a búcsú.

42. TOKAJI ÍRÓTÁBOR 2014. aug. 13-15. (szerda, csütörtök, péntek) Felhívás A Tokaji Írótábor kuratóriuma meghirdeti a 42. Tokaji Írótábor tanácskozását, amely záró fejezete lesz annak a konferenciasorozatnak, amely a rendszerváltozás előtti szellemi mozgásokat vizsgálta és 2012-ben vette kezdetét. Míg az elsőn az 1945 és 1965, addig 2013-ban az 1965 és 1985 közötti évtizedek szellemi, közéleti történéseit […]

A lövészárok levelezés egy változata következik. Egy francia katona írta ezt a levelet régi jó barátjának, aki magyar katona. Kedves kezek közvetítették levelét, melyet oly közvetlennek s minden egyszerűsége mellett érdekesnek tartunk, hogy fordításban bemutatjuk: 1915 január 11-én Kedves Barátom! Köszönöm, hogy gondolt reám s arra, hogy híreket adjon magáról, már nyugtalan voltam maga miatt, […]

A brassói 24-es honvédek kézdi-vásárhelyi zászlóaljától gyűjtött első világháborús katonanótákat Biró Lajos főgimnáziumi tanár, amikor a Brassóban felállított tartalékos tisztiiskola oktató tisztjeként szolgált. Ezekből az 1916 áprilisában, a Székely Újságban megjelent dalokból adunk közre néhányat. Ferenc Jóska most jött ki a miséről, Eloszlott a búbánat a szívéről Azt hallotta az Istentől, hej-haj! magától, Szalad a […]

Hogy véletlenül tévedés ne essék a dologban, nem azokról a gulyás ágyukról nevezett tábori konyhákról van szó, hanem arról az itthonmaradt tábori konyháról, mellyel meg van akadva a gazdasszony, minekutána Rézi néni szakácskönyve bölcsen adja azt a tanácsot, hogy: végy négy font finom fehér lisztet… ellenben a szegény gazdasszony nem tud venni egy font fehérlisztet […]

Versailles unokája, Jalta gyermeke Jövőre üljük az I. világháború kitörésének 100 éves jubileumát. A horvát lapok máris jelzik, hogy ebből az alkalomból színre viszik Miroslav Krleža Galícia című drámáját, s vele kapcsolatban nagy kiállítást is szerveznek. Megemlékeznek a Szent István csatahajó elsüllyesztéséről, s az érdekesség kedvéért megemlítik, hogy ezen a hajón tíz nemzet legénysége szolgált.

Csukaszürkében (Részletek egy önéletrajzi visszaemlékezésből) Szép június volt. Általában — úgy emlékszem — abban az évben, 1914-ben nagyon szép volt a tavasz Kolozsváron. Meleg, simogató, szerelmes napok… Június volt, nyár eleje. A kertekben nyílt a bazsarózsa és a jázmin. És én alapjában tele voltam életörömmel.

1937. február 20-án ismertem meg József Attilát, személyesen. Egyik volt egyetemi társam, Dániel Anna (ma Kerékgyártó Jánosné) lakásán. Anikó akkor édesanyjával, Dánielné Lengyel Laurával, az Írónővel a Dembinszky u. – úgy emlékszem -17. sz. alatt lakott. Általában hetente-kéthetente hívtak társaságot. Azon a szombaton (említett föl jegyzéseimből látom) csak néhányan voltunk

Tévéinterjú 1970-ből a báróval, aki író Adat- és emlékgazdag rádiós könyvében*, amelyből tavaly, megjelenésekor már közöltünk részleteket, most egy tévébeszélgetés szövegére bukkantunk, asmelyet a marosvásárhelyi ny. riporter Kemény János báróval, íróval folytatott a múlt század hetvenes évei elején, egy esztendővel a halála előtt. Az interjúban ezúttal mint vadászat- és természetkedvelő mutatkozik meg, éppen akkor megjelent […]

A reánk zúdult nagy világháború erős próbaköve a nemzeteknek. Legilletékesebb államférfiunk jelentette ki a háborús országgyűlésen bibliai hasonlattal élve, hogy a nagy világmérkőzésben a magyar nemzet megméretett és súlyosnak találtatott.

A nagyváradi 4. honvéd gyalogezred harcosai 1916 elején részt vettek az ötödik isonzói csatában. A magát brassóinak mondó, Szent Kereszthegyi Kratochwil Károly nyug. altábornagy, aki később a híres Székely Hadosztály parancsnoka lett, visszaemlékezve az ezred harci tevékenységére, érdekes epizóddal gazdagította a nagy háború krónikáját, felelevenítve legendás agyagembereinek történetét. A továbbiakban őrá hivatkozunk, a maga során […]

Mivel a hadviselő felek közül egyedül Nagy-Britanniában nem volt kötelező katonai szolgálat (legalábbis 1916-ig), ezért a brit birodalom területét árasztották el igazán nagy számban a toborzási plakátok. A háború idején született minden idők talán leghíresebb reklámja is, amelyen Lord Kitchener a nézőre szegeződő ujjal deklarálja: „A hazádnak szüksége van RÁD”.

Ez lett a vége (Részletek) …[1918] Február 27-én dél-tájt érkezett Czernin [a bécsi külügyminiszter – sz.m.] Focsaniba. Ez a kis város hadtápállomás volt, az ilyen helyek jellegzetes, egyenruhába öltözött civil-sürgésforgásával, németnyelvű ucca- és tilost jelző feliratokkal, hadtápkönyv-kereskedésekkel, melyek a lipcsei pincék legócskább selejtjét próbálták rásózni a vevőre, mozikkal, fürdőkkel és fertőtlenítő-intézetekkel, s mindez, mint valami […]

A harctéren átvonuló vasútvonalak a hadiszerencse változásával majd az egyik, majd pedig a másik hadakozó fél kezében vannak. A csapatok és hadianyagok szállítása céljából a harcvonal mögött levő vasúti vonalak néha megbecsülhetetlenül nagy szolgálatot tesznek, természetes tehát, hogy a vasutak birtokáért néha hetekig tartó, kemény tusák folynak.

„…én a halálba, ő az életbe rohan…” Ady Endre első személyes találkozása Bertukával 1914 húsvétján történt, Csucsán. Körülbelül ebben az időben jelent meg egy novelláskötetem, melynek egyik példányát Adynak küldöttem. Ady postafordultával válaszolt. Köszönte a könyvet, s mert akkor Nagykárolyban éltem, honnan júniusban fegyvergyakorlatra kellett bevonulnom, szeretett volna velem találkozni.

„Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam” … Szerajevóban megölik Ferdinándot s a feleségét. Nyilvánvaló, hogy az orgyilkosságot meg kell torolnunk, nemcsak az osztráknak, de a magyarnak is, bár a magyar nemzet félve gondolt arra a napra, amikor Szent István koronáját Ferdinánd fejére kell tennie, ha ugyan megkoronáztatja magát…

A repüléstechnika műszaki fejlődéséből a magyar repülőkonstruktőrök és feltalálók is ténylegesen kivették a részüket. Ezért nem csoda, hogy a magyar ipar korán bekapcsolódott a világ repülőgépgyártásába. 1912-ben a Ganz-Danubius és a Weiss Manfréd-gyár közösen megalapította a Magyar Repülőgépgyár Rt.-t, ennek műszaki igazgatója a neves pilóta, Wittmann Viktor lett.

Kezdődött a sorozás. Apámat kiszuperálták szívzavara miatt, s mert az egyik szemén alig látott. Nem akart katona lenni, s anyám mindent el is követett, hogy ne legyen. De már októberben elment haditudósítónak Galíciába, Erdélyen át.

Hósapka készülhet szürke vagy esetleg fehér pamutból. Mintázása 2 sima, 2 fordított. 144 szemmel kezdjük, köröskörül 4 tűvel, mint a harisnyát kötjük, 15 czentiméter magasságig : azután nyitva, minden fogyasztás nélkül (körül most nem kötjük, hanem oda-vissza, hogy nyilast kapjunk) felkötjük 22 czentiméter nyilasig. Ekkor a nyilás 2 oldalán lévő tűt, egyenkint 36-36 szemmel, állni […]

A sok küzdelem, harc végén emlékezzünk meg a legrosszabb katonasorsról, a Hadifogságról. Arról, amitől méltán fél mindenki, még a legbátrabb ember is. Talán még jobban, mint a hősi haláltól, hiszen hány volt, aki fogságbaesésekor maga dobta el magától az életét. Én, ha rosszat álmodok, ma is azt álmodom, hogy visznek a fogságba… A hadifoglyok a […]