Háború Miskolc. Nyár. Csönd. S egyszer csak: „Háború!” Miért? Mi az? Új szavak, iszonyú várakozások. Hogy? Szarajevó? Princip? S mi lesz? A tréfás-borrrziős Géza bácsi, a boszniai hős,

‘A Berliner Lokalanzeiger haditudósítója írja lapjának a nyugati harctérről a következő érdékes kis epizódokat: Ugy terveztük, hogy meglátogatjuk a Fort des Camp Romains erődöt, amelyet a bajor csapatok még szeptember 26-ikán elfoglaltak, de közben erős ütközet kezdődött és a kirándulás elmaradt. Igy maradt egy kis szabadidőnk, hogy körülnézhessünk St. Mihielben. Kedden indultunk el; én és […]

Menetelés Az ezredem még sokat gyalogol. Lábunk nyomán por száll és hull a harmat. És engem egyszer, útban valahol, egy hirtelen szerelem megrohanhat.

avagy alispáni engedéllyel felgyorsított igenek Szádeczky Kardoss Tibor adatai szerint az első világháború idején Magyarországon nagymértékben csökkent a házasságkötések száma: 1915-ban csaknem egyharmadára (60.948-ra) esett vissza ez a szám az 1913-ban kötött (172050) házasságokhoz képest. Pedig, a levéltári adatok szerint, soron kívül, a kötelező kihirdetés nélkül is egybe lehetett kelni – természetesen megfelelő engedéllyel…

Amíg a búvárnaszádból fegyver lesz …Az első, természetesen igen kezdetleges vízalatti vizijárómű 1624-ben bukkant fel. Egy angol tervezte. Fából készült. Két óra hosszat tudott a víz alatt 3 méter mélységben megmaradni. 12 evezős mozgatta előre és hátra. 1692-ben egy francia gyártott fából, ovális alakú buvárnaszádot, amely 3 embert rejtett magába. Érdekes, hogy a tervező a […]

Egy, az első világháborúban harcoló brit utász naplóként használta hegedűjét, amelynek hátuljára értékes információkat vésett a lövészárokban töltött mindennapokról, felrótta a csaták helyszíneit, valamint harcostársainak a nevét. A világháborút járt becses hangszert unokája találta meg a padláson. Ernest Johnson brit katona az első világháború éveiben hegedűjét nem csupán társainak szórakoztatására, hanem naplóként is használta. A […]

Háboru Isten szava szól a harangzúgásban: Legyen Béke és legyen Szeretet! De hangosabban dörg az ágyu torka: Öljétek egymást, őrült emberek!

MESÉLNEK Arról van a beszéd, hogy a hatodik hónapjában vagyunk már a háborúnak, és szinte beleszoktak az emberek. Szinte már majd az lesz a szokatlan, hogy egyszer beüt a régi, csendes, békés világ. Mert már el is felejtettük, hogy mint volt azelőtt. Pedig a most élő emberek nem szokták meg a háborút, mert régen nem […]

A jóslat Egy nyári délután történt, 1917-ben, a nyugati front valamelyik eléggé csendes szakaszán. Négyen ültek egy előretolt állásban, várták a váltást. tse« az eső egész nap. – Svindli az egész — mondta Feddersen. — Csalás és ámítás minden jövendőmondás. Nem lehet megjósolni semmit. Maack erősködött, hogy igenis lehet prófétálni, van a jóslatokban azért valami. […]

A HŐS SZAVAI Nem akartam bevonulni. Besoroztak. Nem akartam, meghalni. Megbízhatatlannak mondtak.

Hadak a hóban Az országban hirtelen eltörpültek a folyók, a városok, a legendás, nagy hegyek. Az ég már ugy látszott, napról-napra közelébb nyomul a földhöz, hogy végül agyonlapitsa. Ha felhők keletkeztek, uszályuk már a földön söpört és oly közelről hullottak le belőle az esőcsöppek, hogy az esésük nem is volt már érezhető.

Katonatemető Egy szántó meg egy repülőtér között húzódik meg a dísztelen katonatemető csöndesen mint két mosoly között az emlékezés

HÁBORÚ Behúzódtunk mind a pincébe, kádak és réparakások mögé; lapultunk, szorultunk egymáshoz:

Elsötétítéskor A háború, amelyet gondosan kihívunk évek óta, most készületlenül, ámulva s méltatlankodva talál. Hadihajóinkat kilőtték kotló kacsák módjára s mint fészkelő madarakat, repülőinket is.

Bajtársak Megesik bajtársak között, hogy nem értik egymás nyelvét. Például, ha az egyik német, a másik pedig magyar. Mert van olyan magyar, aki egyetlen mukkot sem tud németül, olyan német meg pláne szép számmal akad, aki a magyar szót nem érti. Máról-holnapra nem tanulhatják meg egymás nyelvét, tehát az ősi jelbeszédhez folyamodnak.

Levél a Monarchia idejéből Kedves Barátom! Rég nem írtam neked,, és rég nem találkoztunk. Lassan úgy érzem már, mintha örökké itt, és csakis itt éltem volna,

Bombázás Mikor az égből megjöttek a gépek, a pincébe mentek a gyerekek, ott kezdtek játszani valami szépet, szépet és jót — mégis keserveset!

Téli hajnal puskánkon Téli hajnal puskánkon vásárhelyi utcákon.

—50° C (A háború januári éjjelein) Januári éjjeleken csillagok foga csikorogva rágta a fagy kenyerét.

Meghalt az ellenségem Azt mondják, meghalt. Régóta ellenségek voltunk. Megbántott egyszer és a sérelem Súlyos volt még csak tegnap is,

A papír-katonácska Hej, élt a földön egy vitéz, De nem, minőt a hír hord; Hiába volt derék s merész, A teste csak — papír volt…